Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Gy�rgyi G�za Budapest, 1930. okt. 8. - Szeged, 1973. aug. 24. Elm�leti fizikus Hagyom�nyosan tudom�ny- �s m�v�szetkedvel� orvoscsal�dba sz�letett. A budai cisztercita gimn�ziumban tanult, 1949-ben az id�k�zben �llamos�tott gimn�ziumban �retts�gizett. Fizikatan�ra Kunfalvi Rezs� volt, az � hat�s�ra jelentkezett a tudom�nyegyetemen akkoriban indul� fizikus szakra. Itt figyelt fel r� Novob�tzky K�roly �s Marx Gy�rgy. Els� fontos eredm�ny�t m�g egyetemista kor�ban publik�lta: egy, Novob�tzky �ltal felvetett probl�ma megold�s�t, az elektrom�gneses t�r dielektrikumokban t�rt�n� le�r�s�r�l. 1953-ban a KFKI-ban akkoriban form�l�d�, Szamosi G�za �ltal vezetett elm�leti csoportba ker�lt. Egyetemi doktori disszert�ci�j�hoz Marx Gy�rgy adta a t�m�t �s a szakmai seg�ts�get. Az 1956-os forradalom buk�sa ut�n Gy�rgyi G�za az elm�leti magfizika egyetemi tank�nyv�nek �r�sa k�zben, 1959-ben gyermekparal�zisben megbetegedett. K�nyv�t m�r betegen, k�t koll�g�ja seg�ts�g�vel fejezte be. �let�nek h�tral�v� 14 �v�t a betegs�ggel val� folytonos k�zdelem �s csillog� szellem�nek �lland� lobog�sa jellemezte. Legszebb - �s sz�m�ra is legkedvesebb - munk�ja a kvantummechanikai Kepler-probl�ma csoportelm�leti t�rgyal�sa volt, ebb�l k�sz�lt akad�miai doktori disszert�ci�ja (Dinamikai szimmetri�k). Nemcsak fizikusk�nt volt jelent�s kutat�: a magyar tudom�nyt�rt�net neki k�sz�nheti Neumann J�nos �s Ortvay Rudolf levelez�s�nek felkutat�s�t �s k�zz�t�tel�t is. A KFKI R�szecske �s Magfizikai Kutat� Int�zet 1995-ben Gy�rgyi G�za D�jat alap�tott az int�zet fiatal kutat�i sz�m�ra. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok