Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Lovas Istv�n Gy�ngy�shal�sz, 1931. okt. 1. - Budapest, 2014. m�rc. 30. Fizikus, egyetemi tan�r A gy�ngy�si, akkor Koh�ry Istv�n nev�t visel� gimn�ziumban kezdte meg k�z�piskolai tanulm�nyait, s a budapesti, akkor Ady Endr�r�l elnevezett, volt piarista gimn�ziumban �retts�gizett 1950-ben. Fizikusi diplom�j�t Budapesten szerezte, de m�r a diplomaszerz�s �v�ben bekapcsol�dott a hazai ur�nlel�helyek kutat�s�ba, melyet Szalay S�ndor ir�ny�tott Debrecenb�l. A Csilleb�rcen �p�l� k�s�rleti atomreaktor vonzotta a K�zponti Fizikai Kutat�int�zetbe, ennek munkat�rsa maradt kutat�i p�lyafut�sa v�g�ig. Sz�mos k�lf�ldi munkahelye k�z�l a koppenh�gai Niels Bohr Int�zet volt legnagyobb hat�ssal elm�leti fizikai fejl�d�s�re. 1967-68-ban a dubnai Egyes�tett Magkutat� Int�zetben dolgozott, majd 1971-ben megszerezte a fizikai tudom�nyok doktori fokozat�t. 1979-ben lett a Magyar Tudom�nyos Akad�mia levelez� tagja, 1986-ban pedig egyetemi tan�r Debrecenben, az elm�leti fizikai tansz�k �l�n. A rendszerv�ltoz�s idej�n - m�r mint az MTA rendes tagja - f�igazgat�k�nt vez�nyelte le a KFKI teljes szerkezeti �talak�t�s�t. Sz�mos kit�ntet�st kapott fizikusi munk�ss�g��rt, az 1960-as Schmid Rezs�-d�jt�l kezdve a 2010-ben kapott Wigner Jen�-d�jig. K�zvetlen, bar�ti st�lusa tette k�zkedveltt� munkat�rsai k�r�ben, akik k�z�l sz�mosan k�sz�nhett�k neki tudom�nyos karrierj�k t�mogat�s�t, de szoros kapcsolatot �polt a hat�ron t�li magyar fizikusokkal is. A fel� sug�rz� szeretetet �s megbecs�l�st jelzi, ahogyan a fiatalabb tud�s gener�ci� h�vta, s mind a mai napig emlegeti: � volt "Lovas b�ty�". (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok