2023. dec. 6. | Hunfalvy János halálának 135. évfordulója
Nagyszalók, 1820. jún. 9. - Budapest, 1888. dec. 6. Földrajztudós, egyetemi tanár
Eperjesen jogot, majd teológiát tanult. 1845-1846-ban a berlini és tübingeni egyetemen tanult. Nevelő, majd tanulmányutat tett Németországban, Belgiumban és Hollandiában. 1846-ban a késmárki jogakadémia statisztika- és történelemtanára. 1855-től Greguss Ágosttal szerkesztette a Család Könyve c. folyóiratot. 1861-től a budai politechnikumban a földrajz, statisztika és a történelem tanára. 1870-ben kinevezték a pesti tudományegyetem új földrajzi tanszékére. A földrajz első egyetemi tanára hazánkban. A Magyar Földrajzi Társaságnak egyik alapító tagja és haláláig elnöke volt. Fiatal korában Karl Ritter német geográfus teleologikus szemléletének híve, későbbi munkásságával ezt a földrajzi felfogást jelentős mértékben tovább fejlesztette. 1858-tól az MTA tagja.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 6. | Lepaute, Nicole-Reine halálának 235. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1723. jan. 5. - Saint-Cloud, 1788. dec. 6. Francia matematikus, csillagász
A felvilágosodás századának legkiemelkedőbb francia csillagásznője volt. Férjével együttműködve, aki neves órásmester volt, részt vett egy asztronómiai óra építésében, majd Lalande, a Párizsi Csillagvizsgáló igazgatója mellett dolgozott. 1758-ban előre jelezte a Halley üstökös visszatérésének időpontját. Részt vett a Vénusz Nap előtti átvonulásának kiszámításában. 1762-ben meghatározta a két évvel későbbi napfogyatkozás időpontját, csillagászati katalógusokat készített. A Béziers-i Tudományos Akadémia tagja volt. Nevét a 7720 Lepaute aszteroida és a Lepaute holdkráter viseli.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 6. | Gay-Lussac, Joseph Louis születésének 245. évfordulója
Saint-Léonard-de-Noblat, Franciaország, 1778. dec. 6. - Párizs, 1850. máj. 9. Francia vegyész, fizikus
Tanulmányait Párizsban végezte. Berthollet tanítványa volt, később pedig asszisztense lett. 1808-ban légköri vizsgálatok során felfedezte a róla elnevezett térfogati törvényt, melyet sav bázis reakcióknál is megvizsgált és észrevette, hogy pl. az ammóniagáz, mint bázis a savval szintén egyszerű térfogatviszonyok szerint reagál. Ez a megállapítás vezette aztán el a többszörös súlyviszonyok törvényéhez. Megfigyelte azt is, hogy a tömény kénsav a nitrogén monoxidot feloldja és megfelelő torony segítségével a nitrózus gázokat újra fel lehet használni. Ezeket az ún. Gay-Lussac-tornyokat még ma is használják, s hosszú ideig az ólomkamrás kénsavgyártás volt az egyetlen olyan módszer, mellyel kénsavat tudtak előállítani. Fizikából az ideális gázok hőtágulására vonatkozó törvények, valamint a gázok szabad tágulásának kísérleti vizsgálata őrzik nevét a középiskolai és az egyetemi oktatásban.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 6. | Wolf, Johann Rudolf halálának 130. évfordulója
Fällenden, Svájc, 1816. júl. 7. - Zürich, 1893. dec. 6. Svájci matematikus, csillagász
A napfolt-periódusok kutatásának úttörője, a nemzetközi Nap észlelő hálózat megszervezője. 1844-ben a berni Egyetem tanára, 1847-ben a berni obszervatórium igazgatója. 1855-től a zürichi Műegyetem tanára, 1864-ben a zürichi csillagvizsgáló alapítója. Miután Heinrich Schwabe 1843-ban közölte feltételezését, hogy a napfoltok száma periodikusan ingadozik, Wolf saját észlelései, valamint régi észlelések 1610-ig visszamenően felkutatott adatai alapján alapos statisztikai módszerekkel elsőként határozta meg a naptevékenység 11.1 éves periódusát (1848). Az általa bevezetett Wolf-féle napfolt-relatívszám ma is használatos a Nap aktivitásának vizsgálatában. Elsők közt állapította meg a naptevékenység kapcsolatát egyes földi jelenségekkel (földmágnesség, sarki fény, 1852). Az 1850-es évek végétől szorgalmazta a napfoltok számának az egész Földre kiterjedő számlálását és az összesített adatok egységes feldolgozását. Kiterjedt tudománytörténeti kutatásokat is végzett. Kézikönyve (Handbuch der Astronomie, 1890-92) a csillagászat történetének és irodalmának máig nélkülözhetetlen forrásmunkája. Nevét a Wolf-féle napfolt-relatívszám, és egy holdkráter őrzi. (Bartha Lajos)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 6. | Palisa, Johann születésének 175. évfordulója
Troppau, Ausztria (ma Opava, Csehország), 1848. dec. 6. [7.] - Bécs, 1925. máj. 2. Osztrák csillagász
A bécsi Egyetemi Obszervatórium asszisztense, 1872-ben az Osztrák-magyar Haditengerészet Pola (ma: Pula) Obszervatóriumának vezetője, itt kezdett hozzá az addig ismert kisbolygók pálya-ellenőrzéséhez, eközben 26 új aszteroidát fedezett fel. 1880-tól a bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló főmunkatársa, ahol újabb 100 kisbolygót fedezett fel, és elkészítette a heidelbergi Max Wolf-fal együttműködve az égi egyenlítő övezetének részletes csillagkatalógusát és térképét ("Sternlexikon", 1902). Nevét a 914.sz. kisbolygó, és egy holdkráter őrzi. (Bartha Lajos)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 6. | Hall, Charles Martin születésének 160. évfordulója
Thompson, Ohio, USA, 1863. dec. 6. - Daytona, Florida, 1914. dec. 27. Amerikai feltaláló, vegyész
Az Ohio-i Oberlin College-ben tanult. Többévi kísérletezés után 1886-ban sikerült eljárást kidolgoznia alumínium előállítására elektrolízis segítségével. Ezt vele egyidejűleg a francia Paul Héroult is felfedezte, ezért Hall-Héroult eljárásnak nevezik. Hall partnerekkel 1886-ban Pittsburgh-ben alapított vállalatot az alumínium előállítására, ez 1907-ben az Aluminum Company of America (később rövidítve Alcoa) nevet vette fel. Az eljárás lehetővé tette az alumínium korábbinál sokkal olcsóbb előállítását, s ezzel megnyitotta az utat az alumínium széleskörű ipari felhasználása előtt, többek között a repülőgépgyártásban. Hallnak számos találmánya volt, 1911-ben az Amerikai Kémiai Társaság által adományozott Perkin-éremmel tüntették ki.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 6. | Walsh, Joseph Leonard halálának 50. évfordulója
Washington, USA, 1895. szept. 21. - College Park, Maryland, 1973. dec. 6. Amerikai matematikus
1908-1912 között hallgató volt a Baltimore Polytechnical Institute-ban, majd 1912-1913-ban a Columbia Egyetemen tanult, 1916-1917-ben Maxim Bôcher vezetésével
folytatta tanulmányait. Doktori értekezését a Harvardon készítette el. 1920-ban megkapta a Ph.D. címet. Ösztöndíjas volt Párizsban Paul Montel-nél 1920-1921-ig és Caratheodory-nál Münchenben 1925-1926-ig. Visszatért a Harvardra ahol 1935-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Itt oktatott matematikát több mint 30 évig, 1936-ban beválasztották a Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé, 1937-ben az Amerikai Matematikai Társaság alelnöke, 1949-ben a társaság elnöke. 1970-ben összesen 279 publikációja van, kutatási eredményeit ismertető cikkeinek gyűjteménye hét kötetet tesz ki. Nevét viseli a Walsh függvény, Walsh transzformáció, Walsh-bázis.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 5. | Painlevé, Paul születésének 160. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1863. dec. 5. - Párizs, 1933. okt. 29. Francia matematikus, államférfi
1883-ban az École Normale Supérieure-en matematikát tanult és szerzett doktorátust. 1887-ben Göttingen-ben, Felix Klein és Hermann Amandus Schwarz voltak rá nagy hatással. A Francia Akadémia tagja lett 1900-tól. Algebrai differenciálegyenletekkel és alkalmazásukkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az algebrai geometriában és az analitikus mechanikában is. Politikai szereplése Alfred Dreyfus, az ártatlanul hazaárulással vádolt katonatiszt védelmezésével kezdődött. 1915-30 között többször volt miniszter, 1917-ben és 1925-ben rövid ideig miniszterelnökként működött.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 5. | Sommerfeld, Arnold Johannes Wilhelm születésének 155. évfordulója
Königsberg, Poroszország, 1868. dec. 5. - München, Németország, 1951. ápr. 26. Német fizikus
Középiskolai és egyetemi tanulmányait Königsbergben végezte, tanára volt Hilbert is. 1891-ben doktorált matematikából a Königsbergi Egyetemen. 1893-tól a göttingeni egyetemre került itt 1894-től Felix Klein asszisztense volt. Érdeklődése fokozatosan a matematikai fizika és az elméleti mechanika felé fordult. 1895-ben magántanárrá habilitált. 1897-től a clausthali bányászati akadémián volt a matematika tanára. 1900-ban Aachenben a műszaki mechanika professzora lett a Műszaki Főiskolán. 1906-ban Münchenben átvette az egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének vezetését, ahol az elkövetkező években jelentős iskolát hozott létre. 1915-16-ban a Bohr-féle atommodellt jelentősen továbbfejlesztette, bevezette az ún. finomszerkezeti állandót. A fizika számos területén ért el jelentős eredményeket. A kvantummechanika alkalmazásával továbbfejlesztette a klasszikus elektronelméletet az elektronok fémekben mutatott tulajdonságainak leírásával. Könyvei az elméleti fizika alapművei közé tartoznak. Számos kitüntetésben, elismerésben részesült.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 5. | Watson-Watt, Robert Alexander, Sir halálának 50. évfordulója
Brechin, Skócia, 1892. ápr. 13. - Inverness, 1973. dec. 5. Skót-brit mérnök, fizikus, feltaláló
A St. Andrews egyetemen végezte tanulmányait. Tanított a Dundee egyetemen. 1917-től 1926-ig a Meteorológiai Hivatalban viharjelző berendezések tervezésével foglalkozott és az ionoszférában megfigyeléseket végzett. 1935-től a National Physical Laboratory rádió-szekciójának lett a vezetője, ahol a repülőgépek helyzet-meghatározásával foglalkozott, ami a 2. világháborúban jelentősen segítette a Brit Légierő védekezési képességét a német légierőével szemben. 1935-ben felfedezte a radart (RAdio Detection and Ranging), ami a mai radar-technológia elődjének számít. Joh Rowland: The Radar Man című könyve neki és munkájának állít emléket. 1942-ben lovaggá ütötték.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 5. | Powell, Cecil Frank születésének 120. évfordulója
Tonbridge, Kent, Anglia, 1903. dec. 5. - Milánó, Olaszország, 1969. aug. 9. Angol fizikus, Nobel-díjas
Anglia egyik legjobb középiskolájában érettségizett, ahonnan egyenes út vezetett Cambridge-be. Itt már egyetemistaként Rutherford mellett dolgozhatott a Cavendish laborban. 1928-ban lett kutató fizikus Bristolban, 1948-ban ugyanitt professzor. Ekkor már túl volt egy nevezetes felfedezésen: a vezetésével működő nemzetközi kutatócsoport fedezte fel 1947-ben fotográfiai nyomjelzéses módszerrel a Yukava által 1935-ben megjósolt pionokat. Ezért az eredményért tüntették ki Yukavát 1949-ben, öt pedig 1950-ben fizikai Nobel-díjjal. Powell két legközvetlenebb munkatársa a brazil César Lattes és a Braziliából jött olasz Giuseppe Occhialini volt. 1955-től támogatta az u.n. Russel-Einstein manifesztumot, szervezte Joseph Rotblattal együtt a Pugwash konferenciákat, a tudósok nemzetközi kiállását a nukleáris leszerelésért. Az Alpokban egy szerencsétlen balesetben vesztette életét 66 éves korában. (Dr. Radnai Gyula)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 4. | Herrich Károly születésének 205. évfordulója
Makó, 1818. dec. 4. - Budapest, 1888. nov. 21. Vízépítő mérnök
Felsőfokú tanulmányait Pozsonyban és a pesti egyetem mérnöki intézetében (Institutum Geometricum) végezte. 1847-től a Tisza-szabályozásnál a felső-tiszai szakasz osztálymérnöke volt. A szabadságharc után 1850-től a Tisza-szabályozási bizottmány főmérnöke, 1857-től a központi felügyelőség ideiglenes főnöke lett, 1863-ban több tervváltozatot dolgozott ki a tisza-körösi öntöző- és hajózócsatornára, 1867-ben mint miniszteri osztálytanácsos, majd 1869-től a Tisza-szabályozás központi bizottságánál mint műszaki tanácsos vitt vezető szerepet a Tisza-szabályozásban; újjászervezte a Tiszavölgyi Társulatot (1877-78). Az elért eredmények azonban nem voltak elegendők az 1879-i szegedi árvízkatasztrófa elhárítására. Első volt hazánkban, aki a mezőgazdasági vízgazdálkodást szervezte.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 4. | Matolcsy Miklós halálának 85. évfordulója
Cegléd, 1869. jún. 16. - Farmos, 1938. dec. 4. Gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár
Gyógyszerészi és gyógyszerészdoktori oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte. 1893-1907-ig Than Károly I. sz. Vegytani Intézetében asszisztens. 1902-ben orvosdoktori oklevelet szerzett és 1905-ben a gyógyszerészet magántanára. 1907-ben megbízták az orvosi kar vegytani intézetének vezetésével, ő adta elő elsőnek Budapesten orvostanhallgatóknak a gyógyszertant. Számos kémiai, gyakorló gyógyszerészi és gyógyszerésztörténelmi munkája közül legjelentősebb magyarországi gyógyszerészeti bibliográfiája.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 4. | Bálint Elemér születésének 135. évfordulója
Budapest, 1888. dec. 4. - Budapest, 1966. aug. 20. Matematikus, egyetemi tanár
Középiskolai tanári oklevelének megszerzését követően a budapesti VI. kerületi főreáliskola tanára lett, s mellette a műegyetem ábrázoló geometria tanszékén tanított. 1916-ban doktorált a valós együtthatós egyenletek valós gyökeiről készített értekezésével. 1937-ben biztosítási matematikusi képesítést szerzett, s 1938-ig az Osztrák Biztosító Társaságok Magyar Fiókjánál volt matematikus, majd az 1944-es év végéig a Pikler-féle Biztosító Irodánál dolgozott. 1948-ban a Gazdák Biztosító Szövetkezetnél vezérigazgató helyettes lett, s részt vett az Állami Biztosító megszervezésében, melynek rövid ideig vezérigazgató helyettese volt. 1951-ben az Állami Műszaki Főiskola matematikai tanszékének vezetésével bízták meg. Később a BME Villamosmérnöki, majd a Gépészmérnöki Karán volt docens.
|
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 4. | Galvani, Luigi halálának 225. évfordulója
Bologna, Pápai állam (ma Olaszország), 1737. szept. 9. - Bologna, Cisalpin Köztársaság, 1798. dec. 4. Olasz orvos, fizikus, anatómus és természettudós
Munkássága nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Volta felfedezhesse az állandó elektromos áramot szolgáltató áramforrást. Ez az elem, a Volta-oszlop kémiai és fizikai elvek alapján működik. Volta felfedezése volt az elektromos energia korának előfutára, de Galvani nyitotta meg az utat az izom és az ideg fiziológiájának új kutatása és az elektrofiziológia tudománya felé is. Tisztelete jeléül Volta róla nevezte el az általa feltalált áramforrást galvánelemnek. Galvani neve ma is él a galvanométer, galvanizálás, galvanoplasztika, galvanikus csatolás stb. szakkifejezésekben.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 4. | Tyndall, John halálának 130. évfordulója
Leighlinbridge, County Carlow, Írország, 1820. aug. 2. - Hindhead, Surrey, Anglia, 1893. dec. 4. Brit fizikus
1853-ban a londoni Royal Institution (Királyi Intézet) természetbölcselet-professzorává választották. Tyndall nemcsak munkatársa, de utóda is volt Michael Faraday-nek a Royal Institution élén. Eleinte a kristályok mágneses tulajdonságait tanulmányozta, de 1859-ben a különböző gázok hőelnyelő és hősugárzó képességét kezdte vizsgálni. Megállapította azt a meteorológiai szempontból fontos tényt, hogy a nedves levegő csekély hőmérséklet-változással nyeli el a hőt. A kolloid oldatokban, szuszpenziókban lévő, mikroszkópikus méretűnél is kisebb részeken, nagy molekulákon szóródó fény polarizációs viszonyait vizsgálta, az általa feltárt jelenséget ma Tyndall-effektusnak nevezik. Kísérletekkel támasztotta alá, hogy az ég kék színét a légkör molekuláin szóródó napsugarak okozzák. A jelenségre később Lord Rayleigh adott elméleti magyarázatot. Jelenségcentrikus, terjedelmes termodinamika könyvét magyarra is lefordították és Szily Kálmán előszavával kiadták 1874-ben.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 4. | Goudsmit, Samuel Abraham halálának 45. évfordulója
Hága, Hollandia, 1902. júl. 11. - Reno, Nevada, USA, 1978. dec. 4. Holland születésű, amerikai fizikus
A leideni egyetemen Paul Ehrenfest előadásait hallgatta. Már ekkor felvetette George Uhlenbeckkel együtt, hogy az elektronnak saját perdülete (spinje) lehet, az ehhez tartozó saját mágneses momentummal együtt. Ehrenfest vezetésével doktorált 1927-ben, majd az Egyesült Államokban a michigani egyetem professzora lett és maradt 1946-ig. A második világháború végén ő volt a tudományos irányítója annak a felderítő akciónak, melynek célja a német atomkutatás eszközeinek, produktumainak és az ezt kifejlesztő tudósoknak a felderítése és USA-ba szállítása volt. A háború után a brookhaveni laboratórium vezetőjeként, valamint a Physical Review főszerkesztőjeként lett neve közismert a fizikusok táborában az egész világon. Egyiptológiával is foglalkozott, az általa feltárt és hazahozott régészeti kincseket ma múzeumban őrzik a michigani egyetemen. (Dr. Radnai Gyula)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 4. | Hershey, Alfred Day születésének 115. évfordulója
Lansing, Michigan, USA, 1908. dec. 4. - Syosset, NY., 1997. máj. 22. Amerikai bakteriológus, genetikus, Nobel-díjas
Nevét az 1952-ben Martha Chase-zel közösen elvégzett ún. blendor-kísérlete tette igazán ismertté. Ezzel a kísérlettel azt mutatta ki, hogy fertőzésnél elsődlegesen a fág DNS-e, nem pedig a fehérjéje kerül be a megfertőzött sejtbe, s így bebizonyította, hogy a fágok örökítő anyaga nem a fehérje, hanem a DNS. 1950-ben feladta professzori állását a St. Louis-i Washington Egyetem orvosi karán, és csatlakozott a washingtoni Carnegie Institution Genetikai Kutatócsoportjához, amelynek 1963-ban a vezetője lett. A bakteriofágok (azaz a baktériumokat fertőző vírusok) kutatásában végzett munkájáért 1969-ben Max Delbrückkel és Salvador Luriával megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 3. | Farbaky István halálának 95. évfordulója
Nyíregyháza, 1837. aug. 15. - Selmecbánya, 1928. dec. 3. Bányamérnök, bányászati akadémiai tanár
A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia professzora, tanszékvezetője, 1876-1892 között - hatszori újraválasztással - igazgatója. 1892-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) egyik alapítója, majd alelnöke. Tanártársával Schenek Istvánnal nagy teljesítőképességű világítógáz-fejlesztő készüléket és akkumulátort (Farbaky-Schenek-féle akkumulátor, 1885) talált fel. Jelentős szerepe volt a magyar bányászati szaknyelv kialakításában. Több bányászati, kémiai és kohászati szabadalma ismeretes.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 3. | Hlatky Miklós születésének 175. évfordulója
Szabadka, 1848. dec. 3. - Udvarhely, 1929. nov. 26. Fizika- és matematikatanár
1868-ban; három évig Pesten bölcselethallgató s két évig a tanárképzőnek ösztöndíjasa volt.
1876-tól Székelyudvarhelyen, az állami főreáliskolában tanított természettant és mennyiségtant. Intézménye értesítőjében közölt tanulmányokat, többek között a város meteorológiai viszonyairól. A helyi közművelődési élet szervezésében vállalt részt.
|
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 3. | Ajtay Zoltán Endre halálának 40. évfordulója
Zilah, 1900. febr. 11. - Budapest, 1983. dec. 3. Bányamérnök, feltaláló
A soproni Bányászati és Erdészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1926-ban. Ezt követően a Hungária Kőszénbánya Rt. környei bányaüzeménél kezdett dolgozni, majd főmérnök lett. 1936-1945-ig a Magyar Bauxitbánya Rt. főmérnöke, ill. bányaigazgatója volt. A szénbányák államosítása után á pilisszentiváni bányaüzem főmérnöke lett. 1955-1966-ig a Bányászati Kutató Intézet igazgatója. Világhírű találmánya a jövesztőkaros F-típusú fejtő-rakodó gép, amelyet Szilárd Józseffel együtt alkotott meg. Fontos találmánya még a vízbetörések elzárásakor alkalmazott faszegmensekből készített gömbgát.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 3. | Zeiss, Carl Friedrich halálának 135. évfordulója
Weimar, Németország, 1816. szept. 11. - Jena, 1888. dec. 3. Német optikus-finommechanikus
A Jenai Carl Zeiss Művek alapítója. Fiatalon dr. Friedrich Körner jenai optikus-finommechanikus műhelyében dolgozott, e mellett előadásokat hallgatott a Jena-i és bécsi egyetemen. 1846-ban saját optikai és műszerkészítő műhelyt alapított Jenában, ahol főleg mikroszkópokat készített. Elméletileg is foglalkozott a lencsehibák javításával és a képalkotás tökéletesítésével. Műhelyében nagyon jó minőségű földmérő, csillagászati és más optikai eszközök készültek. 1866-ban együttműködésbe kezdett Ernst Abbe (1840-1905) egyetemi tanárral, aki pontos elméleti számításokkal megalapozta a mikroszkóp- és távcsőlencsék tökéletesítését, 1876-ban Zeiss társul vette be a cégbe, később ő lett a gyár irányítója. 1882-ben kapcsolatot teremtett Otto Schott vegyészmérnökkel, aki ideális törésmutatójú lencsék előállításához üveggyárat alapított Jena-ban. Ez az üveggyár lett később a Zeiss-művek egyedüli nyersanyag szállítója. A Zeiss Művek, nagyrészt Abbe kezdeményezésére úttörő volt a szociális intézkedések bevezetésében, 1875-ben valósították meg a gyár alkalmazottainak egészségbiztosítási rendszerét, csökkentették a munkások munkaidejét. (Bartha Lajos)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 3. | Crutzen, Paul Josef születésének 90. évfordulója
Amszterdam, Hollandia, 1933. dec. 3. - Mainz, Németország, 2021. jan. 28. Holland fizikus, vegyész, Nobel-díjas
A Middelbare műszaki főiskolán tanult. 1959-tól a stockholmi egyetem meteorológiai tanszékén dolgozott számítógép-programozóként, ahol akkoriban a világ leggyorsabb számítógépe működött. Részt vett sok, a magaslégkör kutatására vonatkozó meteorológiai programban, valamint az első numerikus időjárás-előrejelző modellek fejlesztésében. A hatvanas évek közepén fordult érdeklődése a légköri ózon fotokémiája felé. 1977 és 1980 között a coloradoi atmoszférakutató központban, 1980-tól a mainzi Max Planck Kémiai
Intézetben dolgozott. A 2000-es években a klímaváltozás következményeinek kutatásával foglalkozott, 2000-ben Eugene Stoermerrel az "antropocén" megnevezést javasolták a jelenlegi geológiai korszak jellemzésére. 1995-ben Rowlanddel és Molinával megosztva kémiai Nobel-díjat kapott "légkörkémiai kutatásaiért, különös tekintettel az ózon képződésére és felbomlására". (Piriti János)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 2. | Széchenyi Béla, gróf halálának 105. évfordulója
Pest, 1837. febr. 3. - Budapest, 1918. dec. 2. [12.] Földrajzi és geológiai kutató
Tanulmányait Berlinben és Bonnban végezte. 1874-ben ásatásokat kezdett a Fertő tó medrében és a kőkori leleteket Suess Ede osztrák paleontológus segítségével le is írta. 1877. novemberében indult el nagyszabású ázsiai expedíciójára magyar szaktudósok - Lóczy Lajos geológus és Bálint Gábor nyelvész -, valamint Kreimer Gusztáv topográfus társaságában. Földrajzi és geológiai szempontból legértékesebb volt a Tibeti-fennsíkot három oldalról szegélyező hegyláncok felderítése. Az utazás eredményeit, útinaplóját, Kreimer térképeit, Lóczy gyűjtött anyagának és megfigyeléseinek kincsesházát saját költségén adta ki. Expedíciójának eredményei alapján fedezte fel később Sven Hedin a Transhimalaya hegyvonulatát. A tudományos anyag feldolgozása 20 hazai és külföldi tudós segítségével csak 1900-ban fejeződött be. 1901-től koronaőr, 1904-től a Földrajzi Társaság tiszteleti tagja volt. 1880-tól az MTA tagja. Apja Széchenyi István, gróf.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 2. | Dede Miklós születésének 90. évfordulója
Kaba, 1933. dec. 2. - Debrecen, 1997. dec. 24. Fizikus
Karcagon érettségizett. Édesapja igazgató-tanító volt a kabai, majd a karcagi általános iskolában. Egyetemre Miskolcon kezdett járni, de átiratkozott Debrecenbe, fizikus szakra. 1956 októberében az Egyetemi Diákbizottság tagja volt, ezért diplomájának megszerzése után csak a karcagi általános iskolában tudott elhelyezkedni. Később sikerült tanári állást kapnia a gimnáziumban, közben levelező tagozaton elvégezte az ELTE tanári szakát. Szalay Sándor segítségével került vissza a debreceni ATOMKI-ba, majd a Kísérleti fizika tanszékre. Csikai Gyulával közösen publikálták neutronfizikai kutatási eredményeiket, az egyetemi oktatásban viszont a mechanika tanításába dolgozta bele magát. Marx György támogatásával írta meg Isza Sándorral együtt a középiskolai mechanika új koncepciójú, nyelvezetében is újszerű tankönyvét, mely nagy vitákat váltott ki az országban a 80-as években. Jó képességű tanítványai lelkesen követték, a szélesebb tanári közvélemény előtt azonban nem aratott sikert. (Dr. Radnai Gyula)
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 2. | Gräffe, Karl Heinrich (Graeffe) halálának 150. évfordulója
Braunschweig, Németország, 1799. nov. 7. - Zürich, Svájc, 1873. dec. 2. Német matematikus
1824-ben Göttingenben Gauss és Thibaut előadásait hallgatta. 1828-ban az ETH-n (Eidgenössische Technische Hochschule) volt előadó Zürichben, 1833-ban az Obere Industrieschule professzora. 1860-tól a zürich-i egyetem rendkívüli professzora. Eljárást dolgozott ki az algebrai egyenletek gyökeinek meghatározására, ezt a módszert Dandelin-Gräffe eljárásnak nevezzük.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 1. | Kéri Borgia Ferenc (Kéry) halálának 255. évfordulója
Kenézlő, 1702. okt. 10. - Nagyszombat, 1768. dec. 1. Jezsuita csillagász, matematikus, egyetemi tanár
A nagyszombati jezsuita egyetem csillagvizsgálójának másodcsillagásza. Bécsi és nagyszombati tanulmányok után több Jézus-társasági iskolában is tanított, 1736-tól végleg Nagyszombatban tanár, két ízben rektor. Megfigyelte és leírta az 1729/30. évi üstököst, ekkor kezdett tükrös távcsövekkel foglalkozni. Sikerült 3-8 láb kb. (1-2,5 m.) gyújtótávolságú, kitűnő minőségű fémtükröket előállítania, amelyek külföldön is elismerést szereztek számára. (Fémöntési kísérletei közben egyik kezét nyomorékká égette!) 1752-55 között Weiss Ferenccel felépítette és berendezte az egyetem akkor világviszonylatban is korszerű, jól felszerelt obszervatóriumát. Foglalkozott fizikával, mechanikai és optikai értekezései nagy tárgyismeretről és egyéni felfogásról tanúskodnak. Legnagyobb érdeme azonban távcsőépítő tevékenysége, és az első korszerű magyarországi csillagvizsgáló alapítása. (Bartha Lajos)
|
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 1. | Borbély Lajos születésének 180. évfordulója
Csóka (ma Čoka, Szerbia), 1843. dec. 1. - Budapest, 1923. szept. 29. Kohómérnök
Mérnöki tanulmányait Selmecbányán és Pribramban (Csehország) végezte. 1875-ben a salgótarjáni vasfinomító társulat műszaki igazgatója, 1881-ben a rimamurányi és salgótarjáni vasművek ipartelepeinek műszaki vezérigazgatója lett. A kohászatban meghonosította a Siemens-rendszerű gáztüzelést. Felismerte a Martin-acélgyártás jelentőségét. 1872-ben elsőként ismertette a regeneratív tüzelésű kemencéket, és Salgótarjánban építtetett is egyet. Ugyanott alkalmazta először az általa szerkesztett kettős munkaterű, regeneratív tüzelésű kavarókemencét, mely a szakemberek előtt nevét külföldön is ismertté tette.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 1. | Lendvay Ödön születésének 90. évfordulója
Budapest, 1933. dec. 1. - Budapest, 1990. nov. 20. Vegyész, fizikus
1953-ban iratkozott be az ELTE Természettudományi Karának fizika-kémia szakára. 1958-ban szerzett diplomát, utána az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében kezdett dolgozni, ahol eljutott az általános igazgató helyettes beosztásig. A vegyület-félvezetők és vegyületek kutatásával foglalkozott. 1961-ben az amorf Bn S luminiszcencia felfedezéséért MTA elnöki jutalomban részesült. 1962-ben kristályfizikai kutatásaiért az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Schmid Rezső-díjában részesült. Hat szabadalma és mintegy 100 tanulmánya van magyar és főleg angol nyelven.
|  |
| Web dokumentumok |
|
2023. dec. 1. | Klaproth, Martin Heinrich születésének 280. évfordulója
Wernigerode, Németország, 1743. dec. 1. - Berlin, 1817. jan. 1. Német vegyész
Az urán (1789), a cirkónium (1789) és a cérium (1803) elemek felfedezője. 1795-ben újra felfedezte a titánt, melynek nevét is ő adta. Patikusként dolgozott, 1787-től a berlini tüzérakadémia, majd 1810-től a berlini egyetem kémiaprofesszora volt. Analitikusként az elsők között használt precíziós mérleget, és különös hangsúlyt fektetett a mérések módszertanának pontosságára is, beszámolóiban kitért az eredmények lehetséges hibaforrásaira is. 1795 és 1815 között hat kötetben adta ki az ásványok elemzésének vizsgálati eredményeit. Többezer darabos ásványgyűjteményét halála után a berlini egyetemre hagyta. 1792-ben kísérleteket végzett Lavoisier oxidáció-elméletének igazolására. A Royal Society és a Svéd Tudományos Akadémia tagja volt, a Holdon egy kráter őrzi nevét. (Piriti János)
|  |
| Web dokumentumok |