Hist�ria - Tud�snapt�r -

	N�ray-Szab� Istv�n Szombathely, 1899. j�l. 20. - Budapest, 1972. szept. 16. Fiziko-k�mikus, egyetemi tan�r A budapesti J�zsef N�dor M�szaki Egyetem elv�gz�se ut�n (1922) mint tan�rseg�d elektrok�miai kutat�sokat folytatott. Berlinben 1926-1928 k�z�tt a Kaiser Wilhelm Institut f�r Faserforschung kutat�jak�nt term�szetes polimerek r�ntgendiffrakci�s szerkezetvizsg�lat�val foglalkozott, majd az angliai Manchesterben a staurolit �s a kianit nev� alum�niumszilik�tok szerkezet�t vizsg�lta, s meghat�rozta az apatit szerkezet�t. 1930-ban hazah�vt�k a szegedi E�tv�s Lor�nd Koll�gium igazgat�j�nak. A szegedi Tudom�nyegyetemen l�trehozta az els� egykrist�lyok vizsg�lat�val foglalkoz� magyarorsz�gi r�ntgendiffrakci�s laborat�riumot. 1938-ban a budapesti M�egyetem k�miai-fizikai tansz�k�nek vezet�j�v� nevezt�k ki. 1947-ben jelent meg egyik alapvet� munk�ja. Ugyanezen �vben koholt v�dak alapj�n n�gy �v b�rt�nre �t�lt�k, majd k�t �vig intern�lt�k. 1953-t�l az �p�t�studom�nyi Int�zetnek, 1956-t�l hal�l�ig az MTA K�zponti K�miai Kutat�int�zet�nek munkat�rsa volt. El�bb �vegszerkezet-kutat�sokkal foglalkozott, majd 1963-t�l munkat�rsaival a korszer� diffraktometri�s m�r�seken alapul� kvantitat�v f�ziselemz�s kidolgoz�s�ban �s gyakorlati alkalmaz�s�ban �rt el kiv�l� eredm�nyeket.
	Web dokumentumok