Vegyészmérnök, egyetemi tanár
Vegyészmérnöki oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett 1912-ben. A budapesti Felsőipariskola tanára, 1928-tól a városlődi Majolikagyár tanácsadója volt. 1940-1948-ban a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója volt. 1948-tól a Mész-, Cement- és Üvegipari Igazgatóság helyettes vezetőjeként működött, 1949-től a Nehézvegyipari Kutató Intézet szilikátkémiai osztályának vezetője volt. 1951-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem szilikátkémiai tanszékén egyetemi tanár 1958-ig, nyugdíjazásáig. Hazai tűzállóipari és kerámiai nyersanyagok minősítésének kérdéseivel, új vizsgálati módszerek kidolgozásával, agyagásványok szerkezetével és a kerámiai égetés folyamán az anyagban végbemenő átalakulások vizsgálatával foglalkozott.