Gépészmérnök, feltaláló
Pályafutását repülőgép-tervezőként kezdte. 1913-tól katonai szolgálatot teljesített Friedrichshafenben, a Luftschiffbau Zeppelinnél, ahol a léghajók áramlástani vizsgálatával foglalkozott. Már 1920-ban szabadalmaztatta a legkisebb örvényleválást keltő léghajóalakot. Az első világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a léghajók felől a gépkocsik tervezése felé fordult. 1920-ban szabadalmaztatta a kis légellenállású ideális járműalakot, az általa Stromlinienwagennek nevezett, áramvonalas karosszériájú autót. Mercedes-, illetve Audi-alvázra, de számos más autógyár alvázaira is építettek Járay karosszériát. Sorozatban csak a cseh Tatra-művek gyártott autót a Járay-elvek alapján a harmincas években. 1923-ban Svájcban telepedett le. Foglalkozott repülőgépek korszerűsítésével, vízi járművek és kerékpárok áramlástani tervezésével is. Az általa kifejlesztett autókarosszéria megelőzte korát, s elvei ma is fontosak a jármű-áramlástani vizsgálatokban.