Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Goldhaber, Maurice (Moritz) Lemberg, Osztr�k-Magyar Monarchia (ma Lviv, Ukrajna), 1911. �pr. 18. - East Setauket, New York, USA, 2011. m�j. 11. Osztr�k sz�let�s� amerikai fizikus Kev�s ember �ri meg sz�zadik sz�let�snapj�t teljes szellemi �ps�gben - Maurice (sz�let�sekor Moritz) Goldhaber ezek k�z� tartozott. Pedig egy�ltal�n nem �lt nyugalmas �letet. Az els� vil�gh�bor� kit�r�sekor Szarajev� k�zel�ben laktak, innen menek�tette apja a csal�dot Egyiptomba. Viszontags�gos h�bor�s �vek ut�n ker�ltek Chemnitzbe, Moritz itt �retts�gizett 1930-ban. Berlinben j�rt h�rom �vig egyetemre, ahol Lise Meitner magfizikai kurzusa volt nagy hat�ssal r�. Hitler uralomra jut�sakor Cambridgebe, a Cavendish laborat�riumba siker�lt �tker�lnie, ahol Chadwick vette v�d� sz�rnyai al�. Sikeres k�z�s k�s�rleti munk�juk volt a neutron t�meg�nek meghat�roz�sa. Chadwick t�voz�sa �s Rutherford hal�la ut�n az amerikai Illinois-i Egyetem �ll�saj�nlat�t fogadta el, ahol 1938-t�l 1950-ig magfizikai t�m�kon dolgozott Urbanaban. A Manhattan Projektbe ugyan�gy nem vont�k be, mint bar�tj�t, Szil�rd Le�t. 1948-ban a magban l�v� protonok �s neutronok kollekt�v rezg�s�r�l k�z�lt k�z�s cikket Teller Ed�vel.1950-t�l 1972-ig Brookhavenben m�k�d�tt. Az � igazgat�sa alatt a laborat�riumban a neutrin� tulajdons�gaival kapcsolatban t�bb Nobel-d�jas felfedez�s sz�letett. 1986-ban ment nyugd�jba, de m�g 2011-ben is jelent meg cikke a Physics Today-ben a neutrin�k t�meg�r�l. Neve a hazai fizikusk�pz�sben a neutrin�k helicit�s�val kapcsolatosan �s a Gy�rgyi-Goldhaber modell t�rgyal�sakor szokott felmer�lni. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok