Orvos, gyermekgyógyász, gyermekpszichológus, műgyűjtő, egyetemi tanár
1923-ban a szegedi orvosi karon szerzett oklevelet. 1924-től a budapesti gyermekklinika munkatársa, 1934-ben egyetemi magántanár. 1950-1955-ig dékán, 1955-1961-ig rektor. 1957-1989-ig a Magyar Vöröskereszt elnöke, a Magyar Gyermekorvosi Társaság örökös elnöke, több külföldi gyermekorvosi társaság tagja. A központi idegrendszer és az agy organikus betegségeivel, az EEG gyermekgyógyászati vonatkozásaival, gyermekbetegségekkel, járványos megbetegedések szövődményeivel, veleszületett diabétesszel és szívbetegségekkel foglalkozott. A Gyermekgyógyászat, a Paediatrica Danubiana, az Acta Paediatrica szerkesztőbizottságának elnöke. 1960-1968-ig a Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztője. 1949-ben az MTA levelező, 1954-től rendes tagja volt.