Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Feynman, Richard Phillips New York, USA, 1918. m�j. 11. - Los Angeles, 1988. febr. 15. Amerikai elm�leti fizikus, Nobel-d�jas K�zismerts�g�t annak is k�sz�nheti, hogy nemcsak mint fizikus, de mint tan�r �s mint irodalm�r is jelent�s �letm�vet alkotott. Matematikai tehets�ge m�r gyerekkor�ban �mulatba ejtette k�rnyezet�t, m�gse vett�k fel a Columbia Egyetemre az ott a harmincas �vekben �rv�nyes numerus clausus miatt. Az MIT-t v�gezte el, majd Princetonban szerzett Ph.D. fokozatot elm�leti fizik�b�l 1942-ben. R�szt vett a Manhattan Project-ben, a Bethe vezette elm�leti oszt�lyon, a komputer csoportban dolgozott. Munkat�rsa volt a magyar sz�rmaz�s� John Kemeny, a BASIC nyelv k�s�bbi megalkot�ja �s a g�r�g sz�rmaz�s� Nicholas Metropolis is, akinek nev�t alap�tv�nya j�volt�b�l ismerik a magyar di�kok is. Feynman kutat�i �s egyetemi oktat�i p�ly�ja Pasadenaban, a "CalTech"-en bontakozott ki. A kvantum-elektrodinamik�ban el�rt eredm�nyei�rt kapott 1965-ben megosztott Nobel-d�jat. Az elemi r�szecsk�k k�z�tt lezajl� folyamatokat a t�rid�ben szeml�letesen �br�zol� Feynman-gr�fok ma m�r az elemi r�sz fizikusok term�szetes munkaeszk�zei. A hatvanas �vekben h�rom �ven �t tartott bevezet� fizika el�ad�s�b�l sz�letett meg az a sok k�tetes egyetemi tank�nyvsorozat, melyet Mai fizika c�mmel magyarul is kiadtak. J� humorral meg�rt k�nyvei r�szben ismeretterjeszt�, r�szben �n�letrajzi ihlet�s�ek. Utols� nagy tette a Challenger katasztr�fa rejt�ly�nek megfejt�se volt. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok