Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Pattanty�s-�brah�m G�za Selmecb�nya, 1885. dec. 11. - Budapest, 1956. szept. 29. G�p�szm�rn�k, egyetemi tan�r Tanulm�nyait a budapesti m�egyetemen 1907-ben v�gezte. 1912-ben m�szaki doktori oklevelet, majd 1921-ben mag�ntan�ri k�pes�t�st nyert. 1907-t�l a m�egyetem tan�rseg�dje, 1912-t�l adjunktusa, 1918-t�l a G�pelemek �s az Emel�g�pek c. t�rgyak megh�vott el�ad�ja; 1926-t�l rk., majd 1930-1956-ig ny. r. tan�r a hidrog�pek �s sz�ll�t�berendez�sek tansz�k�n, 1930-t�l - B�nki Don�t ut�dak�nt - a tansz�k vezet�je. Egyetemi m�k�d�se mellett 1909-1930 k�z�tt mag�nm�rn�ki tev�kenys�get is folytatott. T�bb kisv�ros villamos�t�s�t tervezte �s vezette, foglalkozott a hajd�szoboszl�i f�ldg�z hasznos�t�s�val. Sz�mos felvon�berendez�st tervezett, r�szt vett a Ganz- �s a M�VAG sz�m�ra szivatty�k �s egy�b v�zg�pek kialak�t�s�ban, valamint az 1930-1940-es �vekben k�l�nb�z� szivatty�telepek �p�t�s�ben. F�l �vsz�zados oktat�i �s szakirodalmi tev�kenys�g�vel kimagasl� szerepet j�tszott a hazai m�szaki kult�ra terjeszt�s�ben �s fejleszt�s�ben. El�ad�sainak anyag�t sz�mos jegyzetben �s tank�nyvben adta k�zre. Szerkesztette a G�p�szeti Zsebk�nyvet, melyet a M�rn�k Egylet arany�remmel jutalmazott 1937-ben. Szerkesztette a Technika �s a Magyar Technika c. foly�iratokat 1928-1954 k�z�tt. 1957-ben a G�pipari Tudom�nyos Egyes�let Pattanty�s-�brah�m G�za-eml�k�rmet alap�tott. 1945-t�l az MTA tagja, 1952-ben Kossuth-d�jat kapott.
	Web dokumentumok