Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Brown, Robert Hanbury Aruvankadu, India, 1916. aug. 31. - Andover, Hampshire, Anglia, 2002. jan. 16. Brit csillag�sz, fizikus A University of London hallgat�jak�nt szerzett m�rn�ki diplom�t 1935-ben. 1936 �s 1942 k�z�tt a brit l�g�gyi miniszt�rium csoportj�nak tagjak�nt, majd 3 �vig Washingtonban, a Naval Research Laboratory-ban jelent�s szerepet j�tszott a radar fejleszt�s�ben. A h�bor� ut�n Angli�ba visszat�rve 1949-ben csatlakozott Bernard Lovellnek a manchesteri egyetemen szervez�d� r�di�asztron�miai kutat�csoportj�hoz, �s r�szt vett a Jodrell Bank Obszervat�riumot �p�t�s�ben. Legnevezetesebb eredm�nye a Richard Q. Twiss-szel egy�ttm�k�dve �szlelt �s le�rt jelens�g, mely szerint a t�voli csillagokb�l k�t k�l�nb�z� optikai teleszk�pban detekt�lt f�nyr�szecsk�k, fotonp�rok a v�letlent�l nagyobb val�sz�n�s�ggel �rkeznek egyszerre a m�r�berendez�sbe. Erre az �n. Hanbury Brown-Twiss effektusra alapozva intenzit�s-interferometri�t m�r� berendez�seket �p�tett, ezek seg�ts�g�vel t�bb csillag sz�g�tm�r�j�t m�rte meg. 1962-t�l Ausztr�li�ban l�trehozta a Narrabri csillag intenzit�s- interferom�tert, k�t �vvel k�s�bb a Sydney-i egyetem professzora lett. Sz�mos kit�ntet�sben r�szes�lt, 1960-t�l a Royal Society tagja volt.
	Web dokumentumok