Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Levi-Civita, Tullio P�dua, Olaszorsz�g, 1873. m�rc. 29. - R�ma, 1941. dec. 29. Olasz matematikus A P�dua Egyetem matematikai kar�ra nyer felv�telt 1890-ben. Itt k�t legnevesebb tan�ra Giuseppe Veronese �s Ricci-Curbastro volt, ut�bbival k�s�bb is dolgozott egy�tt. 1892-ben v�gzett, majd h�rom �v parviai kit�r� ut�n 1898-t�l a p�duai egyetemen oktat h�sz �ven �t. Az 1. vil�gh�bor� ut�n a r�mai egyetemen kezdetben az Anal�zis Tansz�ken, 1920-t�l a Mechanika Tansz�ken dolgozott. 1938-ban a t�rv�nyek sz�m�zt�k az �sszes zsid�t a kultur�lis k�z�letb�l, egyetemekr�l, iskol�kb�l, akad�mi�r�l. Ezzel egy�tt Levi-Civit�t is elbocs�tott�k. Nem sokkal k�s�bb agyv�rz�s v�gzett vele. 1895-ben jav�tott egy adott intervallumban lev� pr�msz�mok becsl�s�n. Arr�l a legismertebb, hogy (Christoffel �s Ricci-Curbastro mellett) � alkotta meg a koordin�tamentes differenci�lsz�m�t�s alapjait. Dolgozott a soktestprobl�m�n, vizsg�lta a csatorn�ban �raml� folyad�kok mozg�s�t. 1933-ban hozz�j�rult ahhoz, hogy Dirac fel�ll�thassa kvantummechanikai egyenleteit. Eml�k�t a differenci�lgeometri�ban a Levi-Civita kovari�ns deriv�l�s elnevez�se �rzi.
	Web dokumentumok