Angol kémikus, fizikus, Nobel-díjas
Kémiát tanult, de miután a röntgensugarak és a radioaktivitás felfedezése nyomán a fizika újjászületett, 1903-ban azt kezdte vizsgálni, hogy gázzal töltött csõben folyó áram hatására miként keletkezik röntgensugárzás. 1910-ben, Cambridge-ben Sir Joseph John Thomson asszisztense lett, aki a gázkisülésekbõl származó, pozitív töltésû sugarakat tanulmányozta. Az 1. világháború után Aston pozitív töltésû sugarakkal mûködõ új berendezést készített, amelynek a "tömegspektrográf" nevet adta. Ezzel kimutatta, hogy nemcsak a neon, hanem sok más elem is izotópok keveréke. A természetben elõforduló 287 nuklid közül 217-et Aston fedezett fel. A tömegspektrográf megalkotásáért és számos nuklid - egymástól csak tömegében különbözõ atommag - felfedezéséért 1922-ben kémiai Nobel-díjat kapott. A tömegspektrográfot széles körben használják a geológiában, a kémiában, a biológiában és a magfizikában.