Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Halban, Hans von Lipcse, N�metorsz�g, 1908. jan. 24. - P�rizs, Franciaorsz�g, 1964. nov. 28. Osztr�k sz�let�s� francia fizikus Tipikusan k�z�p-keleteur�pai zsid� csal�d gyermeke: apja lengyel, anyja cseh sz�rmaz�s�, a nemess�get az osztr�k cs�sz�rt�l kapt�k. Lipcs�ben j�rt egyetemre, Z�richben doktor�lt, majd Koppenh�g�ban dolgozott Bohr int�zet�ben. Itt ismerkedett meg Otto Frisch-sel, k�z�sen kutatt�k a neh�zv�z neutronlass�t� �s neutronelnyel�si tulajdons�gait. 1937-ben Joliot-Curie h�vta meg P�rizsba, saj�t kutat�csoportj�ba. Itt Lew Kowarskival egy�tt folytatta a neh�zv�z-kutat�sokat 1940 m�jus�ig. Ekkor, P�rizs n�met megsz�ll�sa el�l siker�lt kett�j�knek az eg�sz 185 kg neh�zvizet �s a kutat�si dokument�ci�t Angli�ba menek�teni, ahol a Cambridge-ben foly�, hasonl� c�l� kutat�sokhoz csatlakoztak. Ezt a csoportot 1942-ben a brit korm�ny Montrealba k�ldte egy �n�ll� kutat�hely megszervez�s�re, mely k�s�bb az amerikai Manhattan projekthez csatlakozott. 1944 augusztus�ban, P�rizs felszabadul�sakor r�vid id�re hazat�rt �s tal�lkozott �jra Joliot-Curie-vel. Ezt az amerikaiak rossz n�ven vett�k, mert f�ltek, hogy a szabadalmaz�sban am�gyis gyakorlott Halban felt�r, kifecseg bizonyos atomtitkokat, amelyhez hozz�f�rhetett. (Ekkor m�g jav�ban zajlott a h�bor�.) A h�bor� ut�n Oxfordban, a Clarendon laborat�riumban kapott �ll�st �s bekapcsol�dott az angliai titkos atomprogramba. 1954-ben t�rt vissza P�rizsba, ahol a francia titkos atomprogramba vont�k be. El�gg� �nt�rv�ny� szem�lyis�g volt, melyet bar�tai �s feles�gei is nehezen viseltek, b�r tehets�g�t soha nem k�rd�jelezt�k meg. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok