Erdőmérnök
Főiskolai tanulmányait Selmecbányán kezdte, majd 1919-ben Sopronban folytatta, ahol 1923-ban a Bányászati és Erdészeti Főiskola erdőmérnöki karán szerzett oklevelet. Földmérő pályafutását 1926-ban a pápai földmérési felügyelőségen kezdte. Földmérési műszerkonstrukciói közül a legismertebb a nevét is viselő "kettős szögprizma". Értékes munkát végzett a geodéziai módszerek és műszerek történetének áttekintő ismertetése terén, a mágneses iránytű történetéről írt történeti értekezése magyar nyelven ma is egyedülálló.