Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Hubble, Edwin Powell Marshfield, Missouri, USA, 1889. nov. 20. - San Marino, California, 1953. szept. 28. Amerikai csillag�sz Vizsg�latai jelent�sen befoly�solt�k a 20. sz. asztron�mi�j�t. A chicagoi egyetemet elv�gezve 1919-ben a Yerkes Obszervat�riumban kezdett �szlelni (a vil�g legnagyobb lencs�s t�vcs�v�vel), 1924-t�l a Mt. Wilson Csillagvizsg�l�ban az akkori legnagyobb t�kr�s t�vcs�vei (1,5 m �s 2,5 m �tm�r�vel), majd a Mt. Palomar Obszervat�riumban az 5 m-es �ri�s- reflektor, �s az akkor legnagyobb Schmidt-teleszk�p �llt rendelkez�s�re. 1924-ben siker�lt a k�t legk�zelebbi, addig csak �sszemos�dott f�ny� objektumot egyes csillagaira bontani, bizony�tva, hogy a Tej�trendszeren k�v�li csillagrendszerek (extragalaxisok) l�teznek. A t�voli csillagrendszerekben �szlelt v�ltoz�f�ny� csillagok seg�ts�g�vel ezek t�vols�g�t is meghat�rozta. 1929-ben a sz�nk�pi Doppler-effektus m�r�s�vel meg�llap�totta, hogy az extragalaxisok ann�l nagyobb sebess�ggel t�volodnak, menn�l t�volabb vannak. (Milton L. Humason-nal k�z�sen.) A csillagrendszerek sebess�g n�veked�s�nek szab�lyos �tem�t nevezt�k el "Hubble-�lland�"-nak. Ez a vizsg�lata tapasztalati �ton vetette fel a t�gul� Univerzum gondolat�t. (Mag�t Einsteint korai n�zet�nek megv�ltoz�s�ra k�sztette!) Ut�bb mintegy ezer extragalaxis adatait tartalmaz� katal�gust �ll�tott �ssze, ebben ismertette a csillagrendszerek t�pus szerinti oszt�lyoz�s�t. Hubble �rdemeit az USA Bruce �rm�vel (1938), az angol Kir�lyi Csillag�szati T�rsas�g arany�rm�vel (1940), a Becs�letrenddel (1946) m�lt�nyolt�k, hal�la idej�n jel�lt�k Nobel-d�jra. Nev�t egy holdkr�ter, a 2069.sz. kisbolyg�, �s a kering� �rt�vcs� (HST) �r�k�ti meg, az USA Nemzeti Akad�mia tagja. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok