Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Pasquich J�nos B�cs, [Zeng (ma Senj, Horv�torsz�g)] 1754. jan. 1. [1753.] - B�cs, 1829. dec. 15. Csillag�sz, matematikus, egyetemi tan�r Tanulm�nyai befejez�se ut�n r�mai katolikus lelk�szk�nt m�k�d�tt, majd b�lcseleti doktor�tust szerzett �s 1784-ben a fizika tansz�k tan�rseg�dje lett. 1786-t�l az egyetem budai csillagvizsg�l�j�nak fel�gyel�je. 1788-t�l a pesti egyetemen tan�rk�nt matematik�t, az egyetem M�rn�ki Int�zet�ben 1792-1797-ig mechanik�t adott el�. 1797-ben �ll�s�r�l lemondott, B�csben, majd Lipcs�ben �s Goth�ban csillagvizsg�l�kban dolgozott. Els�sorban fels�geod�ziai �rtekez�sei jelent�sek, pl. a F�ld-ellipszoid egy meghat�rozott szelet�nek j� k�zel�t� sz�m�t�s�r�l. Igen fontosak a t�rk�p�szetben egyes magyarorsz�gi helys�gek f�ldrajzi-hossz�s�g m�r�sei. 1802-ben visszat�rt Pestre, 1803-ban a budai csillagvizsg�l� m�sodcsillag�sz�nak nevezt�k ki. 1807-t�l a csillagda vezet�je s a pesti egyetem csillag�szati tansz�k�nek tan�ra. J�zsef n�dor megb�zta egy �j obszervat�rium megszervez�s�vel, mely saj�t �s Reichenbach n�met optikus tervei szerint �p�lt fel a Gell�rthegyen 1815-ben, 1824-ig ennek igazgat�ja volt. T�bb igaztalan szakmai t�mad�s �rte, Gauss �s t�bb jeles n�met csillag�sz egy k�z�s cikkben l�pett fel a r�galmaz�k ellen az Astronomische Nachrichten-ben. 1825-ben nyugd�jba vonult, B�csben halt meg. Sz�mos matematikai, fizikai �s csillag�szati k�nyve jelent meg, k�l�n�sen sokat foglalkozott a szf�rikus csillag�szattal. Matematikai �s fizikai tanulm�nyai a Bernoulli �ltal szerkesztett Leipziger Magazin-ban, csillag�szati munk�i f�leg a Zach �ltal alap�tott Correspondenz-ben jelentek meg. A tudom�nyos kutat�sok fejleszt�s�re jelent�s �sszeg� alap�tv�nyt tett. Matematikai munk�ss�g�t az uralkod� aranyl�nccal jutalmazta, nev�t a 11191.sz. kisbolyg� �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok