Vegyész, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetemen 1906-ban oklevelet és vegyészdoktorátust szerzett. Utána az egyetem ásványtani tanszékén tanársegéd, az ásványtelepek keletkezési feltételeit vizsgálta, majd kutatásait a Magyarhoni Földtani Társulat támogatásával a bécsi egyetemen folytatta. 1917-ben a Magyar Chemiai Folyóirat szerkesztõje volt és a Természettudományi Szövetség elnöke lett. Az utóbbiból alakult meg 1919-ben a Természettudományi Direktórium. A Tanácsköztársaság idején a Marx-Engels Munkásegyetem tanárává nevezték ki. 1920 után bûnvádi eljárás indult ellene, állásából elmozdították. 1922-ben vegyi üzemet alapított (Isola Mûvek Rt.), ahol elõször gyártottak és dolgoztak fel Magyarországon mûanyagokat. Több szabadalma volt a fékpofa és fékbetét, a csapágyak és csapágyperselyek mûanyagból történõ elõállítására. 1952-tõl a budapesti mûszaki egyetemen az új mûanyag- és gumiipari tanszék vezetõje. Kidolgozta a tanszék új oktatási programját.