História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
      1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31      
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
Hamilton, William Rowan, Sir
Dublin, Írország, 1805. aug. 4. - Dublin, 1865. szept. 2.

Ír matematikus, fizikus, csillagász
Zsenialitása először a nyelvtanulás terén nyilvánult meg. Matematikai tanulmányait 13 évesen Clairaut Algebra című művével kezdte, majd valamivel később Newton és Laplace munkásságának tanulmányozásával folytatta. 18 évesen felvételt nyert a dublini Trinity College-be. 1826-ban nyelvekből és matematikából kiérdemelte az úgynevezett optime-ot, melyre azelőtt nem volt példa. Utolsó évesként küldött egy publikációt a Royal Irish Academynek, melyben egyebek mellett bevezette az optika karakterisztikus függvényét. 1827-ben kinevezték a Trinity College csillagászprofesszorának, mellyel egyebek mellett az Írország királyi csillagásza cím is járt. Alkalmazta a karakterisztikus függvényt Fresnel hullámfelületének tanulmányozásához. 1835-ben publikálta Algebra, mint a tiszta idő tudománya (Algebra as the Science of Pure Time) című művét, melyet Kant tanulmányozása ihletett. Ugyanebben az évben lovaggá ütötték. Később főként algebrával, azon belül is a rendezett hármasokkal foglalkozott. 1843-ban felfedezte a kvaterniószorzást. Élete hátralévő részében a kvaterniók elméletének kidolgozásával foglalkozott. A National Academy of Sciences (USA) az első külföldi tagjává választotta.

Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info