2024. okt. 7. | Kherndl Antal halálának 105. évfordulója
Zseliz, 1842. máj. 10. - Budapest, 1919. okt. 7. Mérnök, műegyetemi tanár
Műszaki tanulmányait Budapesten, Karlsruhéban, Zürichben (Culman mellett) végezte, majd Badenben (Becker mellett) dolgozott. 1866-ban Zürich város műszaki hivatalának alkalmazottja, 1867-től a pesti műegyetemen tanársegéd, 1869-től a víziút- és vasútépítéstan, 1881-től a hídépítéstan ny. r. tanára. A hídépítés elmélete terén elért kutatási eredményei új irányt mutattak a statikailag határozatlan reakciójú tartók problémáinak megoldására. A grafosztatikában úttörő elméleti megállapításokat tett. A Magyar Mérnök és Építész Egylet egyik alapítója. 1884-től az MTA tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 7. | Ore, Oystein (Øystein) születésének 125. évfordulója
Christiania (ma Oslo), Norvégia, 1899. okt. 7. - Oslo, 1968. aug. 13. Norvég matematikus
Az elvont algebra, számelmélet, és a gráf-elmélet területein alkotott maradandót. Tanulmányait az Oslo University-n végezte, egy rövid időt töltött Németországban a Göttingeni Egyetemen, ahol nagy hatással volt rá Emmy Noether matematikus. 1926-ban professzor lett Osloban, de egy évvel később átköltözött az Egyesült Államokba, és ott a Yale Egyetemen oktatott. 1945-ben visszatért Norvégiába. Legfőbb eredményeit a gyűrűelméletben, és a gráfelméletben, valamint a hálóelméletben érte el. Könyvet írt Cardano-ról, és Niels Henrik Abel-ról, valamint a négy-szín problémáról 1967-ben.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 7. | Jerne, Niels Kaj halálának 30. évfordulója
London, Anglia, 1911. dec. 23. - Castillon-du-Gard, Franciaország, 1994. okt. 7. Angol születésű dán orvos, immunológus, Nobel-díjas
Hollandiában, a Leideni Orvosi Egyetemen szerzett diplomát, azután 1943 és 1955 között a Dán Állami Oltóanyag Intézetben dolgozott. Itt kezdett el foglalkozni a szervezetben termelődő ellenanyagokkal. A Koppenhágai Egyetemen doktorált 1951-ben. 1956-1962-ig a WHO tisztiorvosa volt, tanított a genfi és a pittsburghi egyetemeken, majd a Frankfurti Goethe Egyetemen professzor. Részt vett a bázeli Immunológiai Intézet létrehozásában, 1969-1990-ig annak igazgatója volt. Jerne adta meg a ma általánosan elfogadott magyarázatát annak az immunológiai mechanizmusnak, melynek során a szervezetbe bejutó idegen anyagok (antigének) semlegesítésére ellenanyagok termelődnek. Az immunrendszer fejlődéséről is átfogó elméletet dolgozott ki. 1984-ben a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat Georges Köhlerrel és Cesar Milsteinnel megosztva, az immunrendszer specifikus szabályozó mechanizmusával és felépítésével összefüggő kutatásaiért, illetve a monoclonális antitestek termelési elvének felfedezéséért kapta.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 7. | Kroto, Harold Walter, Sir születésének 85. évfordulója
Wisbech , Cambridgeshire, Anglia, 1939. okt. 7. - Lewes, Kelet-Sussex, 2016. ápr. 30. Angol kémikus, egyetemi tanár, Nobel-díjas
Szülei Hitler elől menekültek Berlinből Angliába a 30-as években. 16 éves volt, amikor édesapja eredeti családnevüket Krotoschinerről az egyszerűbb Krotora változtatta. Már középiskolás korában kitűnt színes egyéniségével, több irányú érdeklődésével. Tudós kémiatanára javaslatára jelentkezett Boltonból Manchester átugrásával Sheffieldben egyetemre, kémia szakra. Az egyetemen nemcsak kémiából volt kiváló, de művészeti szerkesztője lett az egyetemi újságnak és vezette az egyetemi atlétikai klubot is. Itt diplomázott, majd megszerezte a Ph.D. fokozatot molekuláris spektroszkópiai témából 1964-ben. Kanadai posztdoktori tanulmányok után tért vissza Angliába és Brightonban, a Sussex Egyetemen kezdett dolgozni. 1975-ben nevezték ki professzorrá, itt működött egészen 2004-ig. Közben szakmai érdeklődése kiterjedt a kvantumkémiára, egészen a rádiócsillagászati, "asztrokémiai" kutatásokig. 1985-ben sikerült laboratóriumban is előállítania az addig csak elméletileg megjósolt és a csillagászatban, a vörös óriások környezetében spektrumanalízissel kimutatott, 60 szénatomból álló, a futballabdára emlékeztető szerkezetű különleges molekulákat. Kroto már gyermekkorában is fémépítő játékokkal játszott legszívesebben, később pedig nagy tisztelője lett Buckminster Fuller (1895-1983) amerikai építésznek, aki a sokszökekből felépülő kupolaboltozatokat tervezte és népszerűsítette az Egyesült Államokban. Két évvel Fuller halála után az ő tiszteletére nevezte el Kroto a szénnek a grafit, grafén és gyémánt mellett felfedezett új allotrop módosulatát fullerénnek. Felfedezéséért 1996-ban kapott kémiai Nobel-díjat. 2004-től Floridában folytatta kutatásait, miközben aktívan részt vett több, a természettudományt népszerűsítő kezdeményezésben. Számos kitüntetést kapott, negyvennél is több egyetem és akadémia választotta tiszteleti tagjául az egész világon - sajnos magyar nincs közöttük. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 6. | Ruprecht Antal halálának 210. évfordulója
Szomolnok, 1748. nov. 14. - Bécs, Ausztria, 1814. okt. 6. Magyar-felvidéki-osztrák kémikus, kohómérnök
Ösztöndíjasként tanult a bányászati akadémián 1772-től 1775-ig Selmecbányán, majd a helyi kamaragrófi hivatalban dolgozott. Két évig tanulmányozta Svédország, Szászország és a Rajna melléke bányáit, kohóüzemeit. Az uppsalai egyetemen analitikai kémiát tanult. Selmecbányára hazatérve a kohászat, a kémia, az ásványtan professzora lett. Világszenzációként elsőnek sikerült platinát olvasztania; a tellúr felfedezésében is része volt. 1792-ben Bécsben a birodalom bányászati-kohászati ügyeinek irányítója, a Bánya- és Pénzügyi Kamara tanácsosa lett. (Hujter Mihály)
|
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 6. | Fischer Gyula halálának 70. évfordulója
Budapest, 1873. júl. 11. - Budapest, 1954. okt. 6. Gépészmérnök
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1895-ben, majd a Ganz Gyár villamossági osztályának munkatársaként különböző hazai és külföldi vasutak villamosítását vezette. Utóbb a Budapesti Helyiérdekű Vasutak (BHÉV) főmérnöke, majd főfelügyelője és villamosításának vezetője. Ő dolgozta ki a BHÉV villamosításánál alkalmazott újszerű láncfelfüggesztéses felsővezetékes rendszert. Másik jelentős találmánya a széles körben elterjedt Fischer-lemezes áramszedő. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős.
|
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 6. | Jenei Dezső halálának 20. évfordulója
Naszód, Beszterce-Naszód vm., 1919. nov. 7. - Kolozsvár, 2004. okt. 6. Gépészmérnök, szakíró, műfordító, szótárszerkesztő
Gépészmérnöki diplomát a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett 1942-ben. Előbb a Magyar Siemens-Schuckert Művek mérnöke, 1945-től a kolozsvári magyar tannyelvű Gép- és Villamosipari Középiskola, 1947-től a kétnyelvű Kolozsvári Almérnöki Intézet tanára, 1948-tól a kolozsvári Mechanikai Intézet tanára két iskolaéven át, a Tehnofrig Gépgyár főmérnöke nyugalomba vonulásáig 1949-1973-ig.
Főmérnöksége alatt vált a Tehnofrig Délkelet-Európa egyik legnagyobb élelmiszer-ipari gépgyárává. Fontosabb kutatási témái: háromfázisú aszinkron villamos motorok fordulatszámának változtatása, hűtő- és élelmiszer-ipari berendezések és technológiai sorok fejlesztése. Tanulmányúton volt a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Bulgária, NSZK, Dánia, Belgium, Franciaország, az USA számos városában.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 5. | Czekelius Aurél születésének 180. évfordulója
Csiklovabánya, 1844. okt. 5. - Budapest, 1927. nov. 14. Hídépítő mérnök
A budapesti műegyetemen végezte tanulmányait. 1869-ben a MÁV szolgálatába lépett. Számos hidat tervezett és építési munkáit vezette. 1881-ben az újonnan szervezett műszaki tanács tagjává nevezték ki, 1894-től a Dunahídosztály vezetője volt. A budapesti régi Erzsébet- és Ferenc József (ma Szabadság)-híd, a pozsonyi és komáromi Duna-hidak, a puchói Vág-híd, a tiszaújlaki Tisza-híd és a marosújvári Maros-híd építése is nevéhez fűződik.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 5. | Róka Gedeon halálának 50. évfordulója
Budapest, 1906. máj. 7. - Budapest, 1974. okt. 5. Fizika- és kémiatanár, tudománynépszerűsítő
Tanulmányait a budapesti tudományegyetem fizika-kémia szakán végezte, diplomáját 1929-ben szerezte meg. 1950-től a Természettudományi Társulat, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat központi csillagászati szervezeteinek titkára. Igen nagy szervező munkát fejtett ki, nagy számú ismeretterjesztő cikke és számos könyve jelent meg (részben Kulin Györggyel közösen). 1950-1974 között a hazai amatőr mozgalom egyik mozgatója volt. Jelentős szerepe volt a TIT Csillagászat Baráti Kör adminisztratív megszervezésében, és az évente, majd kétévente megrendezett Csillagászat Baráti Kör találkozók rendszeresítésében. Sokat fáradozott a csillagászati ismeretterjesztők és amatőr csoportok vezetőinek továbbképzésén, szakmai szintjük növelésén. Halála után a 2058. számú aszteroidát róla nevezték el. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 5. | Wilkins, Maurice Hugh Frederick halálának 20. évfordulója
Pongaroa, Új-Zéland, 1916. dec. 15. - London, Anglia, 2004. okt. 5. Brit biofizikus, Nobel-díjas
Új-Zélandban született, de 6 éves korától kezdve Angliában nevelkedett. 1840-ben doktorált a birminghami egyetemen. A 2. világháború idején katonai célú kutatásokat végzett, először Birminghamben Oliphant mellett, majd az Egyesült Államokban a Manhattan tervben vett részt. 1945-ben a skóciai St Andrews egyetemen biofizikával kezdett foglalkozni, majd 1946-tól a londoni King's College-ben a John Randall által vezetett laboratóriumban a DNS röntgenkrisztallográfiai vizsgálatán dolgozott. Ezzel hozzájárult a DNS molekula - elsősorban James Watson és Francis Crick által felállított - "kettős csavar" modelljének létrejöttéhez.
1962-ben Watson, Crick és Wilkins megosztott orvosi Nobel-díjat kapott a DNS molekula szerkezetének megállapításáért és az élő anyagban történő információátadásban betöltött szerepének feltárásáért.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 4. | Muttnyánszky Ádám születésének 135. évfordulója
Budapest, 1889. okt. 4. - Budapest, 1976. aug. 2. Gépészmérnök, egyetemi tanár
Oklevelét a budapesti József Műegyetemen szerezte 1911-ben. Tanulmányainak befejezése után a műegyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékén volt tanársegéd, később adjunktus 1920-ig. 1920-tól 1938-ig a Budapest-vidéki Kőszénbánya Rt. pilisvörösvári telepén mérnök, majd üzemvezető főmérnök. 1938-tól a budapesti műszaki egyetemen tanár. 1942-1959-ig a műszaki mechanika tanszék vezetője volt. A gépészmérnöki gyakorlat igényeinek megfelelően bővítette és átdolgozta a mechanika tananyagát. Megalapozta a kinematikai és kinetikai tananyag elméleti hátterét és példatárát.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 4. | Kakas József halálának 30. évfordulója
Zalaegerszeg, 1909. júl. 31. - Budapest, 1994. okt. 4. Meteorológus, klimatológus
Piarista novíciusként földrajz-történelem szakon végzett. Egészségi állapota miatt 1936-ban megvált a rendtől. 1937-től nyugdíjazásáig az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézetben dolgozott, később osztályvezetői, majd főosztályvezetői beosztásban. Nyugdíjbavonulása után is részt vett az intézet munkájában. Az éghajlattannak kiemelkedő szakértője volt. 1953-tól 1968-ig az Időjárás c. szakfolyóiratot szerkesztette. Kidolgozta Magyarország éghajlati körzeteinek rendszerét. Az Éghajlati Atlasz és Adattár, és az Európai Éghajlati Atlasz munkájának szervezője és szerkesztője volt. Tevékenyen részt vett a Magyar Földrajzi Társaság munkájában. Az Országos Meteorológiai Intézet Balaton-kutatásának egyik fő szervezője. A Magyar Meteorológiai Társaság "Steiner Lajos" emlékérmének kitüntetettje, 1978-ban a Meteorológiai Társaság tiszteleti tagjává választották. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 4. | Szalay Sándor születésének 115. évfordulója
Nyíregyháza, 1909. okt. 4. - Debrecen, 1987. okt. 11. Fizikus, egyetemi tanár
Apja, id. Szalay Sándor mellett szerette meg a fizikát. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte el a fizika-matematika tanári szakot, itt doktorált Tangl Károly mellett 1932-ben. Rövid ideig Szegeden Szent-Györgyi Albert mellett dolgozott, ezután ösztöndíjjal Debye intézetében, Lipcsében és Rutherford munkatársaként Cambridge-ben folytatott kutatásokat. 1935-ben Gyulai Zoltán mellett tanársegédként a debreceni egyetemre került. Ő honosította meg Magyarországon a kísérleti magfizikát. Gyulai Zoltán távozása után 1940-től 1968-ig a kísérleti fizika tanszék vezető professzora volt. Iskolateremtő egyéniség volt, éles szemmel, tehetségük alapján választotta ki munkatársait. Az ő módszerei alapján és kezdeményezésére sikerült a magyarországi uránérclelőhelyeket felkutatni. Az MTA debreceni Atommag Kutató Intézetének 1954-ben alapítója és 1975-ig igazgatója volt. Munkájában és intézetében kezdeményezte és támogatta az interdiszciplináris kutatásokat. 1952-ben Kossuth-díjat, 1978-ban Állami-díjat kapott, 1953-tól az MTA levelező, majd 1965-től rendes tagja volt. Fia, Szalay A. Sándor asztrofizikus professzor, az MTA tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 4. | Keleti Tamás halálának 35. évfordulója
Budapest, 1927. máj. 13. - Budapest, 1989. okt. 4. Biokémikus, egyetemi tanár
A budapesti egyetem vegyész szakán szerzett oklevelet 1948-ban. 1948-50-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetében demonstrátor, majd gyakornok. 1950-től az MTA Biokémiai Intézetében, később Enzimológiai Intézet tudományos munkatárs, 1972-től igazgató helyettes, 1985-től haláláig igazgató. Kutatási területe az enzimek működési mechanizmusa, az enzimkinetika és a termodinamika törvényei, valamint az anyagcsere-szabályozás makromolekuláris kölcsönhatásai. 1981-től a Nemzetközi Biokémiai Szövetség magyar tagozatának elnöke. Számos nemzetközi szaklap szerkesztő bizottsági tagja. 1976-tól az MTA tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 4. | Pálmay Lóránt születésének 95. évfordulója
Budapest, 1929. okt. 4. - Budapest, 2012. dec. 19. Matematika tanár
Már az édesapja is tanár volt. Sajnos korán elvesztette, és 17 éves volt, amikor édesanyja is meghalt. Ezután magántanítványokat vállalt, ezzel biztosítva húgaival együtt mindhármuk megélhetését. 1948-ban érettségizett a kőbányai Szent László Gimnáziumban. A Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be felsőfokú tanulmányait, matematika-fizika tanári szakon. Már egyetemistaként felvette őt demonstrátornak Hajós György a Geometria tanszékre, ahol tanársegédként majd adjunktusként folytatta egyetemi pályafutását. Közben tanszékvezetője engedélyével és támogatásával tanított egykori iskolájában, de más középiskolákban is. Tevékeny részt vállalt a matematikatanítás országos reformjainak megvalósításában: elérte, hogy a Varga Tamás nevével fémjelzett reformok helyet kapjanak a NAT-ban. Több mint három évtizeden át volt tagja több középiskolai matematikai versenybizottságnak. Sokoldalú, nagy műveltségű tudóstanár volt, munkáját számos szakmai, pedagógiai kitüntetéssel ismerték el, halála után matematikaversenyt neveztek el róla. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 4. | Moore, Robert Lee halálának 50. évfordulója
Dallas, Texas, USA, 1882. nov. 14. - Austin, 1974. okt. 4. Amerikai matematikus
A Texas-i egyetemre 16 éves korában iratkozott be, a B. Sc. fokozatot is rövid idő alatt szerezte meg. Tanára, G. B. Halsted útmutatása nyomán bebizonyította, hogy Hilbert egyik geometriai axiómája redundáns. Ezért doktori ösztöndíjat nyert a chicagoi egyetemen. Miután több egyetemen adott elő, visszatért a Texas-i egyetemre, itt 1930-tól 1969-ig, 87 éves koráig tanított. Fő szakterülete a topológia volt. Tanítási módszerét, a Moore-módszert, sokan átvették.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 4. | Brillouin, Léon Nicolas halálának 55. évfordulója
Sèvres, Seine-et-Oise, Franciaország , 1889. aug. 7. - New York, USA, 1969. okt. 4. Francia elméleti fizikus
Akárcsak édesapja, Marcel Brillouin annak idején, ő is az Ecole Normale Superieure-nek lett kiváló hallgatója Párizsban. Utána egy évig Sommerfeldnél tanult Münchenben. A háború után Párizsban doktorált. Itt Jean-Baptiste Perrin és Paul Langevin mellett kutatott, vizsgálta például a fény frekvenciaeltolódását, miközben ultrahang hullámokon szóródik valamilyen közegben (Brillouin szórás). 1928-ban, az akkor létrehozott Henri Poincaré Intézetben elnyerte az elméleti fizikai tanszéket. Itt a fémes kristályokban terjedő elektronhullámok leírásához vezette be a Fermi felület szemléletes tárgyalására kiválóan alkalmas Brillouin-zónákat, a kvantummechanikai perturbáció számításhoz pedig Wigner Jenőtől függetlenül a ma már kettőjükről elnevezett formulát. 1932-ben lett a College de France professzora. A második világháborút az Egyesült Államokban vészelte át, ahol a radarkutatásba kapcsolódott be New Yorkban, a Columbia Egyetemen. A háború után rövid időre hazalátogatott, majd visszatért és 1949-ben felvette az amerikai állampolgárságot. Amerikában több nagyhírű egyetemnek és kutató intézetnek (Harvard, IBM) lett professzora ill. kutatója. Önállóan szeretett dolgozni, több mint 200 tudományos publikációnak és csaknem 20 szakkönyvnek ő az egyedüli szerzője. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 3. | Ditrói Gábor születésének 140. évfordulója
Kolozsvár, 1884. okt. 3. - Szeged, 1950. máj. 7. Orvos, szemész, egyetemi tanár
Orvosi oklevelet Budapesten szerzett 1909-ben, szemész szakképesítést nyert 1912-ben. 1909-1913-ban a budapesti, 1913-1920-ban a kolozsvári egyetem orvosi karán klinikai orvos, tanársegéd volt. 1921-1950 között a szegedi egyetem szemészeti klinikáján adjunktus volt, majd 1925-től egyetemi ny. r. tanár, Imre József utódaként tanszékvezető. Az orvostudományi kar dékánja három alkalommal és az egyetem rektora (1935-1936, 1948-1949) volt. A Szemészet c. szaklap szerkesztőbizottsági tagja, valamint több tudományos társaság, ill. bizottság tiszteletbeli elnöke. Fő kutatási területei a szem egyensúlyzavarának, proteinterápiájának, a kamilla hatóanyaga gyógyászati alkalmazásának, a retina betegségeinek témakörét ölelték fel. Számos szakközleménye jelent meg a hazai és külföldi folyóiratokban.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 3. | Faye, Hervé Auguste Étienne Albans születésének 210. évfordulója
Saint-Benoît-du-Sault, Franciaország, 1814. okt. 3. [1.] - Párizs, 1902. júl. 4. Francia csillagász
1835-től a párizsi obszervatórium munkatársa volt. Kitűnő megfigyelő csillagász, az üstökösök vizsgálatával foglalkozott. 1843-ban felfedezte a rövid keringési idejű 4P Faye üstököst, ezzel elismerést szerzett. 1848-tól a párizsi École Polytechnique geodéziatanára, 1854-ben a nancy-i egyetem rektora. 1873-tól 1893-ig az École Polytechnique-en a csillagászati tanszék vezetője. Számos fontos megbízatást is betöltött. Mind észlelései, mind elméleti munkásságának eredményei jelentősek. Az üstökösök pályájának vizsgálatán kívül munkássága kiterjedt a csillag-távolság és sajátmozgásuk mérésére. Kidolgozta a Nap fizikájának, a napfoltoknak akkor új elméletét, majd a Naprendszer kialakulására vonatkozó, az addig elterjedt Kant-Laplace-féle elméletnél korszerűbb feltevéseket. (1884). Értékes gondolatokat fejtett ki a sarki fény és a napkorona kialakulásáról. Új műszereket is tervezett. Elsőként ismerte el Hell Miksa 1769. évi, alaptalanul megtámadott Vénusz-átvonulás megfigyeléseinek helyességét. A francia Természettudományi Akadémia tagja, a Lalande-érem kitüntetettje. Nevét egy holdkráter és az 1418.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 3. | Struve, (Karl) Hermann (Struve, German Ottovics) születésének 170. évfordulója
Pulkovo, Oroszország, 1854. okt. 3. - Bad Herrenalb, Németország, 1920. aug. 12. Német csillagász
A Struve-dinasztia harmadik generációjának tagja, Otto Wilhelm Struve fia. A dorpati egyetemen tanult, 1882-ben a szentpétervári egyetemen doktorált. Külföldi tanulmányutak után a pulkovói csillagvizsgálóban dolgozott. 1895-től a königsbergi egyetem professzora és az ottani csillagvizsgáló igazgatója lett. 1890-től a berlini obszervatórium vezetője volt, igazgatásának idején költözött az intézmény 1913-ban a Potsdam melletti Babelsbergbe, ahol sokkal kedvezőbb megfigyelési viszonyok voltak, mint a nagyvárosban.
Jelentős tudományos eredményei a Szaturnusz holdjai mozgásának, egymásra való kölcsönös hatásaiknak leírása, librációik felfedezése, valamint fizikai optikai vizsgálatai (pl. a diffrakció hatása a távcsövek leképezésére). A porosz és a bajor akadémia tagja volt, 1903-ban a Royal Astronomical Society aranyérmével tüntette ki. A matematikában a Struve-függvény viseli a nevét. (Piriti János)
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 3. | Pedersen, Charles John születésének 120. évfordulója
Pusan, Korea, 1904. okt. 3. - Salem, New Jersey, USA, 1989. okt. 26. Amerikai vegyész, Nobel-díjas
Norvég apa és koreai anya gyermeke volt. 1920-ban az Egyesült Államokba ment, és az ohiói Daytoni Egyetemen szerzett vegyészmérnöki ismereteket, majd a Massachusettsi Műszaki Egyetemen tanult tovább szerves kémiát. 1927-ben az E. I. du Pont de Nemours & Co. kutatóvegyésze lett, és a következő 42 évben ennél a vállalatnál dolgozott. Az 1960-as években olyan vegyületeket állított elő, amelyeket szerkezetük alapján koronaétereknek nevezett el. Felfedezését Lehn és Cram fejlesztette tovább. 1987-ben Jean-Marie Lehnnel és Donald J. Crammel megosztva kémiai Nobel-díjat kapott a koronaéterek előállításáért. Ezek a szerves vegyületek szelektíven reagálnak más atomokkal és molekulákkal, viselkedésük hasonlít az élő szervezet molekuláinak működéséhez.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 2. | Jelitai József (Woyciechowsky) halálának 80. évfordulója
Budapest, 1889. dec. 5. - Budapest, 1944. okt. 2. Matematika- és fizikatanár, tudománytörténész
1932-ig a neve: Woyciechowsky. Oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte 1912-ben. Budapesti gimnáziumokban tanított matematikát, fizikát és gyorsírást. A debreceni, majd a budapesti tudományegyetem magántanárrá habilitálta a (1938, ill. 1942), mindkét helyen a matematika történetét adta elő. Számos tanulmányt írt a hazai matematika történetéről. Különösen jelentősek levéltári gyűjtésen alapuló munkái, melyekben kevéssé ismert vagy elfeledett magyar matematikusok tevékenységét dolgozta fel. Főműve Sipos Pál életrajza. Feltárt magyarországi csillagászat történetére vonatkozó levéltári adatokat. Kézirati hagyatékát a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára őrzi.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 1. | Tulogdi János halálának 45. évfordulója
Torda, 1891. okt. 12. - Kolozsvár, 1979. okt. 1. Geológus, geográfus, egyetemi tanár
A kolozsvári tudományegyetemen tanári oklevelet 1919-ben, a budapesti tudományegyetemen doktori diplomát 1925-ben szerzett. A 2. világháború befejezéséig középiskolai tanár a kolozsvári református kollégiumban. 1945-ben a Bolyai Egyetem földrajzi tanszékére egyetemi tanárnak nevezték ki, s ott működött 1959-ig. Kutatómunkája főként Erdélyre, s azon belül Kalotaszegre és Kolozsvárra terjedt ki. Földtani jellegű munkáiban főleg barlangtani kutatásokkal és az ehhez kapcsolódó források vizsgálatával, tanulmányozásával foglalkozott. Tevékenységet fejtett ki a kultúregyesületekben, az erdélyi turista mozgalom lelkes szervezője. Több tudományos egyesület (Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat) tiszteleti tagja volt.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 1. | Okolicsányi Ferenc halálának 70. évfordulója
Budapest, 1894. jan. 1. - London, Anglia, 1954. okt. 1. Fizikus
A budapesti műegyetemen megkezdett tanulmányait az 1. világháború miatt félbe kellett szakítania. 1926-ban Berlinben végzett kutatómunkát az akkor induló távolbalátással kapcsolatban Mihály Dénessel és az ugyancsak magyar származású Wikkenhauser Gusztávval a Telehor A. G. keretében. Előbb tükörcsavaros letapogató rendszerének fejlesztésével foglalkozott, majd ultrahanggal gerjesztett folyadék-rácsrendszerével sikerült jó minőségű televíziós képet előállítania. Az 1938. évi brit rádiókiállítás alkalmával már nagyméretű képeket vetítettek e rendszerrel. A 2. világháború után a színes távolbalátás kérdéseivel foglalkozott; az USA-ban szabadalmaztatott színes sorváltós katódcsöve megelőzte a hasonló Lorentz-csövet és sorozatban gyártották. Elektronikus magosztályozó gépét egy londoni cég gyártotta, melynek haláláig főmérnöke volt.
|
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 1. | Bernáth Gábor halálának 15. évfordulója
Kunszentmiklós, 1933. szept. 19. - Szeged, 2009. okt. 1. Kémikus, egyetemi tanár
1957-ben diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen vegyészként. 1957-1979 között a Szerves Kémia Tanszéken dolgozott. 1977-ben professzorrá nevezték ki a JATE-n. 1979-ben tanszékvezető egyetemi tanár lett a Gyógyszerkémiai Intézetben 1998-ig. 1998-2003 között egyetemi tanár volt. A MTA és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem együttműködésében szervezett Heterociklikus Kutatócsoportot vezette. Több alkalommal volt vendégkutató, ill. vendégprofesszor külföldi kutatóintézetekben és egyetemeken. Számos szabadalma is volt. Kutatási területei: telített és részben telített heterociklusok szintézise és sztereokémiai vizsgálata, valamint a gyógyszerkutatás szintetikus vonatkozásai.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 1. | Campbell, John Edward halálának 100. évfordulója
Lisburn, Írország, 1862. máj. 27. - Oxford, Oxfordshire, 1924. okt. 1. Angol matematikus
Tanulmányait a Queen's University-n (Belfast), majd Oxfordban végezte. Oxfordban oktatott haláláig. A Lie-csoportok, Lie-algebrák területén érte el legfontosabb eredményeit. Nevéhez fűződik a Baker-Campbell-Hausdorff-tétel. Jelentős eredményeket ért el a differenciálgeometriában is. 1905-től a Royal Society tagja volt.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 1. | Francis, Thomas ifj. halálának 55. évfordulója
Gas City, Indiana, USA, 1900. júl. 15. - Ann Arbor, Michigan, 1969. okt. 1. Amerikai mikrobiológus, epidemiológus
A Yale Egyetemen 1925-ben szerzett orvosi diplomát. 1928-tól 1936-ig a Rockefeller Orvostudományi Kutatóintézetben, 1936 és 1938 között a Rockefeller Alapítványnál, 1938-tól 1941-ig pedig a New York-i Egyetem orvosi karán dolgozott. 1941-től a Michigani Egyetem Közegészségtani Intézetében működött. 1934-ben izolálta az influenza A-vírusát, 1940-ben pedig a B-vírust, és mindkét törzs ellen hathatós oltóanyagot fejlesztett ki. Egyéb kutatásai a tüdőgyulladás kezelésére alkalmas hatékony antiszérumok kidolgozásához vezettek. 1954-ben a Gyermekbénulásban Szenvedőkért Nemzeti Alapítvány felkérésére ő irányította azokat a sok gyermekkel végzett próbákat, amelyek nyomán általánossá vált a Salk-oltóanyag használata a járványos gyermekbénulás megelőzésére.
| |
| Web dokumentumok |
|
2024. okt. 1. | Frisch, Otto Robert születésének 120. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1904. okt. 1. - Cambridge, Anglia, 1979. szept. 22. Osztrák-brit atomfizikus
1926-ban Bécsben doktorált; 1933-ban Otto Stern és Immanuel Estermann társaságában megmérte a proton mágneses momentumát. A 2. világháború alatt az új-mexikói Los Alamosban atomfizikai kutatásokat végzett. Fizikus, nagynénjével, Lise Meitnerrel 1939-ben leírta, hogyan osztódik a neutronokkal bombázott urán könnyebb elemekre, a folyamatot hasadásnak nevezték el. Akkoriban Meitner Stockholmban dolgozott, Frisch pedig Niels Bohrnál Koppenhágában. Bohr ismertette meg eredményeiket Albert Einsteinnel és más fizikusokkal az Egyesült Államokban. Frisch 1947-től Cambridge-ben tanított, a Cavendish Laboratórium magfizikai részlegét vezette.
| |
| Web dokumentumok |