Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Erd�s P�l Budapest, 1913. m�rc. 26. - Vars�, 1996. szept. 20. Matematikus K�z�piskol�sk�nt a K�z�piskolai Matematikai Lapok egyik legeredm�nyesebb feladatmegold�ja volt. Els� sz�melm�leti cikk�t m�g egyetemista kor�ban �rta Kalm�r L�szl� seg�ts�g�vel. Ez a cikk egy csap�sra megalapozta h�rnev�t. Az egyetem elv�gz�s�vel szinte egy id�ben, 1934-ben szerzett doktori fokozatot, amelyet r�gt�n egy Manchesterbe sz�l� megh�v�s k�vetett. N�gy �vet t�lt�tt itt, majd 1938 �s 1954 k�z�tt az USA-ban �lt. M�r addig is sokat utazott, de 1954 ut�n szinte lehetetlen �lland� tart�zkod�si hely�t meghat�rozni. R�videbb-hosszabb id�t t�lt�tt Magyarorsz�gon, Angli�ban, Kanad�ban, Ausztri�ban, de legt�bbet tal�n konferenci�r�l konferenci�ra utazva. A hal�l is egy vars�i konferenci�n �rte utol. T�bb mint 1500 cikket publik�lt, j�r�szt t�rsszerz�kkel. Egy Erd�ssel k�z�s cikk komoly rangot jelentett a matematikusok vil�g�ban. Kutat�si ter�lete �tfogja a sz�melm�letet, a kombinatorik�t, a halmazelm�letet, a val�sz�n�s�gsz�m�t�st, a topol�gi�t, a komplex �s val�s f�ggv�nytant, a polinomelm�letet �s a Fourier-sorok elm�let�t. Eredm�nyei k�z�l tal�n a pr�msz�mt�telre Selberggel k�z�sen adott elemi bizony�t�s, valamint az Erd�s-Kac, Erd�s-Szekeres, az Erd�s-Wintner �s az Erd�s-Selfridge-t�telek emelhet�k ki. Nyolc akad�mi�nak volt tagja �s hat egyetemnek d�szdoktora. � volt az els� magyar matematikus, aki megkapta a matematikai Nobel-d�jnak tekinthet� Wolf-d�jat. Rendk�v�l sz�nes, k�zvetlen, j� sz�nd�k� �s j� humor� egy�nis�g volt, akinek mond�sai, szok�sai, a vele kapcsolatos anekdot�k sok�ig fenn fognak maradni a matematikusok k�r�ben. Sz�mos d�jat alap�tott matematikusok sz�m�ra, ezen k�v�l k�l�n �sszegeket aj�nlott fel egy-egy probl�ma megold�s��rt.
	Web dokumentumok