Brit csillagász, fizikus
A University of London hallgatójaként szerzett mérnöki diplomát 1935-ben. 1936 és 1942 között a brit légügyi minisztérium csoportjának tagjaként, majd 3 évig Washingtonban, a Naval Research Laboratory-ban jelentős szerepet játszott a radar fejlesztésében. A háború után Angliába visszatérve 1949-ben csatlakozott Bernard Lovellnek a manchesteri egyetemen szerveződő rádióasztronómiai kutatócsoportjához, és részt vett a Jodrell Bank Obszervatóriumot építésében. Legnevezetesebb eredménye a Richard Q. Twiss-szel együttműködve észlelt és leírt jelenség, mely szerint a távoli csillagokból két különböző optikai teleszkópban detektált fényrészecskék, fotonpárok a véletlentől nagyobb valószínűséggel érkeznek egyszerre a mérőberendezésbe. Erre az ún. Hanbury Brown-Twiss effektusra alapozva intenzitás-interferometriát mérő berendezéseket épített, ezek segítségével több csillag szögátmérőjét mérte meg. 1962-től Ausztráliában létrehozta a Narrabri csillag intenzitás- interferométert, két évvel később a Sydney-i egyetem professzora lett. Számos kitüntetésben részesült, 1960-tól a Royal Society tagja volt.