Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Hamilton, William Rowan, Sir Dublin, �rorsz�g, 1805. aug. 4. - Dublin, 1865. szept. 2. �r matematikus, fizikus, csillag�sz Zsenialit�sa el�sz�r a nyelvtanul�s ter�n nyilv�nult meg. Matematikai tanulm�nyait 13 �vesen Clairaut Algebra c�m� m�v�vel kezdte, majd valamivel k�s�bb Newton �s Laplace munk�ss�g�nak tanulm�nyoz�s�val folytatta. 18 �vesen felv�telt nyert a dublini Trinity College-be. 1826-ban nyelvekb�l �s matematik�b�l ki�rdemelte az �gynevezett optime-ot, melyre azel�tt nem volt p�lda. Utols� �vesk�nt k�ld�tt egy publik�ci�t a Royal Irish Academynek, melyben egyebek mellett bevezette az optika karakterisztikus f�ggv�ny�t. 1827-ben kinevezt�k a Trinity College csillag�szprofesszor�nak, mellyel egyebek mellett az �rorsz�g kir�lyi csillag�sza c�m is j�rt. Alkalmazta a karakterisztikus f�ggv�nyt Fresnel hull�mfel�let�nek tanulm�nyoz�s�hoz. 1835-ben publik�lta Algebra, mint a tiszta id� tudom�nya (Algebra as the Science of Pure Time) c�m� m�v�t, melyet Kant tanulm�nyoz�sa ihletett. Ugyanebben az �vben lovagg� �t�tt�k. K�s�bb f�k�nt algebr�val, azon bel�l is a rendezett h�rmasokkal foglalkozott. 1843-ban felfedezte a kvaterni�szorz�st. �lete h�tral�v� r�sz�ben a kvaterni�k elm�let�nek kidolgoz�s�val foglalkozott. A National Academy of Sciences (USA) az els� k�lf�ldi tagj�v� v�lasztotta.
	Web dokumentumok