Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Kelvin, William Thomson, Baron (Lord Kelvin) Belfast, �rorsz�g, 1824. j�n. 26. - London, Anglia, 1907. dec. 17. �r sz�let�s� brit m�rn�kfizikus Csodagyerekk�nt indult: t�z �ves kor�ban m�r apja matematika el�ad�sait k�vette a glasgow-i egyetemen. 17-t�l 21 �ves kor�ig j�rt Cambridge-ben egyetemre, ut�na P�rizsban dolgozott Regnault laborat�rium�ban, majd 22 �ves kor�ban kinevezt�k a glasgow-i egyetem term�szetfiloz�fiai tansz�ke professzor�nak. Franciaorsz�gban Clapeyron nyom�n tanulm�nyozta Carnot munk�it �s defini�lta az abszol�t h�m�rs�kleti sk�l�t. Ez�rt nevezt�k el k�s�bb a Celsius sk�l�ra �p�l� abszol�t h�m�rs�kleti sk�l�t Kelvin sk�l�nak. Clausiust�l f�ggetlen�l kimondta a termodinamika m�sodik f�t�tel�t - a Clausius- �s a Kelvin-f�le megfogalmaz�s egyen�rt�k�s�g�nek bizony�t�sa ma m�r az egyetemi alapkoll�giumok r�sze. A Kelvin nevet lordd� - b�r�v� - t�rt�nt kit�ntet�sekor nyerte el; eredeti vezet�kneve Thomson volt. Sz�mos felfedez�se, r�la elnevezett eszk�z vagy hat�s �rzi m�g ma is a Thomson nevet. Ilyen p�ld�ul a Joule-Thomson effektus, a Thomson-h�, vagy az elektromos rezg�k�r�kre j�l ismert Thomson k�plet. Legjelent�sebb elektromoss�gtani elm�leti eredm�nye a k�belhull�mok terjed�s�nek levezet�se volt, gyakorlati eredm�nye pedig az Eur�p�t Amerik�val �sszek�t� tengeralatti k�bel lefektet�s�nek megtervez�se �s ir�ny�t�sa. Professzors�g�nak �tven �ves jubileum�n Fr�hlich Izidor k�sz�nt�tte a Magyar Tudom�nyos Akad�mia nev�ben, melynek m�r 1873 �ta tiszteleti tagja volt. A klasszikus fizika sz�mos ter�let�n alkotott maradand�t, az egyik legtekint�lyesebb fizikusnak sz�m�tott a 19. sz�zad v�g�ig. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok