Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Giaever, Ivar Bergen, Norv�gia, 1929. �pr. 5. - Schenectady, New York, USA, 2025. j�n. 20. Norv�g-amerikai fizikus, Nobel-d�jas 1952-ben szerzett g�p�szm�rn�ki diplom�t a trondheimi M�szaki F�iskol�n. 1954-t�l Kanad�ban, 1956-t�l az USA-ban dolgozott. 1958-ban a General Electric kutat�laborat�rium�nak munkat�rsa lett, tanulm�nyait a Rensselay Polytechnic Institute fizikai tansz�k�n folytatta. 1964-ben doktor�lt. P�lyafut�sa elej�n az alum�niumoxid-r�teggel elv�lasztott alum�niumr�tegek k�zti alag�that�st tanulm�nyozta. 1960-ban a szupravezet�s BCS-elm�let�nek egyik alapvet� feltev�s�re k�s�rleti m�r�si m�dszert dolgozott ki. K�s�rlete alapj�n k�zvetlen�l m�rhet� volt az elektrong�z gerjeszt�si spektrum�ban l�v� h�zag (gap). K�s�bbi �veiben biofizik�val foglalkozott, 1993-ban megalap�totta az Applied BioPhysics v�llalatot. 1973-ban Esakival megosztva kapta a Nobel-d�j fel�t "a szupravezet�kben l�v� alag�tjelens�gekkel kapcsolatos k�s�rleti felfedez�sei�rt". A d�j m�sik fel�t Brian Josephson kapta a r�la elnevezett effektus felfedez�s��rt. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok