Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Hopkins, Frederick Gowland, Sir Eastbourne, East Sussex, Anglia, 1861. j�n. 20. - Cambridge, 1947. m�j. 16. Brit biok�mikus, Nobel-d�jas Londonban v�gezte tanulm�nyait, 1894-ben szerzett orvosi diplom�t. 1898-t�l Cambridge-ben oktatott, 1914-1943 k�z�tt a biok�mia professzora volt. A modern biok�mia egyik megalap�t�ja. 1901-ben els�k�nt izol�lta a triptof�n nev� aminosavat. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy az �llatoknak �s embereknek nem elegend�, ha t�pl�l�kuk tiszt�n feh�rj�kb�l, zs�rokb�l, sz�nhidr�tokb�l �s �sv�nyi s�kb�l �ll, eg�szs�g�k meg�rz�s�hez, megfelel� fejl�d�s�kh�z tov�bbi kieg�sz�t� anyagokra is sz�ks�g van. Ezekre a kieg�sz�t� anyagokra 1912-ben Kazimierz Funk vezette be a vitamin elnevez�st. 1907-ben Hopkins �s Sir Walter Fletcher lefektette az izom�sszeh�z�d�s modern k�miai magyar�zat�nak alapjait: kimutatt�k, hogy a munkav�gz�s sor�n tejsav halmoz�dik fel az izomban. 1925-ben lovagg� �t�tt�k. 1931-ben a Royal Society eln�k�v� v�lasztott�k. 1929-ben Christiaan Eijkmannal egy�tt orvosi Nobel-d�jat kapott.
	Web dokumentumok