| Alpár Ignác Pest, 1855. jan. 17. - Zürich, Svájc, 1928. ápr. 27. MűépÃtész KÅ‘művesinas volt, majd Hauszmann Alajos tanÃtványa lett. Berlinben szerzett oklevelet. Hazatérte után 1882-89 között Steindl Imre, majd Hauszmann mellett tanársegéd. 1890-tÅ‘l kizárólag önálló tervezéssel foglalkozott. A késÅ‘i eklektikus stÃlus mestere. HÃrnevét középületei alapozták meg. Megyeházák (Segesvár, Kolozsvár, Déva, NyÃregyháza stb.), tanintézetek (Eötvös-kollégium stb.), templomok, fürdőépületek (HerkulesfürdÅ‘), szÃnházak (Kassa), bankok (a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete, a TÅ‘zsdepalota, stb.), biztosÃtóintézetek (Anker stb.) mellett a budapesti városligeti tó partján emelt ún. "Vajdahunyad vára" épületcsoportot (ma MezÅ‘gazdasági Múzeum) tekintik fÅ‘ művének. A 19. század végi nagy iskolaépÃtési lázban számos gyönyörű iskolát tervezett és legtöbbször kikérte a tanári testület véleményét is a tervezéskor, még az épÃtkezés megkezdése elÅ‘tt. Egyik jól sikerült ilyen középiskola volt a "VI. kerületi fÅ‘reál" a Városligetnél, a mai Rippl-Rónai utcában. Az iskola legkorábbi nevezetes tanulói között volt Szilárd Leó és Németh László is. KésÅ‘bb ebbÅ‘l lett a Kemény Zsigmond reálgimnázium, majd a Kvassay JenÅ‘ műszaki szakközépiskola.
1958-ban az ÉpÃtÅ‘ipari Tudományos Egyesület Alpár Ignác emlékérmet alapÃtott, amelyet évenként adományoznak a kiemelkedÅ‘ tevékenységet elért épÃtészeknek.
|  | | Web dokumentumok |