Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Paul, Wolfgang Lorenzkirch, N�metorsz�g, 1913. aug. 10. - Bonn, 1993. dec. 7. N�met k�s�rleti fizikus, tudom�nyszervez�, Nobel-d�jas A sz�l�i h�zb�l hozta a kutat�s ir�nti elk�telezetts�get: �desapja gy�gyszerkutat� vegy�sz volt M�nchenben, az egyetemen. Arnold Sommerfeld - apj�nak koll�g�ja - tan�cs�ra el�sz�r egy �vig mechanikai szakmunk�snak tanult, csak ut�na kezdte el M�nchenben az egyetemet, melyet azut�n Berlinben fejezett be. Doktori dolgozat�nak k�sz�t�se k�zben, a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�t k�vet�en h�vt�k be katon�nak, de n�h�ny h�nap m�lva le is szerelt�k, hogy befejezhesse doktorij�t. T�mavezet�j�t k�vette Kielbe, majd G�ttingenbe. A h�bor� ut�n n�h�ny �vig r�di�biol�giai �s r�kter�piai kutat�sokat folytatott, azut�n visszat�rt a gyors�t�k melletti t�megspektroszk�piai �s nagy energi�j� elektronfizikai kutat�sokhoz. 1952-t�l t�bb mint negyven �ven �t volt Bonnban az egyetemen a k�s�rleti fizika professzora. Itt fejlesztette ki munkat�rsaival azt a "Paul-csapd�t", mellyel m�gneses t�r n�lk�l, csup�n az inhomog�n elektromos t�r gyors, r�di�frekvenci�s v�ltakoztat�s�val siker�lt az elektromosan t�lt�tt r�szecsk�ket (elektronokat, ionokat, m�g antir�szecsk�ket is) kis t�rre koncentr�lva tartani �s megfigyelni. Ez�rt lett az 1989-es fizikai Nobel-d�j egyik kit�ntetettje. Tudom�nyszervez� k�pess�g�t t�bb helyen is ig�nybe vett�k, m�g a n�met egyetemi reformhoz is kik�rt�k tan�cs�t. 1965 �s 1967 k�z�tt a CERN nukle�ris div�zi�j�t vezette. Mindk�t fi�b�l fizikust nevelt; egyik�k M�nchenben, m�sikuk Wuppertalban lett professzor. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok