Francia fizikus, matematikus
Fizikusi diplomáját a párizsi École Normale Supérieure-ben szerezte. Ezután fizikus asszisztensként dolgozott a College de France-ben, ahol megvédte matematikai és fizikai doktori disszertációját. Ezt követően Nancy, Dijon, Toulouse egyetemein helyettes professzori állásokat töltött be, majd 1888-ban visszatért Párizsba, az École Normale Supérieure-be. 1900-1931 között a College France-ban a matematikai fizika professzora volt. 1921-ben beválasztották az Academie des Sciences-be. Több mint 200 elméleti, és kísérleti tanulmányát publikálta. Többek között foglalkozott a kinetikus gázelmélettel, viszkozitással, termodinamikával és elektromossággal. 1900 körül megépítette az Eötvös-inga egy új modelljét. Korai munkáiban Bohr atom-modelljét vizsgálta. Eredményeit de Broglie és Schrödinger is felhasználták. "... Olyan tudós, akinek tudományos érdeklődése igen széles pályát írt le: felölelte a tudománytörténettől, a föld fizikáján keresztül az atomok tanulmányozásáig terjedő széles skálát ..." Kora neves kutatói között igen sokkal nagyon jó barátságban volt. Különösen jó barátság fűzte Lord Kelvinhez, Lorentzhez, Planckhoz és Sommerfeldhez. Fia, Léon Brillouin is jó nevű fizikus volt, akiről a félvezető fizika Brillouin zónáit nevezték el.