Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Oppenheimer, Julius Robert New York, 1904. �pr. 22. - Princeton, 1967. febr. 18. Amerikai elm�leti fizikus N�met bev�ndorl� sz�l�k gyermeke, akinek a matematika �s a nyelvek tanul�sa egyar�nt k�nnyen ment az iskol�ban. A Harvardon m�g a k�s�rleti termodinamika ir�nt lelkesedett P.W.Bridgman hat�s�ra, ut�na Eur�p�ban Cambridge-ben J.J. Thomson mellett �s k�l�n�sen G�ttingenben Max Born mellett m�r az elm�leti fizika v�lt kedvenc vad�szter�let�v�. Born vezet�s�vel �rta �s v�dte meg doktori disszert�ci�j�t 1927-ben, k�z�s munk�juk a kvantummechanikai "Born-Oppenheimer k�zel�t�s". Leidenben Ehrenfest, Z�richben Pauli mellett dolgozott. 1929-t�l Berkeley-ben kutatva �s tan�tva v�lt az amerikai elm�leti fizika k�zponti alakj�v�, b�r csak 1936-ban (32 �vesen) nevezt�k ki professzornak. 1943-ban az amerikai atombomba el��ll�t�s�ra l�trehozott Manhattan program szakmai vezet�je lett. Bar�tj�val �s egyetemi munkat�rs�val, E.O. Lawrence-szel egy�tt v�lasztott�k Los Alamost �s az �j Mexik� �llamban l�v� sivatagot a munka �s a k�s�rletek sz�nhely��l. Hirosima �s Nagaszaki trag�di�ja ut�n nem t�mogatta tov�bb a kutat�sokat a szuperbomba el��ll�t�s�ra, �gy ker�lt szakmai ellent�tbe Teller Ed�vel. 1947-ben Princetonban lett az int�zet igazgat�ja, Einstein hal�la ut�n pedig az � elm�leti fizikusi poz�ci�j�t is meg�r�k�lte ugyanitt. 1963-ban kapta meg Neumann J�nos, Ernest Lawrence, Wigner Jen�, Glenn Seaborg, Hans Bethe �s Teller Ede ut�n az egyik legnagyobb amerikai kit�ntet�st, amit fizikus kaphat: az Enrico Fermi jutalmat. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok