Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Joliot-Curie, Fr�d�ric P�rizs, Franciaorsz�g, 1900. m�rc. 19. - P�rizs, 1958. aug. 14. Francia magk�mikus, Nobel-d�jas Paul Langevin aj�nl�s�ra lett 25 �ves kor�ban Mme Curie asszisztense a p�rizsi R�dium Int�zetben. �ppen ebben az �vben doktor�lt Irene Curie, aki �desanyja mellett: a pol�nium alfa sug�rz�s�t kutatta. A k�t fiatal a k�vetkez� �vben h�zass�got k�t�tt, k�z�sen kutattak tov�bb. Ekkor vette fel Fr�d�ric Joliot a Curie nevet is. 1930-ban a pol�nium elektrok�miai vizsg�lat�b�l doktor�lt. Feles�g�vel k�z�s kutat�saik legfontosabb eredm�nye a mesters�ges radioakt�v izot�pok felfedez�se, el��ll�t�sa, ezek alkalmazhat�s�g�nak �s k�miai tulajdons�gaiknak vizsg�lata volt, mely�rt 1935-ben - Mme Curie hal�la ut�n egy �vvel - k�miai Nobel-d�jat kaptak. Elhagyva a R�dium Int�zetet, �n�ll� magk�miai laborat�riumot alap�tott, ahol m�r 1939-t�l kezdve a szab�lyozhat� nukle�ris l�ncreakci� l�trehoz�s�nak lehet�s�g�t kutatta munkat�rsaival. A m�sodik vil�gh�bor� sor�n r�szt vett a francia ellen�ll�si mozgalomban, 1942 �ta a francia kommunista p�rt tagja volt. 1948-ban az � ir�ny�t�s�val k�sz�lt el Franciaorsz�g els� atomreaktora, melyben neh�zv�zzel lass�tott�k az U235-b�l kil�p� gyors neutronokat. Politikailag egyre jobban elk�telezte mag�t a Szovjetuni� mellett: 1951-ben Szt�lin-d�jat kapott �s a B�ke Vil�gtan�cs eln�k�v� v�lasztott�k, mik�zben akarva-akaratlanul is kiszorult a francia tudom�nyos �letb�l. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok