Hist�ria - Tud�snapt�r -

	Bohr, Niels Henrik David Koppenh�ga, D�nia, 1885. okt. 7. - Koppenh�ga, 1962. nov. 18. D�n fizikus, Nobel-d�jas A koppenh�gai egyetemen szerzett doktori fokozatot 1911-ben, majd Ernest Rutherford mellett dolgozott Manchesterben. 1918-ban visszat�rt Koppenh�g�ba, az ottani egyetem professzora, majd az �jonnan alap�tott Elm�leti Fizikai Int�zet igazgat�ja lett, az int�zetet 1962-ig vezette. 1913-ban publik�lta az atomszerkezet r�la elnevezett modellj�t, ebben els�k�nt alkalmazta az atomelm�letben Max Planck kvantum-hipot�zis�t. 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-d�jat az atomszerkezet �s az atomok �ltal kibocs�tott sug�rz�s kutat�s�ban el�rt eredm�nyei�rt. Modellje alapj�n megadta az elemek peri�dusos rendszer�nek elm�leti magyar�zat�t. Az 1920-as �vekben megfogalmazta az �n. komplementarit�si elvet �s a kvantummechanika �n. koppenh�gai �rtelmez�s�t. A 2. vil�gh�bor� alatt Sv�dorsz�gba, majd onnan az Egyes�lt �llamokba menek�lt a n�metek �ltal megsz�llt D�ni�b�l. Az Egyes�lt �llamokban r�szt vett az atombomba l�trehoz�s�ra ir�nyul� Manhattan projektben. 1945-ben t�rt vissza Koppenh�g�ba. Ezut�n az atomenergia b�k�s felhaszn�l�s�nak szorgalmaz�ja lett. Az �ltala vezetett int�zetet hal�la ut�n Niels Bohr Int�zetnek nevezt�k el. Fiv�re, Harald Bohr neves matematikus volt. Fia, Aage Bohr is fizikai Nobel-d�jat kapott 1975-ben.
	Web dokumentumok