Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Carnot, Lazare Nicolas Marguerite Nolay (ma Franciaorsz�g), 1753. m�j. 13. - Magdeburg (ma N�metorsz�g), 1823. aug. 2. Francia hadm�rn�k, politikus, matematikus Szeg�ny jog�sz gyermeke; m�szaki tiszti iskol�t v�gzett. Harminc �vesen m�rn�ksz�zados, de alacsony sz�rmaz�sa �s szellemi f�ggetlens�ge ok�n katonai karrierje megszakadt. Csatlakozott a forradalomhoz, �s 1792-ben m�r a francia Nemzeti Konvent tagja. Kiv�l� szervez�je a honv�delemnek, �s j�zan okoss�g�val kiker�li a jakobinusok v�rf�rd�j�t. Nap�leon cs�sz�rs�ga idej�n m�r visszavonul a politik�t�l, �s a katonai v�delem elm�leti k�rd�seivel, tov�bb� geometri�val foglalkozik. Carnot legismertebb t�tele: Egy hegyessz�g� h�romsz�g magass�gpontj�t b�rmely oldalra t�kr�zve a k�r�l�rt k�rre jutunk. A legfontosabb eredm�nye pedig t�vols�gar�nyok seg�ts�g�vel arra ad sz�ks�ges �s el�gs�ges felt�telt, hogy egy h�romsz�g oldalegyenesein k�t-k�t pont mikor van egyazon k�pszeleten. Carnot fia, Sadi Carnot neves fizikus, unok�ja pedig Franciaorsz�g k�zt�rsas�gi eln�ke lett. (Hujter Mih�ly)
	Web dokumentumok