| Alpár Ignác
Pest, 1855. jan. 17. - Zürich, Svájc, 1928. ápr. 27. Műépítész
Kőművesinas volt, majd Hauszmann Alajos tanítványa lett. Berlinben szerzett oklevelet. Hazatérte után 1882-89 között Steindl Imre, majd Hauszmann mellett tanársegéd. 1890-től kizárólag önálló tervezéssel foglalkozott. A késői eklektikus stílus mestere. Hírnevét középületei alapozták meg. Megyeházák (Segesvár, Kolozsvár, Déva, Nyíregyháza stb.), tanintézetek (Eötvös-kollégium stb.), templomok, fürdőépületek (Herkulesfürdő), színházak (Kassa), bankok (a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épülete, a Tőzsdepalota, stb.), biztosítóintézetek (Anker stb.) mellett a budapesti városligeti tó partján emelt ún. "Vajdahunyad vára" épületcsoportot (ma Mezőgazdasági Múzeum) tekintik fő művének. A 19. század végi nagy iskolaépítési lázban számos gyönyörű iskolát tervezett és legtöbbször kikérte a tanári testület véleményét is a tervezéskor, még az építkezés megkezdése előtt. Egyik jól sikerült ilyen középiskola volt a "VI. kerületi főreál" a Városligetnél, a mai Rippl-Rónai utcában. Az iskola legkorábbi nevezetes tanulói között volt Szilárd Leó és Németh László is. Később ebből lett a Kemény Zsigmond reálgimnázium, majd a Kvassay Jenő műszaki szakközépiskola.
1958-ban az Építőipari Tudományos Egyesület Alpár Ignác emlékérmet alapított, amelyet évenként adományoznak a kiemelkedő tevékenységet elért építészeknek.
|  | | Web dokumentumok |
