Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Brunauer Istv�n (Stephen) Budapest, 1903. febr. 12. - Potsdam, New York, USA, 1986. j�l. 6. Magyar sz�let�s� amerikai k�mikus, egyetemi tan�r 1921-ben, 18 �ves kor�ban ment ki az Egyes�lt �llamokba, ahol a Columbia Egyetemen szerzett kit�ntet�ses oklevelet k�mi�b�l - �s angolb�l, majd a George Washington Egyetemen v�gzett diplom�s vegy�szm�rn�kk�nt. Ph.D. fokozat�t a Johns Hopkins Egyetemen szerezte meg 1933-ban, mik�zben az Agr�rminiszt�rium egyik k�miai kutat� laborat�rium�ban dolgozott, Paul H. Emmett munkat�rsak�nt. Nitrog�n molekul�k vasfel�leten t�rt�n� adszorpci�j�t vizsg�lt�k, k�s�rleti eredm�ny�k elm�leti h�tter�t az 1935-t�l a Washington Egyetemen oktat� �s kutat� Teller Ede fejtette meg. 1938-ban publik�lt�k k�z�sen az az�ta neveik kezd�bet�ivel id�zett "BET-elm�letet", a Langmuir-elm�let egyfajta kiterjeszt�s�t. Pearl Harbor, az USA 1941 v�gi hadba l�p�se ut�n bevonult a haditenger�szethez, ahol egy robban�anyag-kutat� csoport tagjak�nt m�g Einsteint is siker�lt a torped�fejleszt�sbe bevonnia. E kutat�s sor�n ker�lt kapcsolatba John Bardeennel, Neumann J�nossal �s George Gamovval. A h�bor� ut�n t�bbsz�r j�rt Magyarorsz�gon, amivel felkeltette az amerikai haditenger�szet gyan�j�t �s 1951-ben (McCarthy korszak!) meg is sz�nt tan�csad�i �ll�sa. K�miai kutat�k�nt azonban tov�bb folytathatta munk�j�t k�l�nf�le kutat�int�zetekben, az amerikai Potsdam Clarkson egyetem�n pedig a k�miai tansz�k vezet�je lett. Ma m�r egy r�la elnevezett d�j �rzi eml�k�t ezen az egyetemen. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok