Bányamérnök
Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya- és Kohómérnöki Karán szerezte. Pályáját az aknaszlatinai sóbányánál kezdte, majd a Petrosani Rt. tótosbányai ércbányájához, onnan a nagybányai aranyérc-feldolgozóhoz került 1943-ban, ennek műszaki osztályát vezette. 1944 őszétől Brennbergbányán, 1948-tól Oroszlányban, ill. Tatabányán működött. Oroszlányban koncentrált fejlesztési módot dolgozott ki és alkalmazott az ottani vastelep egy vágatrendszerrel való lefejtésére, majd a Nagybányai Aranyércfeldolgozó üzemek munkáinak irányítója. 1957-1964 között az Úrkúti Mangánércbányának volt főmérnöke. Munkatársaival kidolgozta az ottani karbonátos mangánérc hidrometallurgiai feldolgozásának egy új változatát. 1964-től a Bányászati Kutató Intézet ásványelőkészítő és vegyészeti főosztályát vezette.