Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Born, Max Breslau, N�metorsz�g, (ma: Wroclaw, Lengyelorsz�g), 1882. dec. 11. - G�ttingen, 1970. jan. 5. N�met-angol fizikus, matematikus, Nobel-d�jas 1905-t�l Hilbert asszisztense a g�ttingeni egyetemen, 1912-t�l itt oktat�, ekkor K�rm�n T�dorral egy�ttm�k�dve fontos eredm�nyeket �rtek el a krist�lyok dinamikai elm�let�ben. 1921-t�l 1933-ig a g�ttingeni egyetemen az elm�leti fizika professzora volt. 1922-ig tan�rseg�de volt Br�dy Imre, akivel kor�bbi, K�rm�n T�dorral k�z�sen v�gzett kutat�sait folytatta. Megadta a h�mennyis�g nagyon pontos defin�ci�j�t, �s �gy a termodinamika els� f�t�tel�t matematikailag kiel�g�t�bben fogalmazta meg. Bevezette a Born-k�zel�t�snek nevezett sz�m�t�si m�dszert az atomi r�szecsk�k sz�r�d�s�val kapcsolatos probl�m�k megold�s�ra. � �s J. Robert Oppenheimer dolgozt�k ki a molekul�k elektronszerkezet�vel foglalkoz� kvantumk�miai sz�m�t�sok egyszer�s�t�s�t is (Born-Oppenheimer k�zel�t�s, BO). 1925-ben a Heisenberg �ltal �rt kvantumelm�leti alapvet� cikk publik�l�sa ut�n ezt Heisenberggel �s Pascual Jordannal egy�tt tov�bbfejlesztett�k, kidolgozt�k a m�trixmechanik�t. 1933-ban sz�rmaz�sa miatt megfosztott�k professzori �ll�s�t�l, Angli�ba t�vozott, ahol el�sz�r a Cambridge-i egyetemen tan�tott, majd 1936-t�l 1953-ig az edinburghi egyetem professzora volt. 1954-ben fizikai Nobel-d�jat kapott a szubatomi r�szecsk�k viselked�s�nek statisztikai le�r�s��rt, Walther Bothe-vel megosztva.
	Web dokumentumok