Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Greguss P�l Budapest, 1921. j�n. 9. - Budapest, 2003. febr. 27. Fizikus, biofizikus Vegy�szm�rn�ki tanulm�nyai ut�n a Magyar �ltal�nos K�sz�nb�nya Rt.-n�l, majd 1946-ban a Tatab�nyai �llami Gimn�zium tan�rak�nt dolgozott. K�s�bb az ELTE tan�rseg�de, az MTA K�zponti Fizikai Kutat�int�zet�nek tudom�nyos f�munkat�rsa, 1976-t�l t�z �ven �t a Budapesti M�szaki Egyetem Alkalmazott Biofizikai Laborat�rium�nak igazgat�ja volt. Ezt k�vet�en a Finommechanikai-Optikai Int�zet, illetve a BME tudom�nyos tan�csad�jak�nt tev�kenykedett. T�bb �ven �t a New York-i Orvostudom�nyi F�iskola, illetve a Darmstadti M�szaki F�iskola vend�gprofesszora volt. R�szt vett egy Mars-j�rm� tervez�s�ben, nev�hez f�z�dik az els� ultrahang-hologramok megalkot�sa, tov�bb� a 360 fokos sz�gben l�t� PAL-lencse (Panoramic Annular Lens) kifejleszt�se, amelyet 1984-ben kezdtek alkalmazni az amerikai �rkutat�sban. Ut�bbi fejleszt�se hasznos�t�s��rt az amerikai �rkutat�si hivatalt�l 1989-ben NASA-d�jat kapott. Greguss P�lt 1996-ban Genius feltal�l�i Oscar-d�jjal, 1998-ban Genius feltal�l�i olimpiai arany�remmel, 1999-ben Jedlik �nyos-d�jjal t�ntett�k ki.
	Web dokumentumok