Spanyol matematikus, filozófus, egyházi személyiség
Kiváló matematikus apja 1600-ban került Rudolf királyunk prágai udvarából Madridba, II. Fülöp udvarába. Juan csodagyerek volt, 10 évesen csillagászati táblázatokat publikált, 12 évesen filológiát és filozófiát tanult az alcalei egyetemen, majd belépett a ciszterci rendbe és a salamancai egyetemen teológiát tanult. Huszonnégy évesen egyetemi tanár lett; több keleti nyelvet is megtanult a spanyol és a latin mellé. Késõbb katonai ismereteit is hasznosította, 1645-ben Prágában, a svédek 1648-as ostromakor egyháziakból szervezett csapatot a város védelmére. Hamarosan Königgrätz püspöke, majd Otranto érseke, halálakor pedig Vigevano püspöke volt. Termékeny munkássága révén 262 mûvet adott ki a grammatika, költészet, szónoklattan, matematika, csillagászat, fizika, politika, metafizika, teológia, kánonjog, logika témáiban. Védte az új gondolatokat, és kísérletet tett a teológiai problémák matematikai alapon történõ megoldására is. Matematikusként a kombinatorikára összpontosított, és a valószínûség kérdésével is foglalkozott. Feltalált egy heraldikai színjelölési rendszert is, melyben különbözõ vonalkázási minták segítségével lehet a színek gazdagságát fekete-fehérben, a kor nyomtatási technológiájával visszaadni. (Hujter Mihály)