História Tudósnaptár
História - Tudósnaptár
Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Kattintson!
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
Előzetes   Emlékeztető   Javaslatok?   Olvass el! NEW!

A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^    Név:  
2021.
jan. 18.
Csicsátka Antal születésének 110. évfordulója
Érsekújvár, Nyitra vm. (ma Nové Zámky, Szlovákia), 1911. jan. 18. - Utica, USA, 1976. júl. 9.

Elektromérnök
A budapesti műegyetem elvégzése után, 1938-ban a Posta Kísérleti Állomás fejlesztőmérnöke lett. Első jelentős eredménye az AEG gyártmányú vivőfrekvenciás rendszerek átalakítása. 1945-ben műszerépítő-javító műhelyt hozott létre, itt előbb tönkrement berendezéseket újított fel, később átviteltechnikai célokra új műszereket fejlesztett és gyártott. Kisvállalatát 1949-ben államosították, ebből alakult a Mechanikai Laboratórium. Megbízták a műszaki vezetői teendők ellátásával, számos berendezés fejlesztését irányította. Az ő nevéhez fűződik az első magyar gyártmányú magnetofon kifejlesztése és elkészítése. Ekkoriban kezdett foglalkozni a sztereóátvitel és sztereórögzítés problémáival. 1956-ban az Egyesült Államokba távozott, a General Electric-nél helyezkedett el, fő feladata audio termékek fejlesztése volt. Kidolgozta a segédvivős, kétcsatornás sztereó rádió működési elvét, ezt a gyakorlatban is megvalósította, ezért a szakmában csak "Mr. Audio" néven emlegették. Vállalatot alapított kábeltelevíziós eszközök fejlesztésére és gyártására, de tanácsadóként továbbra is dolgozott a General Electric-nek. Számos szabadalmát ma is alkalmazzák a rádió-műsorszórásban. Több magas kitüntetést kapott.

Csicsátka Antal
Web dokumentumok

2021.
jan. 18.
Nambu, Yoichiro születésének 100. évfordulója
Tokió, Japán, 1921. jan. 18. - Toyonaka Osaka, 2015. júl. 2.

Japán-amerikai elméleti fizikus, Nobel-díjas
Tokióban járt egyetemre, itt szerzett fizikus diplomát, utána be kellett vonulnia. Szerencsére nem került a frontra, radarkutató laborba sorozták be. A háború után Tokióban, majd Osakában építgette egyetemi kutatói pályafutását. Nagy hatással volt rá, hogy 1949-ben Hideki Yukawa Japánban elsőnek fizikai Nobel-díjat kapott és Oppenheimer meghívta Princetonba. 1952-ben azután őt is meghívta Oppenheimer. Kutatási témaválasztásában Yukawát követte: a magerők elméleti vizsgálatába dolgozta be magát. Princetonból a közeli Chicago egyetemére ment át, itt volt professzor 70 éves koráig, és még utána is itt működött, emeritus professzorként. A kvantum színdinamikában ért el szép eredményeket, egyike volt a húrelmélet felállítóinak. Közben 1970-ben felvette az amerikai állampolgárságot. Továbbra is szoros kapcsolatot ápolt a már nyugdíjas Yukawával ugyanúgy, mint a Tokióban élő Ryogo Kubo professzorral. Mind a japán, mind az amerikai állam büszke volt rá, de német, olasz, izraeli sőt még orosz kitüntetést is kapott az elméleti fizikában elért eredményeiért, s ezek megkoronázásaként 87 éves korában átvehette a fizikai Nobel díjat, megosztva két másik, szintén japán kutatóval. (Dr. Radnai Gyula)

Nambu,  Yoichiro
Web dokumentumok

2021.
jan. 17.
Telkes Sándor (Tvergyák) halálának 70. évfordulója
Nagybánya, 1874. aug. 31. - Debrecen, 1951. jan. 17.

Mennyiségtan- és természettantanár
A budapesti tudományegyetemen mennyiségtan-természettan szakon 1901-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet. Itt tanárai közül Eötvös Loránd volt rá a legnagyobb hatással, ő mellette tanult meg kísérletezni. 1901-ben a beregszászi állami gimnáziumba nevezték ki rendes tanárnak. Tanítványait megismertette a KöMaL-lal. Egy évig Liptószentmiklósra helyezték át, ahol az új gimnázium megszervezése volt a feladata. Utána ismét Beregszászon tanított. Az első világháborút követő években Debrecenben az állami reálgimnáziumban (ma: Fazekas Mihály Gimnázium) lelkesen és sikeresen tanította mindkét szaktárgyát, innen ment nyugdíjba 1934-ben. Telkes Sándort érdekelték a matematikaoktatás kérdései. Sokat foglalkozott az új tanterv problémáival. Örömmel üdvözölte, hogy az új tanterv a matematikusok régi álmát valósította meg, amennyiben a függvényfogalmat helyezte a tanítás középpontjába és ennek szükségszerű folytatásaként bevezette a differenciál- és integrálszámítást.

Telkes Sándor (Tvergyák)
Web dokumentumok

2021.
jan. 17.
Braun Géza születésének 125. évfordulója
Eger, 1896. jan. 17. - New York, USA, 1978. júl. 17.

Vegyészmérnök, farmakokémikus, egyetemi tanár
A budapesti műegyetemen vegyészmérnöki, majd doktori oklevelet szerzett 1925-ben. Zemplén Géza mellett tanársegéd, majd adjunktus volt. 1928-ban Rockefeller-ösztöndíjas a chicagoi egyetemen. Itt kidolgozta a cukornád termeléséből korszerűen nyerhető legnagyobb cukormennyiség szisztémáját. 1929-ben visszatért Magyarországra, az 1930-as években a Harvard Egyetem meghívta egyetemi tanárnak a szerves kémiai tanszékre. Itt a szívgyógyszer-alapanyagkutatások foglalkoztatták. Brooklynban önálló laboratóriumot rendezett be, ahol digitálisz-készítményével vagyonossá vált. Az American Chemical Society, New York Academy of Sciences tagja volt.

Web dokumentumok

2021.
jan. 17.
Bánhegyi József születésének 110. évfordulója
Székesfehérvár, 1911. jan. 17. - Budapest, 1976. szept. 6.

Mikológus, mikrobiológus, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetem bölcsészkarán természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett 1934-ben. 1935-től az egyetem növényrendszertani intézetében dolgozott. 1952-1954-ben az Agrártudományi Egyetem agronómiai karán az általa szervezett mikrobiológiai tanszéknek, 1954-től az ELTE-n megszervezett mikrobiológiai intézetnek volt tanszékvezető egyetemi tanára. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és bizottság tagja volt. Egyik alapítója volt a brüsszeli International Society for Human and Animal Mycology-nak, valamint a Magyar Növénytani Társaságnak és a Borbasia c. növénytani szaklapnak. Fő kutatási területe a kucsma- és taplógombák, főleg a mikrogombák voltak. Gombafajtát is elneveztek róla. Munkásságának elismeréséül Clusius-emlékéremmel tüntették ki 1975-ben.

Web dokumentumok

2021.
jan. 17.
Fuchs, Leonhard születésének 520. évfordulója
Wemding, Bajorország (ma Németország), 1501. jan. 17. - Tübingen, Württemberg, 1566. máj. 10.

Német botanikus, orvos
Katolikus szellemiségű humanista műveltséget szerzett, később azonban áttért a protestantizmusra. Orvosi diplomát szerzett Ingolstadtban 1524-ben. 1533-ban az orvostudományok professzora lett Tübingenben. Itt hozta létre a - német területen első - botanikus kertet, melyben főként gyógynövényeket termesztett. Főként a növények gyógyhatása foglalkoztatta. Számos könyvet írt, amelyekben pontos leírást adott a növényekről. A szép kivitelű fametszetek az élethű növényábrázolás hagyományát teremtették meg. A növények leírásán kívül ismertette lelőhelyeiket, a begyűjtés legmegfelelőbb idejét, és a növények hatását. Elsősorban az ókori görög szerzőkre támaszkodott, de fontosnak tartotta azt is, hogy az orvosi gyakorlatra készülők a valóságban is megismerjék a gyógynövényeket. A botanika egyik atyjának is nevezik. Fuchs nevét a virágos növények egyik nemzetsége - a Fuchsia (fukszia) - őrzi.

Fuchs, Leonhard
Web dokumentumok

2021.
jan. 17.
Franklin, Benjamin születésének 315. évfordulója
Boston, Massachusetts, USA, 1706. jan. 17. - Philadelphia, Pennsylvania, 1790. ápr. 17.

Amerikai természettudós, közgazdász, filozófus, államférfi
A 18. század kiemelkedő tudományos és politikai egyénisége volt. Szegény családból származott, ismereteit nagyrészt önképzés útján szerezte. 1728-tól 1748-ig nyomdatulajdonos volt. 1743-ban megalapította az Amerikai Filozófiai Társaságot (American Philosophical Society). Számos fontos találmánya volt. Az elektromosság vizsgálata során ő vezette be a pozitív és negatív elektromosság elnevezést és ő fedezte fel a töltésmegmaradás törvényét. Legnevezetesebb találmánya a villámhárító. Jelentős meteorológiai megfigyeléseket tett, ő szerkesztett először bifokális szemüveget. A nyári időszámítás bevezetését gazdasági számítások alapján ő javasolta először. Jelentős politikai, közéleti tevékenységet fejtett ki, tűzoltóegyesületet, biztosítótársaságot, egyetemet alapított. A Függetlenségi Nyilatkozat egyik kezdeményezője volt. Az elektromossággal kapcsolatos munkáinak elismeréseképpen 1753-ban a brit Királyi Társulat Copley-érmét kapta meg. Az elektromos töltés cgs-egységét az ő tiszteletére nevezték el franklinnek (Fr).

Franklin, Benjamin
Web dokumentumok

2021.
jan. 17.
Galton, Francis, Sir halálának 110. évfordulója
Birmingham, Anglia, 1822. febr. 16. - Haslemere, Surrey, 1911. jan. 17.

Angol polihisztor, antropológus, földrajztudós, meteorológus, statisztikus
Édesapja kivánságára orvosi tanulmányokat, majd 1840-1844-ig matematikai tanulmányokat is folytatott. 1844-ben megszerezte B. A. fokozatát Cambridge-ben. Tanulmányait nem fejezte be, anyagi helyzete lehetővé tette, hogy vagyonából élve utazásokat tegyen. 1845-1846-ban hosszabb utat tett Egyiptomban. 1850-ben csatlakozott a Royal Geographical Society-hez, részt vett egy Afrikába induló kétéves nehéz expedícióban, amelyben a mai Namíbia területének részeit térképezték fel. Galton polihisztorként jelentősen hozzájárult a tudomány számos területének fejlődéséhez. A meteorológiában az első időjárási térképeket készítette. Ő vizsgálta először módszeresen az emberi ujjlenyomatokat, ami később elvezetett a nyilvántartásokban való, és bűnügyi alkalmazásukhoz. A statisztikában bevezette a korreláció és regresszió fogalmát. Az eugenika megalapozója volt. Charles Darwinhoz rokonság fűzte, unokatestvérek voltak. Nevéhez fűződik a Galton-deszka.

Galton, Francis, Sir
Web dokumentumok

2021.
jan. 17.
McClung, Clarence Erwin halálának 75. évfordulója
Clayton, California, USA, 1870. ápr. 6. - Swarthmore, Pennsylvania, 1946. jan. 17.

Amerikai zoológus
A Kansasi Egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot, s később ugyanott professzor, majd az orvosképző intézet dékánja lett. 1912-től 1940-ig, nyugdíjazásáig a Pennsylvaniai Egyetem zoológiai laboratóriumát vezette. Az örökléssel kapcsolatos zoológiai kutatásai során 1901-ben elsőként vetette fel, hogy az utódok nemét egy, általa "kiegészítő kromoszómá"-nak nevezett kromoszóma határozza meg. Ő fogalmazta meg elsőként, hogy a kromoszómák hordozzák az örökletes tulajdonságokra vonatkozó információkat, a kromoszómák egymástól különböznek, és az individuális kromoszómák a tulajdonságok egy meghatározott halmazát hordozzák. A nemi kromoszómák fölfedezése, Gregor Mendel ebben az időben újrafelfedezett eredményeivel együtt jelentős lendületet adtak az öröklődés kutatásának.

McClung, Clarence Erwin
Web dokumentumok

2021.
jan. 16.
Gróh Gyula születésének 135. évfordulója
Esztergom, 1886. jan. 16. - Budapest, 1952. febr. 23.

Kémikus
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1908-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1914-ben az Állatorvosi Főiskola vegytani tanszéke tanárává nevezték ki, ahol több mint 20 esztendőt töltött. 1935-ben Ilosvay Lajos utódaként a Műegyetem Általános Kémiai Tanszékének vezetését vette át, majd 1937-ben Buchböck Gusztáv után a budapesti Tudományegyetem III. sz. Kémiai Intézetének (később Általános és Radiológiai Kémiai Intézet) igazgatója lett. Munkássága elismeréseként az MTA 1925-ben levelező, majd 1936-ban rendes tagjai sorába választotta. A Tudományegyetemen dolgozott 1949-es nyugdíjazásáig, akkor politikai okokból megfosztották akadémiai tagságától, katedrájától és kutatási lehetőségeitől. Ezután élete végéig az Országos Gabona és Lisztkísérleti Állomáson dolgozott. 1989-ben rehabilitálták. Kutató munkássága során három fő témakörrel: a radioaktivitással, a reakciókinetikai vizsgálatokkal, a fehérjék kémiai szerkezetével foglalkozott. Hevesy Györggyel együtt a világon elsőként alkalmazták a radioaktív indikáció módszerét az ólom öndiffúziójának vizsgálatára. Fehérjekutatásaival kapcsolatban kidolgozta a mikrobiológiai aminosav-racemizáció meghatározási módszerét. Jelentős műve az Erdey-Grúz Tiborral, Schay Gézával és Náray-Szabó Istvánnal írt Fizikai kémia című könyve. Műveiből évtizedekig hallgatók generációi tanultak.

Gróh Gyula
Web dokumentumok

2021.
jan. 16.
Tárczy-Hornoch Antal halálának 35. évfordulója
Oroszvég, Bereg vm., 1900. okt. 13. - Sopron, 1986. jan. 16.

Geofizikus, geodéta
A Leobeni Bányászati Akadémián 1923-ban bányamérnöki, 1924-ben bányamérő mérnöki oklevelet szerzett, és még ebben az évben elnyerte a műszaki doktori címet. 1926-1959-ig Sopronban a Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Geodéziai és Bányaméréstani Tanszékének vezető tanára volt. Kezdeményezésére indult meg Sopronban 1949-ben az önálló földmérőmérnök, 1951-ben pedig a geofizikus-mérnök képzés. 1955-ben geodéziai és geofizikai kutató laboratóriumokat létesített, ezekből lett később az MTA Soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete, aminek 1972-ig az igazgatója volt. Alapító tagja és 1957-60 között elnöke volt a MTESZ Geodéziai és Kartográfiai Egyesületének és társelnöke a Geofizikusok Egyesületének. Tudományos munkássága a geodézia, a geofizika, a bányamérés és a technika története területére terjedt ki.

Tárczy-Hornoch Antal
Web dokumentumok

2021.
jan. 15.
Alexander Béla halálának 105. évfordulója
Késmárk, 1857. máj. 30. - Budapest, 1916. jan. 15.

Orvos, radiológus
1879-ben szerzett orvosi oklevelet Budapesten, 1882-től Késmárkon dolgozott. 1896-ban Röntgen felfedezése után nem sokkal már a gyakorlatban alkalmazta a röntgensugárzást. 1907-től a budapesti egyetem központi röntgenlaboratóriumának vezetője lett. Ő volt a radiológia első magyarországi tanára. Vizsgálatai nemzetközi hírnevet hoztak számára. A Magyar Radiológusok Társasága 1964-ben Alexander Béla Emlékérmet alapított. (Piriti János)

Alexander Béla
Web dokumentumok

2021.
jan. 15.
Kesselyák Adorján születésének 115. évfordulója
Ungvár, 1906. jan. 15. - Szeged, 1951. nov. 25.

Zoológus, főiskolai tanár
A budapesti tudományegyetemen, mint az Eötvös-kollégium tagja 1928-ban tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1929-1931 között Berlinben folytatta tanulmányait ösztöndíjjal. 1938-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett a budapesti egyetemen az oknyomozó állattan c. tárgykörből. 1934-től tanársegéd, 1938-tól adjunktus a budapesti egyetem állatrendszertani intézetében. 1939-ben ösztöndíjjal a nápolyi zoológiai állomáson dolgozott. 1940-től a szegedi Pedagógiai Tanárképző Főiskola állattani tanszékének vezetője, közben 1948-1949-ben a kolozsvári Bolyai János Tudományegyetem meghívott tanára. Az ászkarákok biológiai és rendszertani vizsgálatával foglalkozott. Egyik kezdeményezője a Tisza biológiai kutatásának. Több új fajt fedezett fel, és több ritka faj előfordulását mutatta ki hazai viszonylatban. Sikeres és tartós preparátumfestési technológiákat dolgozott ki, és szintetikusan állított elő kanadabalzsamot.

Kesselyák Adorján
Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Kerpel-Fronius Ödön születésének 115. évfordulója
Versec, 1906. jan. 14. - Nyugat-Berlin, NSZK, 1984. ápr. 22.

Orvos, gyermekgyógyász
Orvosi tanulmányait Bécsben, Münchenben és Párizsban végezte, oklevelét a budapesti orvosi karon szerezte. Az egyetem Élettani Intézetében díjtalan gyakornokként kezdett dolgozni, majd a budapesti gyermekklinikán Heim Pál mellett díjtalan gyakornokként, tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott. 1933-34-ben Rockefeller-ösztöndíjjal egy évet a Harvard Egyetem Gyermekklinikáján töltött. 1936-ban gyermekgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. Gyermekgyógyászként a pécsi egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján dolgozott, majd a budapesti egyetem II. sz. Gyermekklinikáján ny. r. tanár, igazgató volt. 1970-76-ig az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet igazgatója. Legfontosabb kutatási területe a só-vízháztartás. Tanulmányozta a csecsemőkori sorvadást és toxikózist; foglalkozott nephrológiával és az újszülőttek élet- és kórélettanával. Örökös díszelnöke volt a Magyar Gyermekorvosok Társaságának, az Egészségügyi Világszervezet szaktanácsadója, és számos külföldi szaktársaság tagja volt. Elnyerte a Francia Akadémia Pálma díját 1976-ban. 1948-tól az MTA tagja. 1951-ben Kossuth-díjat kapott.

Kerpel-Fronius Ödön
Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Móger Dezső születésének 90. évfordulója
Hosztót, 1931. jan. 14. - Budapest, 1979. jún. 22.

Vegyész
Oklevelet az ELTE-n szerzett 1957-ben. 1957-1959 között az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetben dolgozott. 1963-ig aspiráns volt a Szovjetunióban, ahol a Nobel-díjas Ny.Ny. Szemjonov munkatársaként nyert tudományos fokozatot. Kapcsolatban állt Moszkva, Alma Ata, Kijev, Novoszibirszk katalízis-kutatással foglalkozó tudományos intézeteivel. 1963-tól ismét a Központi Kémiai Kutató Intézetben dolgozott. Elsősorban a homogén és heterogén katalitikus hidrogénezés katalizátoraival, a hidrogénezési folyamatok reakciómechanizmusának, reakciókinetikájának vizsgálatával foglalkozott.

Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Brongniart, Adolphe Théodore születésének 220. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1801. jan. 14. - Párizs, 1876. febr. 18.

Francia botanikus
1831-től haláláig a párizsi Nemzeti Természetrajzi Múzeumban dolgozott, 1846-47-ben, mint az intézmény igazgatója. Rendszerezte a fosszilis, ősmaradványokban fennmaradt növényeket, s ennek során kimutatta a kihalt és a ma élő formák közötti kapcsolatokat, még az előtt, hogy Charles Darwin közzétette volna az evolúcióra vonatkozó elméletét. Ezért a modern paleobotanika megalapítójának tekintik. Értékes eredményekkel járult hozzá a zárvatermő növények alaktanához, főleg a pollen virágpor és a porzó kialakulásának leírásával.

Brongniart, Adolphe Théodore
Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Hermite, Charles halálának 120. évfordulója
Dieuze, Franciaország, 1822. dec. 24. - Párizs, 1901. jan. 14.

Francia matematikus
A századvég matematikai életének egyik vezető egyénisége. Az École Polytechnique diákja, majd tanára lett. 1869-ben e mellett a Sorbonne professzora is lett 1897-ig, nyugdíjba vonulásáig. Tanárként kitűnő előadó volt. Az algebra és az analízis számos területén alkotott jelentőset, elsősorban a számelméletben, az ortogonális polinomok és az elliptikus függvények területén. 1858-ban megadta az általános ötödfokú egyenletnek elliptikus függvények segítségével való megoldását. 1873-ban bebizonyította, hogy a természetes logaritmus alapszáma, az "e" transzcendens szám. Az általa bevezetett ún. Hermite-polinomok. Fontos szerepet játszanak a kvantumelméletben a harmonikus oszcillátor sajátfüggvényeiben. Számos más matematikai fogalom is fűződik a nevéhez, így többek között a Hermite-mátrix, a Hermite-interpoláció. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.

Hermite, Charles
Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Hartwig, Carl Ernst Albrecht születésének 170. évfordulója
Frankfurt am Main, Németország, 1851. jan. 14. - Bamberg, 1923. máj. 3.

Német csillagász
Fő munkaterülete a csillagászati fényességmérés volt. 1874-ben a strasbourgi obszervatórium munkatársa volt, ahol nagyrészt asztrometriai munkát végzett, többek között a Hold fizikai billegésének (libráció) mérésével. Itt öt mélyég-objektumot fedezett fel. Nagyobb Észak-európai tanulmányutat követően az 1882. évi Vénusz-átvonulás észlelő expedíció főmunkatársa volt Bahiában. 1884-ben a dorpati (ma: Tartu, Észtország) egyetem csillagvizsgálójának munkatársa volt, itt fedezte fel 1885-ben az elsőnek megismert Tejútrendszeren kívüli, a Nagy Andromeda-ködben fellángolt szupernovát, az S Andromeda-t. 1886-ban meghívták a bambergi csillagvizsgáló vezetőjéül. Itt kezdett behatóan foglalkozni a változófényű csillagok megfigyelésével és katalogizálásával. Nevét egy holdkráter és egy marsbeli alakzat viseli. A magyarországi csillagászokkal jó kapcsolatban állt, hazánkból észlelte 1910-ben a Halley-üstökös fényességét. (Bartha Lajos)

Hartwig, Carl Ernst Albrecht
Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Pease, Francis Gladheim születésének 140. évfordulója
Cambridge, Massachusetts, USA, 1881. jan. 14. - Pasadena, California, 1938. febr. 7.

Amerikai csillagász
A Yerkes Obszervatórium észlelő csillagásza és optikai szakértője. 1908-tól a szervezés alatt álló kaliforniai Mt. Wilson obszervatóriumban George W. Ritchey munkatársaként jelentős szerepe volt az akkori idők két óriás-reflektorának szerkesztésében. 1919-ban A. A. Michelson elgondolása alapján megszerkesztette az igen kis szögtávolságok (1/1000-ed ívmásodperc felbontású) mérésére az optikai interferométert, amely már a próbák során fontos új eredményeket hozott, pl. kimutatta a Capella (alfa Aurigae) hagyományos eszközökkel láthatatlan kísérő csillagát. 1920 december 13-án először sikerült e műszerrel közvetlenül megmérni egy csillag, a Betelgeuse (alfa Orionis) átmérőjét. A 6 méter alaptávolságú interferométert 15m-re növelve még további hat vörös óriás-csillag méretét állapították meg, és igazolták az addigi elméleti feltevések helyességét. Közreműködött a Palomar-hegyi 5 méteres távcső tervezésében, és számos optikai mérőeszközt tökéletesített. (Bartha Lajos)

Pease, Francis Gladheim
Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Koroljov, Szergej Pavlovics (Korolyov, Sergey Pavlovich, Korolev, Sergei) halálának 55. évfordulója
Zsitomir, Ukrajna, 1907. jan. 12. - Moszkva, Szovjetunió, 1966. jan. 14.

Ukrán nemzetiségű szovjet mérnök, rakétatervező
A Szovjetunió rakétafejlesztéseinek fő felelőse, a Szputnyik-1, a világ első műholdjának és a Vosztok-1, a világ első űrhajósát szállító űrhajójának főkonstruktőre. A moszkvai Műszaki Főiskolán végzett, kezdetben repülőgéptervezéssel foglalkozott, majd a folyékony hajtóanyagú rakéták fejlesztésén dolgozó kutatócsoportba került, 1936-ban az ebből kialakult intézet helyettes vezetője lett. 1938-ban a sztálini terror áldozataként a Gulágra, majd börtönbe került. Itt egészsége súlyosan megrongálódott. Később itt is repülőgép- és rakétatervezésen dolgozott. A háború után a szovjet rakétaprogram főkonstruktőre lett. Kezdeményezésére bocsátották fel 1957-ben a Szputnyik-1-et, majd a Szputnyik-2-t, ezzel a Szovjetunió megelőzte az Egyesült Államokat az ún. űrversenyben. Az ő vezetése alatt valósult meg a Hold felé irányított Luna űrhajók kilövése 1959-ben, majd az embert is szállító Vosztok és Voszhod űrhajók programja. Dolgozott az embert a Holdra juttató űrhajó programján, korai halála után ezt a programot leállították. Munkáját a legteljesebb titoktartás övezte, haláláig még a nevét sem írhatták le a szovjet publikációk.

Koroljov, Szergej Pavlovics (Korolyov, Sergey Pavlovich, Korolev, Sergei)
Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Bowen, Edward George születésének 110. évfordulója
Swansea, Wales, 1911. jan. 14. - Sydney, Ausztrália, 1991. aug. 12.

Walesi-ausztrál fizikus, rádiócsillagász
Londonban, a King's College-ben szerzett doktori fokozatot. 1933-tól Robert Watson-Wattnak a radar fejlesztését célzó csoportjába kapcsolódott be. Itt elsősorban a repülőgépre telepíthető radar fejlesztése volt a feladata. Jelentős szerepe volt a "Friend or Foe" (Barát vagy ellenség) azonosítására szolgáló rendszer kidolgozásában. 1940-től 1943-ig az USA-ban dolgozott. 1943-ban meghívták Ausztráliába a Rádiófizikai Laboratóriumba. Itt kifejlesztette a rádiónavigációs technológián alapuló távolságmérési rendszert (Distance measuring equipment, DME). Jelentősen hozzájárult a rádiócsillagászat fejlesztéséhez, 1954-ben kezdeményezte és irányította a Parkes-ben (Új-Dél-Wales) egy nagy rádióteleszkóp építését.

Bowen, Edward George
Web dokumentumok

2021.
jan. 14.
Zeiger, Herbert J. halálának 10. évfordulója
Bronx, New York City, USA, 1925. márc. 16. - Dedham, Massachusetts, 2011. jan. 14.

Amerikai fizikus
Jelentős munkássága a szilárdtestek és félvezetők, valamint a molekulák fizikájának területéhez tartozik. A Columbia Egyetemen végzett, majd 1953-tól 1990-ig az MIT Lincoln Laboratóriumában dolgozott. 1954-ben a Columbia Egyetemen Charles Townes és James Gordon mellett részt vett az első ammónia-mézer megépítésében. (Piriti János)

Zeiger, Herbert J.
Web dokumentumok

2021.
jan. 13.
Kandó Kálmán halálának 90. évfordulója
Pest, 1869. júl. 10. - Budapest, 1931. jan. 13.

Gépészmérnök
Gépészmérnöki oklevelét 1892-ben a budapesti műegyetemen szerezte. Párizsban, egy villamossági cégnél kezdett dolgozni, ahol az indukciós motorok méretezésére teljesen új számítási módszert dolgozott ki. Erre felfigyelve, Mechwart András a Ganz-gyár akkori igazgatója, meghívta az elektrotechnikai osztály élére, majd igazgatóhelyettesi beosztásba. Rövid idő alatt megtervezte az indukciós motorcsaládot. A Ganz-gyár az ő vezetésével kezdett el foglalkozni a háromfázisú villamos vontatással. 1898-ban a Ganz-gyár az ő véleményére hallgatva vállalta el az általa kidolgozott nagyfeszültségű rendszer alapján az olaszországi Valtellina-vőlgy villamosított vasútvonalának megtervezését és kiépítését. 1905-től elvállalta az olasz kormány és amerikai tőke által Vado-Liguréban alapított mozdonygyár vezetését, amit Kandó-mozdonyok gyártására hoztak létre. Ezidő alatt villamosította a Giovi-vonalat. 1917-ben a Ganz műszaki igazgatója, majd vezérigazgatója. Itt megkezdte a fázisváltós rendszer kidolgozását, amit a Budapest Nyugati Pu.- Dunakeszi - Alag közti fővonalszakaszon próbáltak ki. A fázisváltós próbamozdony üzemi eredményei alapján határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom fővonal villamosítását. Ennek számára tervezte a róla elnevezett villamosmozdonyt. Sem a villamosítás befejezését, sem mozdonyainak üzembe állítását nem érte meg. Több bel- és külföldi kitüntetésben részesült. 1927-től az MTA tagja.

Kandó Kálmán
Web dokumentumok

2021.
jan. 13.
Janáky István id. halálának 55. évfordulója
Hódmezővásárhely, 1901. dec. 27. - Budapest, 1966. jan. 13.

Építész
Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1929-ben. Előbb Árvé Károly, majd Pogány Móric építészek mellett működött. 1937-ben önálló tervezőirodát nyitott. A két világháború között munkái közül a legismertebbek a margitszigeti Palatínus fürdő, melyet Masirevich Györggyel együtt tervezett és a budai Fő utcai épület, amely régebben a Könnyűipari Minisztérium épülete, illetve a MTESz székháza is volt. Ő építette a hódmezővásárhelyi kultúrpalotát. 1950-től a Középület Tervező Vállalatnál (KÖZTI) működött. Itt tervezte a Budapesti Műszaki Egyetem Stoczek utcai épületét Farkasdy Zoltánnal együtt, és fő művét, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem elrendezési terveit és épületeit. Nevéhez fűződik a kecskeméti fedett uszoda és az ugyancsak kecskeméti Aranyhomok Szálló. 1953-1956 között a budai Vár helyreállításával foglalkozó építészcsoport egyik vezetője volt, de nem értett egyet a helyreállításban előírt követelményekkel, ezért lemondott erről a megbízásról. Fennállásáig tanára, ill. vezetője volt a gyakorló építészek továbbképzését szolgáló mesteriskolának. 1953-ban Ybl-díjat kapott. Fia, ifj. Janáky István is Ybl-díjas építész.

Janáky István id.
Web dokumentumok

2021.
jan. 13.
Kollár János halálának 10. évfordulója
Pécs, 1945. nov. 3. - Budapest, 2011. jan. 13.

Elméleti szilárdtest-fizikus
Az ELTE-n szerzett fizikus diplomát 1970-ben. A Központi Fizikai Kutatóintézetben a ferromágneses átmeneti fémek kutatása során mélyedt el a sűrűségfunkcionál-elmélet szilárdtest-fizikai alkalmazásában. Kiemelkedő eredményei fűződnek a felületi tulajdonságok értelmezéséhez is. Már 1974-ben Akadémiai Ifjúsági Díjjal, 2001-ben Akadémiai Díjjal tüntették ki. Munkáját nemzetközi elismerés kísérte: Dániában egy évig, Stuttgartban két évig volt vendégkutató. Kutató munkája mellett számos szaktudományos egyesület tagja, sok esetben elnöke volt. Az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet vezetését munkatársainak teljes megelégedésére látta el. 2010-től volt az Akadémia levelező tagja. Megválasztották az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökének is, de ezt a tisztét közbejött súlyos betegsége miatt már nem tudta betölteni. (Dr. Radnai Gyula)

Kollár János
Web dokumentumok

2021.
jan. 13.
Schmidt, Erhard születésének 145. évfordulója
Dorpat, Németország (ma Tartu, Észtország), 1876. jan. 13. - Berlin, 1959. dec. 6.

Német matematikus
Tanulmányait németországi egyetemeken végezte. 1905-ben doktorált Göttingenben Hilbert irányítása mellett. Több egyetemen oktatott, majd 1917-ben a berlini egyetem professzora lett 1952-ig. Jelentős szerepet játszott az egyetem alkalmazott matematikai intézetének 1925-ben történt megalapításában. Számos funkciót töltött be az egyetemen. Fő területe volt az integrálegyenletek és a Hilbert-terek elmélete. Nevéhez fűződik a Gram-Schmidt-féle ortogonalizációs eljárás. A topológia területén fontos eredménye a Jordan-féle görbetételre általa adott bizonyítás.

Schmidt, Erhard
Web dokumentumok

2021.
jan. 13.
Eisenhart, Luther Pfahler születésének 145. évfordulója
York, Pennsylvania, USA, 1876. jan. 13. - Princeton, New Jersey, 1965. okt. 28.

Amerikai matematikus
Ph. D. fokozatát 1900-ban a Johns Hopkins Egyetemen szerezte Baltimore-ban. 1900-tól nyugdíjbavonulásáig, 1945-ig a Princeton-i egyetemen dolgozott, 1909-től, mint professzor, 1929-45 között mint dékán. Kidolgozta és elérte a képzési rendszer átalakítását, amelyben nagyobb szerepet kapott a hallgatók önálló tevékenysége. Fő kutatási területe volt a differenciálgeometria, és annak fizikai alkalmazásai. Az általános relativitáselmélet megjelenése után a Riemann-geometria általánosításaiban ért el jelentős eredményeket. 1931-1932 között az American Mathematical Society elnöke volt.

Eisenhart, Luther Pfahler
Web dokumentumok

2021.
jan. 12.
Arenstein József születésének 205. évfordulója
Pest, 1816. jan. 12. - Stuppach-Gloggnitz, 1892. febr. 23.

Matematikus
Egyetemi tanulmányait Pesten, majd a bécsi tudományegyetemen és műegyetemen végezte. 1846-tól a József Ipartanoda mennyiségtan és erőműtan tanszékének tanára volt. Ugyanebben az évben "Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme?" című pályaművét az MTA jutalommal tüntette ki. Az 1850-es évek elejétől 1865-ig bécsi főreáliskola tanára. Irodalmi működése a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezőgazdaságtan területére terjedt ki. Több tankönyve és dolgozata jelent meg nagyobbrészt német nyelven. 1847-től az MTA tagja.

Arenstein József
Web dokumentumok

2021.
jan. 12.
Ujhelyi Imre születésének 155. évfordulója
Dunapataj, 1866. jan. 12. - Magyaróvár, 1923. márc. 21.

Állatorvos, mezőgazdász, gazdasági akadémiai tanár
1986-ban végzett a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1887-től a budapesti állatorvosi főiskolán folytatta tanulmányait, s ezek befejezése után a szentimrei földműves iskolához nevezték ki ösztöndíjas segédnek. Fél év múlva, 1889 októberében állami ösztöndíjasként került Magyaróvárra, s mint okleveles állatorvos az állategészségtan és állatkereskedés tárgyakat oktatta. 1893-ban az Állatgyógyászati Állomás vezetője lett. 1898-ben rendes tanár lett. Az állatbonc- és élettan, az állategészségtan, állatgyógyászat és állatkereskedés tantárgyak oktatása mellett előadásokat tartottak a gazdáknak falusi téli tanfolyamokon Moson vármegye községeiben. Az 1900-1903 közötti években többször járt bel- és külföldi kiküldetéseken, tanulmányutakon. 1903-ban a Magyaróvárott a Tejkísérleti Állomás vezetőjévé nevezték ki. 1906-tól tanította az akadémián a tejgazdaság című tantárgyat is 1909-1919-ig a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója volt.

Ujhelyi Imre
Web dokumentumok

2021.
jan. 12.
Waerden, Bartel Leendert van der halálának 25. évfordulója
Amsterdam, Hollandia, 1903. febr. 2. - Zurich, Svájc, 1996. jan. 12.

Holland matematikus
Modern Algebra c. könyve forradalmasította a huszadik század algebráját. 22 évesen fejezte be Amsterdamban tanulmányait, utána Göttingenbe ment. 1931-től a lipcsei, 1948-51-ig az amsterdami egyetem, majd 1951-től pályafutásának végéig a zürichi egyetem professzora. Korának vezető matematikusa volt, akinek tudománytörténeti (matematika, általános tudomány, kvantummechanika és asztronómia) munkássága is jelentős. Van der Waerden tétele a kombinatorikus számelmélet és általában a kombinatorika egyik fontos tétele.

Waerden, Bartel Leendert van der
Web dokumentumok

2021.
jan. 12.
Biermann, Ludwig Franz Benedict halálának 35. évfordulója
Hamm, Németország, 1907. márc. 13. - München, 1986. jan. 12.

Német csillagász
A 2. világháború után a göttingeni, majd a müncheni Max Planck Intézet asztrofizikai részlegét vezette. Jelentősen hozzájárult az asztrofizika és a plazmafizika fejlődéséhez. Legfontosabb eredményeként az üstökösök vizsgálata során feltételezte a napszél létezését. 1967-ben Bruce-éremmel, majd 1974-ben a Royal Astronomical Society aranyérmével tüntették ki. A 73640 Biermann aszteroidát róla nevezték el.

Biermann, Ludwig Franz Benedict
Web dokumentumok

2021.
jan. 11.
Anderson, Carl David halálának 30. évfordulója
New York, USA, 1905. szept. 3. - San Marino, California, 1991. jan. 11.

Amerikai kísérleti fizikus, Nobel-díjas
A Ph. D. fokozatot 1930-ban a California Institute of Technology-n szerezte meg. Egész pályafutása során ott is oktatott, 1976-ban lett professzor emeritus. 1927-től a röntgensugarak által keltett fotoelektronokkal foglalkozott. 1930-ban kezdte meg a gamma-sugárzás és a kozmikus sugárzás vizsgálatát mágneses térbe helyezett ködkamra segítségével. 1932-ben gamma-besugárzással elektron-pozitron párkeltést hozott létre, így felfedezte a pozitront, amelynek létezését Paul Dirac 1928-ban jósolta meg. 1936-ban egy másik elemi részecskét fedezett fel, a mü-mezont. 1936-ban nyerte el a Nobel-díjat a pozitron felfedezéséért az osztrák Victor Francis Hess-szel, a kozmikus sugárzás felfedezőjével megosztva. A 2. világháború alatt rakétatechnikai kutatásokat végzett.

Anderson, Carl David
Web dokumentumok

2021.
jan. 10.
Fuchs Károly Henrik halálának 105. évfordulója
Pozsony, 1851. jún. 5. - Pozsony, 1916. jan. 10.

Matematikus, fizikus
Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, hol többek között Petzval József tanítványa volt. 1877 után Sopronban, majd az ország több középiskolájában tanított. 1895-1896-ban Eötvös Loránd mellett asszisztensként kutatta a kapillaritás törvényeit. 1901-ben vonult nyugdíjba, ezután Pozsonyban tudományos munkásságával foglalkozott. Fontosak a földi és légi fotogrammetria terén végzett elméleti kutatásai és gyakorlati eredményei. Nagyszámú szakmunkájának jó része német nyelvű szakfolyóiratokban jelent meg. Hagyatékát az MTA kézirattára őrzi.

Web dokumentumok

2021.
jan. 10.
Schur, Issai halálának 80. évfordulója
Mogiljov, Oroszország, (ma Belorusszia), 1875. jan. 10. - Tel Aviv, Palesztina, 1941. jan. 10.

Orosz-német matematikus
Oroszországban született. Egyetemi tanulmányait Németországban, Berlinben folytatta. 1903-ban a Berlini Egyetem oktatója, majd 1911-1916 a Bonni Egyetem matematikaprofesszora volt. 1916-ban visszatért Berlinbe, ahol 1919-ben professzorrá nevezték ki, ezt a pozíciót egészen 1935-ig megtartotta. Ekkor Németország faji törvényei miatt le kellett mondania tanszékéről, majd 1938-ban a Porosz Akadémiában betöltött tagságáról is. 1939-ben Palesztinába vándorolt ki, itt halt meg 1941-ben. Legfontosabb eredményeit az algebrában, ezen belül a csoportok reprezentációelméletében érte el. Nevéhez fűződik a Schur-lemma, és a Schur-dekompozíció.

Schur, Issai
Web dokumentumok

2021.
jan. 10.
Nishina, Yoshio halálának 70. évfordulója
Satosho, Okayama, Japán, 1890. dec. 6. - Tokió, 1951. jan. 10.

Japán fizikus
A modern fizika egyik első művelője Japánban. Az 1920-as években európai tanulmányútján számos vezető kutatóval működött együtt. 1928-ban dolgozták ki a Klein-Nishina-formulát, amely a kvantumelektrodinamika egyik első fontos eredménye volt. Hazatérése után Japánban szorgalmazta a modern fizikai kutatások fejlesztését, az 1917-ben alapított kutatóintézetben (a RIKEN-ben) saját laboratóriumot hozott létre, ahol számos európai fizikus is megfordult. Tanítványai közül kerültek ki a 20. század vezető japán fizikusai, így pl. a Nobel-díjas Yukawa és Tomonaga is. A második világháborúban a japán atomfegyver-program vezetője volt. A Holdon egy kráter viseli nevét. (Piriti János)

Nishina, Yoshio
Web dokumentumok

2021.
jan. 10.
Moisil, Grigore Constantin születésének 115. évfordulója
Tulcea, Románia, 1906. jan. 10. - Ottawa, Kanada, 1973. máj. 21.

Román matematikus, informatikus
Tanulmányait a bukaresti műszaki egyetemen végezte, 1929-ben matematikából doktorátust szerzett. 1930-ban a Sorbonne-on, majd Rómában folytatta tanulmányait. 1932-ben tért vissza hazájába. A Iasi-i egyetemen tanított 1941-ig, 1939-től, mint professzor. 1941-ben a bukaresti egyetem professzorává nevezték ki. A matematika számos ágában tevékenykedett, a mechanika, matematikai analízis, geometria algebra és a matematikai logika területén. Bevezette a többértékű algebrákat, és alkalmazta őket az automataelméletben. Jelentős szerepe volt a számítástudomány romániai bevezetésében. A Román Tudományos Akadémia tagja volt, külföldi tudományos műhelyek is tagjukká választották.

Moisil, Grigore Constantin
Web dokumentumok

2021.
jan. 10.
Bergström, Sune Karl születésének 105. évfordulója
Stockholm, Svédország, 1916. jan. 10. - Stockholm, 2004. aug. 15.

Svéd biokémikus, Nobel-díjas
A stockholmi Karolinska Intézetben tanult, ahol orvosi és biokémiai doktorátust szerzett 1944-ben. Ösztöndíjas kutató volt a Columbia Egyetemen és a baseli egyetemen, majd egyetemi tanári kinevezést kapott a Lundi Egyetemre. 1958-ban került a Karolinska Intézetbe, ahol 1963-ban az orvosi fakultás dékánja, 1969-ben rektora lett. 1977-ben nyugdíjba vonult, de a kutatómunkát tovább folytatta. Samuelsson, Bengt Ingemar svéd és Vane, John Robert angol kutatókkal együtt 1982-ben orvosi Nobel-díjat kapott. A díjjal azt a kutatómunkát értékelték, amelynek során elkülönítettek, azonosítottak és vizsgáltak számos prosztaglandint, vagyis azokat a biokémiai hatóanyagokat, amelyek befolyásolják az emlősökben a vérnyomást, a testhőmérsékletet, az allergiás reakciókat és más élettani jelenségeket. Bergström elsőként igazolta, hogy egynél több ilyen vegyület létezik, és közülük kettőnek meghatározta a kémiai összetételét is.

Bergström, Sune Karl
Web dokumentumok

2021.
jan. 9.
Simonkai Lajos születésének 170. évfordulója
Nyíregyháza, 1851. jan. 9. - Budapest, 1910. jan. 2.

Botanikus
Borbás Vince mellett a 19. sz. második felének legnagyobb magyar flórakutatója. Az eperjesi gimnáziumban Hazslinszky Frigyes tanítványa, ő kedveltette meg vele a botanikát. 1870-től a pesti egyetemen természetrajzot hallgatott, 1872-ben Jurányi Lajos tanársegédje a növénytani tanszéken. 1874-ben tanári oklevelet szerzett, 1879-ben doktorált. 1875-től a nagyváradi, 1880-tól a pancsovai, 1881-től az aradi, 1891-től a budapesti VII. ker. főgimnázium természetrajztanára volt. 1892-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. A növényföldrajz mellett főleg növényrendszertani kérdésekkel foglalkozott, így megírta Magyarország tölgyeinek, hársfáinak, zanótjainak, szilfáinak, juharfáinak, ribizkéinek stb. monográfiáit 1888-1908 között. Ő dolgozta fel kritikailag Erdély flóráját, ez a könyve a század legjobb magyar flóraműve. Hatalmas herbáriumát (22 000 faj és változat) a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki.

Simonkai Lajos
Web dokumentumok

2021.
jan. 9.
Vendl Aladár halálának 50. évfordulója
Ditró, 1886. nov. 18. - Budapest, 1971. jan. 9.

Geológus, egyetemi tanár
1904-ben az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti tudományegyetemen természetrajz-kémia szakra iratkozott be. 1906 után az ásványtant és a földtant a műegyetemen hallgatta. 1908-ban megkapta oklevelét és kisegítő tanársegéd lett a műegyetem ásvány-földtani intézetében, 1912-ben a Földtani Intézet geológusa. Az 1. világháború alatt frontszolgálatot teljesített, majd három évet orosz fogságban töltött. 1922-ben műegyetemi ny. rk. tanári címet kapott, 1926-ban rendes tanárrá nevezték ki. A műegyetemen két ízben dékán (1933-1934 és 1935-1936), az 1940-1941. tanévben rektor volt. Ő kezdte meg a hazai üledékes kőzetek, a Duna homokjának kutatását. Homokvizsgálatai nemzetközi szinten is jelentősek. A háború után Budaörs környékén végzett talajkutatásokat, többek között a keserűvízforrásokkal kapcsolatban is, majd Böck Hugó vezette olajkutatásokba kapcsolódott be az Anglo-Persian Oil Company munkálatai keretében. Papp Simonnal és Pávai Vajna Ferenccel együtt a magyar szénhidrogénkutatás egyik úttörője volt. Néhány éven át a Reuma- és Fürdőkutató Intézet forráskutató osztályát is vezette. Kutatómunkája során klasszikus kőzettani vizsgálatait részletes kőzettani, mikroszkopikus és gondos vegyi elemzés jellemzi. 1944-ig tagja volt a felsőháznak. Tagja volt több angol, francia, német és finn földtani társulatnak. 1922-től az MTA tagja. Vendel Miklós bátyja.

Vendl Aladár
Web dokumentumok

2021.
jan. 9.
Pántos György halálának 35. évfordulója
Salgótarján, 1924. máj. 4. - Sopron, 1986. jan. 9.

Agrármérnök, egyetemi tanár
A budapesti Agrártudományi Egyetemet 1950-ben végezte. 1952-1955 között aspiráns a SZU-ban. 1956-tól Sopronban, az MTA Talajbiológiai Kutató Laboratóriumában osztályvezető, igazgató helyettese, majd 1959-től igazgatója. A kutatómunka mellett 1958-tól talajmikrobiológiát oktatott az Erdőmérnöki Főiskolán. 1960-tól az Erdőmérnöki Főiskola termőhelyismerettani tanszékének vezetője, 1962-től egyetemi tanár az Erdészeti és Faipari Egyetemen. 1966-1969-ig az egyetem tudományos rektorhelyettese. Tudományos tevékenysége során vizsgálta a rhizoszféramikroorganizmusok vitaminszintetizáló tevékenységét, kölcsönhatásaikat először búzára és kukoricára, majd fás növényekre, valamint szerepüket a lassan ható N- és P-műtrágyák mobilizálásában. Értékes eredményeket ért el a különböző erdei ökoszisztémák anyag- és energiaforgalmának jellemzésével. Foglalkozott az ültetvények tápanyagellátásával és a szennyvizek biológiai derítésének problémáival.

Pántos György
Web dokumentumok

2021.
jan. 9.
Wittich, Paul halálának 435. évfordulója
Breslau, Szilézia (ma Wrocław, Lengyeország), 1546. - Bécs, Ausztria, 1586. jan. 9.

Német matematikus, csillagász
Lipcsében, Wittenbergben és az Odera melletti Frankfurtban tanult. Jómódú családból származott, ezért nem kellett megélhetéséért állást vállalnia. 1580-ban több hónapig Tycho Brahe mellett dolgozott Hven szigetén. 1582-85 között Breslauban (ma Wroclaw, Lengyelország) matematikát tanított. 1584 és 1586 között a kasseli őrgróf szolgálatában állt. Kopernikusz könyvébe tett bejegyzéseiből ismerjük a Naprendszerre vonatkozó geoheliocentrikus modelljét, amely szerint a belső bolygók (Merkur és Vénusz) a Nap körül, a külső bolygók (Mars, Jupiter, Szaturnusz) a Föld körül keringenek. Feltételezések szerint elmélete Tycho Brahe-re is hatást gyakorolt.

Web dokumentumok

2021.
jan. 8.
Fehér István halálának 35. évfordulója
1907. aug. 3. - Budapest, 1986. jan. 8.

Vegyészmérnök
Prágában szerzett mérnöki oklevelet, majd a Wolfner Bőrgyárban helyezkedett el. Több új cserzési és kikészítési eljárást vezetett be a hazai bőriparban. Az államosítás után (1948) a Táncsics Bőrgyár néven továbbműködő üzem első igazgatója volt. 1949-ben megszervezte a Bőr-, Szőrme- és Cipőipari Kutatóintézetet, amelyet 1967-ig vezetett. Oktatott az Állami Műszaki Főiskolán, s a BME meghívott előadója is volt. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

Fehér István
Web dokumentumok

2021.
jan. 8.
Bothe, Walter Wilhelm Georg születésének 130. évfordulója
Zeitschrift, 1891. jan. 8. - Berlin, 1957. febr. 8.

Német kísérleti magfizikus, Nobel-díjas
Berlin, Giessen és Heidelberg egyetemein tanított. 1925-ben Bothe és Hans Geiger két Geiger-számlálót használva gyűjtött adatokat a Compton-effektusról. Kísérletük egyidejűleg mérte az egyedi ütközésekből kilépő egyes fotonok és elektronok energiáját és irányát, megcáfolta a Compton-effektus statisztikai értelmezését, és világosan kimutatta az elektromágneses sugárzás részecsketermészetét. 1930-ban Bothe szokatlan sugárzást fedezett fel, amelyet az alfa-részecskékkel bombázott berillium bocsátott ki. Ezt a sugárzást később Sir James Chadwick azonosította mint neutront. A 2. világháború alatt a német nukleárisenergia-kutatások egyik vezetője volt. Ő volt a felelős az első német ciklotron tervezéséért és építéséért; a gyorsító 1943-ban készült el. Max Bornnal osztozott az 1954. évi fizikai Nobel-díjon. A díjat a szubatomi részecskék észlelésére kidolgozott új módszeréért és más, ehhez kapcsolódó felfedezéseiért kapta.

Bothe, Walter Wilhelm Georg
Web dokumentumok

2021.
jan. 7.
Roth Gyula (Róth) halálának 60. évfordulója
Sopron, 1873. szept. 26. - Sopron, 1961. jan. 7.

Erdőmérnök, egyetemi tanár
A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1896-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett. 1919-től a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán az erdőművelés, a vad- és halgazdaság tanára volt. Elsősorban az erdőművelés kérdéseivel foglalkozott. Külföldi fafajokat honosított meg. Új faosztályozási, állományfelújítási és szálalási eljárásokat dolgozott ki. Az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi uniójának 1929-től alelnöke, 1932-től elnöke, később örökös díszelnöke volt. 200-nál több tanulmánya jelent meg.

Roth Gyula (Róth)
Web dokumentumok

2021.
jan. 7.
Lambrecht Kálmán halálának 85. évfordulója
Pancsova, 1889. máj. 1. - Pécs, 1936. jan. 7.

Paleontológus, ornitológus, etnográfus
1907-1912-ig a budapesti egyetem bölcsészeti karán természetrajz-kémia szakon tanult. 1908-tól egyetemi hallgatóként a Magyar Ornitológiai Központ munkatársa 1914-ig. 1916-1919-ig a Magyar Földtani Intézetben működött. 1918 végén részt vett a Természettudományi Szövetség megalakításában s ennek titkára lett. 1919-től a Természettudományi Társulat és a Magyar Nemzeti Múzeum őslénytárának vezetője és a Természettudományi Közlöny szerkesztője. 1920-ban állásától megfosztották. Ezután a Magyarság tudományos rovatvezetője lett, és munkatársa volt több napilapnak is. 1926-tól a Földtani Intézet könyvtárosa, és ebben az évben a pécsi egyetem magántanárrá képesítette. 1934-ben az OSZK könyvtárosa. 1934-ben mint c. r. k. tanár, a pécsi egyetemen a néprajz előadója. Különösen a madarak őslénytanával foglalkozott. Jelentős népszerű tudományos munkásságot fejtett ki.

Lambrecht Kálmán
Web dokumentumok

2021.
jan. 7.
Borel, Félix Edouard Justin Emile születésének 150. évfordulója
Saint Affrique, Franciaország, 1871. jan. 7. - Párizs, 1956. febr. 3.

Francia matematikus, politikus
Az École Normale Supérieure tanulója lett 1889-ben. 1893-ban doktorált, ezután a Lille-i Egyetemen, majd 1897-ben az École Normale Supérieure-ben oktatott. 1905-ben a Francia Matematikai Társaság elnökévé választották meg. 1909-ben a Sorbonne Függvényelméleti Tanszékét kapta meg, amelyet kifejezetten neki alapítottak, ezt az állást 1941-ig töltötte be. 1921-ben a Francia Tudományos Akadémia tagja lett, 1933-ban megválasztották az intézmény alelnökének, 1934-től pedig az elnökének. Az 1920-as - 1940-es években a politikai életben is aktívan részt vett. A 2. világháború idején részt vett a francia ellenállásban. A matematika számos területén ért el alapvető fontosságú eredményeket, így a sorozatok, komplex függvények, differenciálegyenletek, a valószínűségszámítás területén. Henri Lebesgue-gel egyetemben a mértékelmélet, illetve annak a valószínűségelmélet terén történő alkalmazásának úttörője, a modern valós függvénytan egyik megalapozója. A Borel-mérték és Borel-halmaztest a modern valószínűségszámításban is fontos szerepet játszik. Összekapcsolta a hiperbolikus geometriát és a speciális relativitás elméletét. A játékelmélet területén ért el eredményeket, a bridzs kártyajáték tanulmányozásával is foglalkozott. Nevéhez fűződik az a gondolatkísérlet, amely "végtelen sok majom tétel" (infinite monkey theorem) néven vonult be a köztudatba. Számos tétel és fogalom kapcsolódik a nevéhez, így a már említetteken kívül a Heine-Borel-tétel, a Borel-lemma. Az egyik krátert róla nevezték el a Holdon.

Borel, Félix Edouard Justin Emile
Web dokumentumok

2021.
jan. 7.
Mendelssohn, Kurt Alfred Georg születésének 115. évfordulója
Berlin-Schönberg, Németország, 1906. jan. 7. - Oxford, Anglia, 1980. szept. 18.

Német születésű brit fizikus, természettudományos szakíró
Már harmadéves korában megkezdte fizikai kutatásait nagybátyja, Franz Simon (a későbbi Sir Francis Simon) irányításával a berlini egyetemen, a Nobel-díjas Walther Nernst intézetében. Amikor Simon elnyerte Breslauban (Wroclav, Boroszló) az ottani fizikai kémiai tanszéket, elvitte magával közvetlen munkatársait: Kürti Miklóst, Martin Ruhemannt, Heinz Londont és Kurt Mendelssohnt, aki 1930-ban doktorált nála a szilárd hidrogén fajhőjének alacsony hőmérsékleti viselkedéséből. 1932-ben a Breslauba látogató Frederick Lindemann meghívta Mendelssohnt Oxfordba, az általa Breslauban megismert helium-cseppfolyósító beállítására, és ösztöndíjat szerzett számára a Clarendon laboratóriumba. Hitler 1933-as hatalomra jutása után Mendelssohn már nem tért vissza Breslauba, viszont az ő közvetítésével sikerült Lindemannak áthoznia Oxfordba az egész breslaui csapatot. Közülük a második világháború alatt Simon és Kürti részt vett a Manhattan programban, Mendelssohn azonban Oxfordban maradt. Itt tartott előadásai alapján írta meg 1946-ban megjelent első könyvét, amelynek a jól hangzó "What is atomic energy?" címet adta. A könyv elég hamar, már 1948-ban megjelent magyarul, "Atomenergia" címmel. Még egy könyve jelent meg magyarul: az 1966-ban kiadott "The quest for absolute zero", bár jóval később (1983-ban), és a sokkal szürkébb "Az abszolut zerus fok" címmel. (Dr. Radnai Gyula)

Mendelssohn, Kurt Alfred Georg
Web dokumentumok

2021.
jan. 6.
Fazekas Mihály születésének 255. évfordulója
Debrecen, 1766. jan. 6. - Debrecen, 1828. febr. 23.

Botanikus, költő
Fazekas Mihály: Elöljáró beszéd - "Mert nem igaz az, hogy az esméret gyönyörűségének csak a haszon volna a rugója. Gyönyörködik a kertész számtalan plántáiban és virágaiban, melyeknek semmi hasznát nem tudja; gyönyörködik a mezei ember, ha az égre tekintvén egynehány csillagokat néven nevezhet; gyönyörködik a tanult ember a tudományban, amelyben jártas; bár annak orvosi és gazdasági hasznáról nem számolhat is. Maga az esméret terjedése és szélesedése az ember okos lelkében a legtisztább és nemesebb gyönyörűség-érzésnek kútfeje. Aki abból magából is gyönyörűséget érezni nem tud: tegye félre a természet vizsgálását; sőt a tudománynak minden névvel nevezendő nemét tegye félre; nem néki való."

Fazekas Mihály
Web dokumentumok

2021.
jan. 6.
Szirtes Zsigmond halálának 80. évfordulója
Balassagyarmat, 1882. szept. 19. - Budapest, 1941. jan. 6.

Földrengéskutató, szeizmológus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudomány Egyetemen végezte, Lóczy Lajos és Kövesligethy Radó tanítványa volt. 1907-től a Nemzetközi Földrengéskutató Szövetség Központi irodájában dolgozott, itt a világ földrengési katalógusainak összeállítását végezte. 1914-ben a budapesti Földrengési Számolóintézetben dolgozott, 1918/19-ben kinevezték az intézet vezetőjévé. 1919. végén az egyetem igazoló bizottsága vizsgálatot indított ellene, és 1920-ban megvonták előadási jogát.

Szirtes Zsigmond
Web dokumentumok

2021.
jan. 6.
Geoffroy, Étienne-François halálának 290. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1672. febr. 13. - Párizs, 1731. jan. 6.

Francia vegyész
A kémia professzora volt a párizsi Jardin du Roiban, valamint a gyógyszerészet és az orvostudomány professzora a párizsi Collège de France-ban 1712-1731-ig. A bölcsek kövének (az olcsó fémeket arannyá alakító anyagnak) megtalálására irányuló törekvéseket elhibázottnak, téveszmének tartotta, hitte azonban, hogy növényi anyagok elégetésével vasat lehet előállítani. Elsőként vezette be a kémiai affinitás fogalmát és affinitási táblázatokat szerkesztett. Szervetlen, analitikai és szerves kémiai kutatásokat folytatott. Tanulmányozta a bizmutot, réz-cink ötvözeteket, a timsó tulajdonságait, a borsavat. Megállapította a nátrium-szulfát összetételét. A gyógyászatban alkalmazta a kémiai ismereteket.

Geoffroy, Étienne-François
Web dokumentumok

2021.
jan. 6.
Farey, John halálának 195. évfordulója
Woburn, Bedfordshire, Anglia, 1766. - London, 1826. jan. 6.

Angol geológus
Jószágigazgatóként dolgozott egy angol arisztokrata birtokán, ennek során sajátított el geológiai ismereteket, főleg a talajokra és a kőzetekre vonatkozólag. Miután állásából elbocsátották, geológusként működött tovább. 1811-17 között elkészítette Derbyshire geológiai térképét, ez az egyik első geológiai térkép Angliában. A matematika történetében nevét egy általa felfedezett, törtekből álló érdekes sorozat, az ún. Farey-sorozat őrizte meg.

Farey, John
Web dokumentumok

2021.
jan. 5.
Soós Paula halálának 25. évfordulója
Budapest, 1903. jan. 13. - Budapest, 1996. jan. 5.

Matematika- és fizikatanár
1929-ben doktorált, disszertációjának címe "Pascal metafizikája". 1935 óta tanított a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban. 60 éves korától nyugdíjasként, egészen 85 éves koráig tanította a matematikát. A második világháborút követően 1947-ben Szegeden házi sokszorosítással újraindította a Középiskolai Matematikai Lapokat és Surányi Jánossal együtt szerkesztette is azt. Nevét ma már egy tanterem őrzi a gimnáziumban. (Dr. Radnai Gyula)

Soós Paula
Web dokumentumok

2021.
jan. 5.
Földvári Aladár születésének 115. évfordulója
Budapest, 1906. jan. 5. - Ordzsonikidze, Szovjetunió, 1973. júl. 20.

Geológus, egyetemi tanár
1924-től a budapesti tudományegyetemen tanult, ahol 1928-ban természetrajz-kémia szakon végzett. 1929-ben bölcsészdoktori címet szerzett. 1935-ben ösztöndíjasként Spanyolországban végzett kutatásokat. Főként az üledékes kőzetek vizsgálataival foglalkozott, emellett rétegtani, tektonikai, ősföldrajzi, teleptani és vízföldrajzi megfigyeléseket végzett Budapest környékén és a bakonyi mangánérc-telepen. Új módszert dolgozott ki az anyagok mechanikai analízisére. 1938-tól a Magyar Földtani Intézet geológusa volt, 1943-ban egyetemi magántanári címet szerzett. Ebben az időben kőzettannal, geokémiával foglalkozott. Ritkaelem-, ásvány- és érckutatásokat végzett, a Velencei-hegységben hasadóanyag-kutatásban vett részt és térképezéseket végzett. 1949-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Ásvány-Földtani Tanszékén lett tanszékvezető egyetemi tanár. 1966-tól a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. Miskolcon megújította a szakképzést, fejlesztette a kutatómunkát, és élénk kapcsolatokat épített ki külföldi egyetemekkel.

Földvári Aladár
Web dokumentumok

2021.
jan. 5.
Hajósy Ferenc születésének 115. évfordulója
Budapest, 1906. jan. 5. - Budapest, 1988. júl. 28.

Meteorológus, középiskolai tanár
1953-tól az Országos Meteorológiai Intézet munkatársa, osztályvezető. Földrajz-történelem tanári diplomával Nagykállón, majd Budapesten tanár. Az OMI önkéntes munkatársaként kezdte meg Magyarország csapadékviszonyainak 40 évre terjedő feldolgozását, majd a Tisza vízgyűjtő területének csapadék adatait vizsgálta meg. 1953-tól az OMI munkatársa, a Tájékoztató osztály vezetőjeként ment nyugdíjba. Közreműködött Magyarország Éghajlati Atlaszának összeállításában (csapadék térképek). 1955-ben a Steiner Lajos emlékéremmel, 1974-ben a Magyar Meteorológiai Társaság tiszteleti tagságával ismerték el munkáját. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2021.
jan. 5.
Fano, Gino születésének 150. évfordulója
Mantova, Olaszország, 1871. jan. 5. - Verona, 1952. nov. 8.

Olasz matematikus
A torinói egyetemen tanult, tanulmányait Corrado Segre irányította és hatással volt rá Guido Castelnuovo is. Göttingenben Felix Klein mellett tanult egy évig. 1894-től 1898-ig Castelnuovo asszisztense volt Rómában, majd 1899-től 1901-ig Messinában tanított. 1901-től 1938-ig a torinói egyetem professzora volt, ekkor a fasiszta rendszer elmozdította tanszékéről. Ezután Svájcban tanított, a háború után pedig vendégprofesszorként több amerikai egyetemen adott elő. Jelentős eredményeket ért el az algebrai és a projektiv geometriában. Nevét viseli a Fano-féle projektív sík. Eredményei a hibajavító kódok elméletében is fontosak. Fia, Ugo Fano elméleti fizikus volt.

Fano, Gino
Web dokumentumok

2021.
jan. 5.
Urey, Harold Clayton halálának 40. évfordulója
Walkerton, Indiana, USA, 1893. ápr. 29. - La Jolla, California, 1981. jan. 5.

Amerikai vegyész, Nobel-díjas
A Montanai Állami Egyetemen, Missoulában végzett 1917-ben, majd 1923-ban Berkleyben, a Kaliforniai Egyetemen doktorált kémiából, Raymond Thayer Birge tanítványa volt. Koppenhágai tanulmányútja során Niels Bohr mellett részt vett az atomszerkezet elméletének kidolgozásában. Amerikába visszatérve a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, a Columbia Egyetemen az Atommagkutató Intézetben (Institute for Nuclear Studies) és a chicagoi egyetemen tanított. Ezután San Diegóban, a Kaliforniai Egyetemen volt professzor és nyugállományú kémiaprofesszor. A hidrogén nehéz izotópja, a deutérium felfedezéséért 1934-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Kulcsfontosságú szerepet játszott az atombomba előállításában, és nagymértékben hozzájárult a Föld és más bolygók eredetét magyarázó széles körben elfogadott elmélet kidolgozásához.

Urey, Harold Clayton
Web dokumentumok

2021.
jan. 4.
Chyzer Kornél születésének 185. évfordulója
Bártfa, 1836. jan. 4. - Budapest, 1909. szept. 21.

Orvos, balneológus
1857-ben a pesti egyetemen orvosi, majd ezt követően Bécsben természetrajzból tanári oklevelet szerzett. 1860-ban a Magyar Nemzeti Múzeum állattani osztályának munkatársa és a főreáliskola tanára lett. 1861-ben bártfai városi fő- és fürdőorvos, 1869-től Zemplén vármegye tiszti főorvosa. 1892-ben a belügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetőjévé nevezték ki. Jelentős érdemeket szerzett az egészségügy főhatóságának megszervezésével, a járvány elleni küzdelem korszerűsítésével, az Országos Betegápolási Alap létrehozásával, a kórházügy, a magyarországi gyógyvizek felhasználásával és a fürdőügy fejlesztésével. A hazai balneológiai irodalom megalapítója, nemzetközi hírnévre szert tett zoológiai munkák szerzője. Észak-Magyarország flórájára vonatkozó kutatásai máig alapvető jelentőségűek Tiszteletére 1910-ben megalapították a Chyzer Kornél-emlékérmet. 1861-től az MTA tagja.

Chyzer Kornél
Web dokumentumok

2021.
jan. 4.
Hales, Stephen halálának 260. évfordulója
Bekesbourne, Kent, Anglia, 1677. szept. 17. - Teddington, Middlesex, 1761. jan. 4.

Angol fiziológus, vegyész, feltaláló
1708-tól élete végéig egyházi javadalmas. 1717-ben tagja lett a Royal Society-nek, 1739-ben neki ítélték oda a Copley-érmet. Főműve a "Statical Essays", ebben leírta növényélettani kísérleteit és fontos kísérleteket tartalmaz a vérnyomás mechanikai viszonyaival, a véráramlás sebességével és a különféle véredények befogadóképességével kapcsolatban. A vérnyomásmérés mérföldkövei között tartják számon, 1773-ban kanült kötött be egy kanca artériájába, s ezáltal első ízben mérte meg a kispriccelő vér "erejét".

Hales, Stephen
Web dokumentumok

2021.
jan. 4.
Fuss, Nicolas (Nicolaus) halálának 195. évfordulója
Basel, Svájc, 1755. jan. 30. - Szentpétervár, Oroszország, 1826. jan. 4.

Svájci matematikus
Baselben végezte tanulmányait. Daniel Bernoulli ajánlására kapott 1773-ban titkári állást az akkor Szentpéterváron élő Euler mellett. Euler irányítása mellett biztosítási matematikai problémákat oldott meg. Segített Euler több mint 250 cikkének, tanulmányának publikálásra való előkészítésében. 1774-ben megjelent könyvében összefoglalta Eulernak teleszkópok és mikroszkópok szerkesztésére vonatkozó eredményeit. 1790-től a szentpétervári tengerészeti akadémia matematikaprofesszora, 1800-1826-ig a Szentpétervári Tudományos Akadémia állandó titkára volt. Tevékenységének legfőbb területe a gömbi geometria, trigonometria, és a differenciálgeometria volt. Több díjjal is elismerték munkásságát, többek között 1778-ban a Francia Akadémia díjával.

Web dokumentumok

2021.
jan. 4.
Fauth, Philipp Johann Heinrich halálának 80. évfordulója
Bad Dürcheim, Németország, 1867. márc. 19. - Grünwald, 1941. jan. 4.

Német csillagász
Népiskolai tanárként dolgozott. 1890-ben építette első csillagvizsgálóját Kaiserslautern közelében. Munkája során sok vezető csillagásszal került kapcsolatba. Saját megfigyelései alapján számos térképet készített a bolygókról és a Holdról. Legnagyobb művét, a nagy Hold-atlaszt halála után fia rendezte sajtó alá és adta ki. Ez a ritkaságszámba menő atlasz az utolsó nagy, egy ember által saját megfigyelések alapján rajzolt térkép, teljes átmérője 3,5 méter. A térképeken kívül számos ismeretterjesztő munkát is írt. A század elején értekezett Hörbiger hírhedt jégvilág-elméletéről is. (Piriti János)

Fauth, Philipp Johann Heinrich
Web dokumentumok

2021.
jan. 4.
Schrödinger, Erwin Rudolf Josef Alexander halálának 60. évfordulója
Bécs-Erdberg, Ausztria, 1887. aug. 12. - Bécs, 1961. jan. 4.

Osztrák fizikus, Nobel-díjas
A zürichi, berlini, majd a grazi egyetemen volt professzor. 1938-ban, Ausztria Németországhoz való csatlakozása után elhagyni kényszerült a grazi egyetemet. 1940-től 1956-ig Eamon de Valera elnök meghívására a Dublin Institute for Advanced Studies professzora volt. Zürichi évei alatt megalkotta a kvantummechanika alapegyenletét, a róla elnevezett Schrödinger-féle hullámegyenletet és megmutatta, hogy az helyes energia-sajátértékeket ad a hidrogénszerű atomok esetén. Ugyancsak megmutatta, hogy a kétféle tárgyalásmód, nevezetesen a Heisenberg-féle mátrixmechanika és az általa felírt hullámegyenlet megközelítései egymással egyenértékűek. Paul Dirac-kal megosztva kapta meg 1933-ban a Nobel-díjat. Később biofizikával is foglalkozott. "Mi az élet?" című könyve, amelyben a biológiai problémák kvantumelméleti vonatkozásaival foglalkozik, nagy hatással volt számos neves biológusra. Élete utolsó éveiben filozófiai-világnézeti kérdésekről írt, nézeteire a hindu filozófia egyik fő ága, a Vedanta gyakorolt befolyást, de megjelent verseskötete is.

Schrödinger, Erwin Rudolf Josef Alexander
Web dokumentumok

2021.
jan. 3.
Jónás János halálának 110. évfordulója
Kiskunhalas, 1848. nov. 4. - Eperjes, 1911. jan. 3.

Kereskedelmi akadémiai tanár
A pesti egyetemen az orvosi és bölcsészeti karra iratkozott be egyszerre. Az orvostudományi tanulmányokat nemsokára feladva, keleti nyelveket, matematikát és fizikát hallgatott. 1870-ben Lipcsében Roschernél közgazdaságtant tanult. 1829-ben a budapesti Kereskedelmi Akadémiához hívták meg, 1885-ben. pedig Trefort kinevezte az akkor létesült pozsonyi kereskedelmi akadémia igazgatójává. Foglalkozott keleti és európai középkori irodalommal és számos pedagógiai tanulmányt írt. Úgy tekintik, mint a hazai kereskedelmi szakoktatás úttörő kezdeményezőjét.

Jónás János
Web dokumentumok

2021.
jan. 3.
Kovács Margit halálának 45. évfordulója
Kolozsvár, 1899. nov. 16. - ?, 1976. jan. 3.

Matematika- és fizikatanár
Egyetemi tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd Budapesten folytatta. 1924-ben szerezte meg matematika-fizika szakos tanári oklevelét Szegeden. 1924-ben Miskolcon, 1925-től a kolozsvári leánygimnáziumban, 1927-től a debreceni leánygimnáziumban tanított 1942-ig. Ez idő alatt internátusi felügyelő tanár, majd az internátus igazgatónője. 1942-től ismét Kolozsváron tanít, a leánygimnázium igazgatónője 1944-ig. 1947-ben visszatért Debrecenbe. 1949-ben elvégezte az ábrázoló geometria kiegészítő szakot. 1947-1952 között a Református Leánygimnázium, 1952-1960 között a Református Kollégium Gimnáziumának tanára. Külön figyelmet szentelt mind a tanítási órákon, mind azon kívül a matematikából tehetséges tanulókra. Az 50-es években Jakucs Istvánnal közösen végezték el a fizika múzeum berendezését a Református Kollégiumban.

Web dokumentumok

2021.
jan. 3.
Hoff Miklós (Nicholas) születésének 115. évfordulója
Magyaróvár, 1906. jan. 3. - Stanford, California, USA, 1997. aug. 4.

Építőmérnök, gépészmérnök, repülőgéptervező, egyetemi tanár
A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, gépészmérnöki diplomáját a zürichi egyetemen szerezte. Budapesten a Weiss Manfréd Műveknél repülőgép tervezéssel foglalkozott. 1939-ben az Amerikai Egyesült Államokba vándorolt ki. Tanulmányait a Stanford Egyetemen folytatta. 1957-ben ezen az egyetemen megszervezte az aeronautikai tanszéket, amely az ország egyik legkiválóbb ilyen tanszéke lett. Hoff Miklós, mint az aeronautika és asztronautika professzora, munkássága során érdemeket szerzett a mind nagyobb sebességű repülőgépek számára készült alumínium szerkezetek fejlesztésében. Eredményeit az űrhajózásban is alkalmazták. Számos amerikai tudományos szervezetnek, intézetnek volt a tagja, több kitüntetést kapott. 1986-ban az MTA tiszteletbeli tagjává választották.

Hoff Miklós (Nicholas)
Web dokumentumok

2021.
jan. 3.
Horrocks, Jeremiah halálának 380. évfordulója
Toxteth, Liverpool, Anglia, 1618. [1917., 1919.] - Toxteth, 1641. jan. 3.

Brit csillagász
Cambridge-ben tanult. Kepler számításainak korrekciójával megfigyelte a Vénusz átvonulását a nap előtt 1631 decemberében. Ennek alapján meglepően pontos becslést adott a Nap-Föld távolság értékére. Fiatalon, 22 évesen halt meg, eredményeit halála után barátai publikálták.

Horrocks, Jeremiah
Web dokumentumok

2021.
jan. 3.
Morgan, William Wilson születésének 115. évfordulója
Bethesda, Tennessee, USA, 1906. jan. 3. - Williams Bay, Wisconsin, 1994. jún. 21.

Amerikai csillagász
A csillagok fényerősség (luminozitás) osztályozásának kezdeményezője és egyik kidolgozója. Egyetemi hallgatóként került a Yerkes Obszervatóriumba (Wisconsin állam), Otto Struve mellé, s megfigyelő, kutatómunkáját pályafutása végéig ott végezte, 1960 és 1963 között mint az obszervatórium igazgatója, 1960 és 1966 között pedig mint a csillagászati osztály vezetője. Legjelentősebb munkája a csillagok luminozitás szerinti osztályozása, amelyet Philips Child Keenannal (1908-2000) dolgozott ki (MK rendszer), majd Edith Marie Kellmannal (sz. 1911) továbbfejlesztett (MKK rendszer) és 1943-ban közölt. Az MKK rendszer szerinti besorolás máig is a részletes csillagkatalógusok egyik fontos adata, amely a csillagoknak az ún. szín-fényesség (Hertzsprung-Russell) diagramban elfoglalt helyzetét jelzi. Donald Osterbrock-kal (1924-2007) és Stewart Sharpless-szel a forró, fényes csillagok távolságmeghatározása révén megszerkesztették a Tejútrendszerből kiágazó spirális csillag-karok szerkezetét. Kialakította a távoli csillagrendszerek (extragalaxisok) alaktani osztályozási rendszerét. További vizsgálatai a csillag-populációk térbeli eloszlására vonatkoznak. Érdemeit a Bruce- és a Draper emlékéremmel, valamint az angol Királyi Csillagászati Társaság Herschel-emlékérmével ismerték el. Nevét a 3180.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Morgan, William Wilson
Web dokumentumok

2021.
jan. 2.
Wolf Emil születésének 135. évfordulója
Budapest, 1886. jan. 2. - Coq-sur-Mer, Belgium, 1947. júl. 15.

Vegyészmérnök
Egyetemi tanulmányait Münchenben végezte. Vegyészmérnöki oklevelének megszerzése után németországi gyárakban és rövid ideig Richter Gedeon mellett dolgozott. 1910-ben Kereszty György vegyészmérnökkel megalapította az "Alka" Vegyészeti Gyárat, amely 1913-ban a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára nevet vette fel. Richter Gedeon mellett Wolf nevéhez fűződik az önálló magyar gyógyszeripar megteremtése. A század elején kezdeményezte az akkoriban Magyarországon még nem létező szintetikus gyógyszerek gyártását. Az irányításával működő kutatógárda eredményei közé tartozik az ultraszeptil előállítása. Legnagyobb jelentőségű munkája a papaverin ipari gyártása volt. Wolf és kutatócsoportja a József Nádor Műegyetem Szerves Kémiai Intézetét irányító Zemplén Géza professzorral együttműködve az 1930-as években oldotta meg a feladatot. 1940-ben lemondott vezérigazgatói tisztéről. 1944-ben Németországba deportálták. 1945-ben hazatért és ismét, mint vezérigazgató hozzálátott a gyár újjászervezéséhez. Az ő munkálkodása tette újból naggyá a Chinoint. A gyár és az ország újjáépítése érdekében vállalt külföldi útján, túlfeszített munkája közben, Belgiumban rövid betegség után halt meg.

Wolf Emil
Web dokumentumok

2021.
jan. 2.
Kovács Mihály születésének 105. évfordulója
Szeged, 1916. jan. 2. - Budapest, 2006. márc. 23.

Piarista fizikatanár
Belépett a Piarista Rendbe, majd 1935-1941 között teológiai és egyetemi tanulmányokat folytatott. 1941-ben matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Tanári tevékenysége során igyekezett a legkorszerűbb fizikaoktatást kialakítani. Az iskolai atomfizika oktatást már az 1960-as években elkezdte. Több atomfizikai témájú, az oktatást segítő előadást tartott, szaklapokban publikált, több eszközét a tanszergyártó cég gyártja. 1958-tól kezdve a kibernetikai eredményeinek elterjesztése került tanári munkájának előterébe. Könyve jelent meg 1968-ban Kibernetikai játékok és modellek címmel. Diákjait megismertette a programozás alapjaival, a gépi nyelvekkel. Tanítványai közül sokan értek el értékes helyezéseket tanulmányi versenyeken. Tanári kisugárzása sok diákban keltette fel a fizika iránti érdeklődést.

Kovács Mihály
Web dokumentumok

2021.
jan. 2.
Guyton de Morveau, Baron, Louis Bernard halálának 205. évfordulója
Dijon, Franciaország, 1737. jan. 4. - Párizs, 1816. jan. 2.

Francia vegyész
A kémiai nevezéktan úttörője. Jogot tanult, parlamenti képviselő is volt. 1782-től együtt dolgozott Antoine Lavoisier-vel, de a forradalom idején visszatért a politikához. Az École Polytechnique alapítója, 1795 és 1805 között az ásványtan tanára volt. Hugues Maret és Jean François Durande szerzőtársaival 1777-ben megjelent művében megkísérelte a kémiai affinitás fogalmát egzaktul megalapozni. Ehhez Newton törvényeit próbálta alkalmazni kísérleteiben, amelyek során azt mérte, hogy a higany felszínén úszó különböző fémlemezeket mekkora erővel lehet elválasztani a higanytól. A francia forradalmi hadseregben hőlégballonokból álló hadtestet szervezett, melyben maga is több csatában részt vett. (Piriti János)

Guyton de Morveau, Baron, Louis Bernard
Web dokumentumok

2021.
jan. 2.
Croll, James születésének 200. évfordulója
Little Whitefield, Skócia, 1821. jan. 2. - Perth, 1890. dec. 15.

Skót autodidakta tudós
A Föld pályaelmeinek változásából következő klímaváltozások elméletének egyik első kidolgozója. 1864-ben kapcsolatba került Sir Charles Lyell-lel, akinek segítségével a Geological Survey of Scotland munkatársa lett, és alkalma nyílhatott saját elképzeléseinek kidolgozására. 1876-ban a Royal Society tagjává választották. Legjelentősebb munkájában a Föld pályaelemeinek ingadozásaira próbálta visszavezetni a Föld éghajlatának változásait, a jégkorszakok periodicitását. Elképzeléseit széles körben vitatták, eredeti formájukban, ha nem is bizonyultak időtállónak, az alapötlete Milutin Milankovic elméletében született újjá a huszadik században. (Piriti János)

Croll, James
Web dokumentumok

2021.
jan. 2.
Matthiessen, Augustus születésének 190. évfordulója
London, Anglia, 1831. jan. 2. - London, 1870. okt. 6.

Angol fizikai kémikus
Gyerekkorától fogva érdeklődött a kémiai kísérletek iránt, azonban nem Angliában, hanem a kontinensen, Giessenben adódott lehetősége kémiából felsőfokú tanulmányokra. Itt doktorált, majd Heidelbergbe ment, hogy Bunsennál és Kirchhoffnál képezze tovább magát. Kirchhoff laboratóriumában különböző fémek és ötvözetek elektromos vezetőképességét kutatta, azonban a pontos méréshez nem állt rendelkezésre jól definiált etalon. Berlinben Siemens higanyt javasolt ellenállás etalonnak, Matthiessen viszont az egyik általa előállított ötvözet mellett kardoskodott és Angliába visszatérve tudományos vitába bocsátkozott Siemens-szel. 1864-ben fogalmazta meg a fémek vezetőképességére vonatkozó, azóta már róla elnevezett szabályt. A viták és az intenzív, megállás nélküli laboratóriumi kutatómunka következményeként állandóan kínzó fejfájás gyötörte, s egy rossz pillanatában önkezével vetett véget életének. Ma már siemens a vezetőképesség mértékegysége, a fémfizikusok pedig a Matthiessen szabálytól való eltéréseket kutatják. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2021.
jan. 2.
Amagat, Emile Hilaire születésének 180. évfordulója
Saint-Satur, Franciaország, 1841. jan. 2. - Saint-Satur, 1915. febr. 15.

Francia fizikus
A lyoni egyetem professzora. Legjelentősebb eredményei a gázok termodinamikájára vonatkoztak, számos gáz izotermáit határozta meg, továbbá vizsgálta a folyadékok összenyomhatóságát nagy nyomások hatására. Hidraulikus nyomásmérőt is szerkesztett, amely az üvegeszközöknél nagyságrenddel nagyobb nyomások mérésére is alkalmas volt. 1902-ben a Francia Akadémia tagjává választották. Nevét viseli a gázelegyek parciális térfogatára vonatkozó 1880-ban felismert Amagat-szabály is. (Piriti János)

Amagat, Emile Hilaire
Web dokumentumok

2021.
jan. 1.
Schnitzler Jakab (Jacob) születésének 385. évfordulója
Nagyszeben, 1636. jan. 1. - Nagyszeben, 1684. jún. 16.

Csillagász, teológus, filozófus
Nézeteiben antikopernikánus. 1655-ben Wittenbergbe ment, s ott 1658-ban doktorátust szerzett. 1661-ben a filozófiai fakultás adjunktusává választották. 1662-ben magántanárrá képesítették. Többszöri hívásra 1663-ban hazatért Nagyszebenbe, az ottani iskola rektora lett. Később lemondott, s a filozófia tanszéket foglalta el. 1667-ben ismét rektorrá választották. 1668-tól a város evangélikus lelkésze.

Web dokumentumok

2021.
jan. 1.
Albert Ferenc (Montedegoi) születésének 210. évfordulója
Klagenfurt, Ausztria, 1811. jan. 1. - Eger, 1883. aug. 9.

Csillagász
Apja Albert József Egerben telepedett le, a gyermek Albert Ferenc itt ismerkedett meg Tittel Pál csillagásszal, aki 1824-ben magával vitte a gellérthegyi Egyetemi Obszervatóriumba, ahol asszisztensként majd adjunktusként dolgozott. 1836-tól a pesti Királyi Egyetem mérnökképző intézetének tanára. A gellérthegyi Csillagda pusztulása (1849) után állását vesztette, 1852-től az egri Liceum tanára, a Specula vezetője, könyvtáros. Kiváló észlelő volt, főleg megfigyelő csillagászattal foglalkozott, írt tankönyveket is melyek kéziratban maradtak. Az egri csillagda ódon műszereivel üstökösöket észlelt, csillag parallaxist mért. Utóbb földrajzi helymeghatározásokat és szabatos természetrajzi leírást készített Heves megyéről. Szorgos ismeretterjesztő volt, számos hírlapi közleményt és népszerűsítő cikket is írt. Emléktáblája az egri Tanárképző Főiskola falán található. (Bartha Lajos)

Albert Ferenc (Montedegoi)
Web dokumentumok

2021.
jan. 1.
Bujk Béla születésének 165. évfordulója
Bágyog, Sopron vm., 1856. jan. 1. [1857.] - Karcag, 1935. szept. 2.

Matematika- és fizikatanár
Kecskeméten, Nagykanizsán, Nagykárolyban, Zilahon, Kisújszálláson, Hajdúnánáson és Karcagon tanított. 47 évig működött a tanári pályán, ebből 33 évet töltött Karcagon, ahol matematikát és fizikát tanított. Barátjával, Horváth Ferenc iskolaigazgatóval együtt 1896-ban indították meg a küzdelmet az iskola, a diákok és a tanárok felemelkedéséért. Az iskolán belül megszervezte az ifjúsági önsegélyező egyesületet, a fizikaszertár, a régiség- és pénzgyűjtemény őre, az igazgatótanács tagja volt. A városban egy sereg egyesületben és intézményben tisztviselő és választmányi tag, a városi képviselő testület tagja volt. Szaktárgyaiban kiválóan képzett, nagyszerű módszerekkel dolgozó pedagógus volt. Jól tudott latinul, görögül és németül. Fel tudta kelteni a tanulókban a matematika és a fizika iránti lelkesedést. 1998-ban a karcagi Gábor Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola előcsarnokában emléktáblát helyeztek el Bujk Béla c. igazgató, tudós matematika-fizika tanár, kiváló nevelő, polihisztor, városi képviselő tiszteletére.

Bujk Béla
Web dokumentumok

2021.
jan. 1.
Becker Ádám halálának 65. évfordulója
Pölöske, 1874. jan. 24. - Szerencs, 1956. jan. 1.

Mérnök
1893-ban szerezte mérnöki oklevelét. Úttörő munkát végzett a legmagasabb színvonalú mezőgazdasági vízrendezés, az alagcsövezés terén. 1913-ban kapott megbízást a Vág-szabályozási Kirendeltség megszervezésére, s a Vág alsó szakaszának szabályozására. Munkája során azóta általánosan elterjedt újításokat vezetett be, a dróthálós kőhengerek alkalmazását, valamint a kavicsból készített műkő gyártását és széles körű felhasználását. 1919-től a Gyulai Folyammérnöki Hivatal vezetője volt, s mint ilyen a vízrajzi adottságok miatt szükséges magyar-román vízügyi együttműködés kialakítását szorgalmazta.

Becker Ádám
Web dokumentumok

2021.
jan. 1.
Born Gyula-Frigyes, báró születésének 120. évfordulója
Budapest, 1901. jan. 1. - Gyöngyös, 1972. márc. 29.

Gépészmérnök
Tanulmányait a berlini egyetemen kezdte, oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1925-ben. A huszas években Mihály Dénes számára megtervezte és részben kivitelezte az első mozgóképes televíziós adó és vevő mechanikai elemeit, Asbóth Oszkárnak a helikopter megalkotásában volt segítségére. Pályáját 1925-ben kezdte üzemmérnökként Berlinben. 1936-ban hazatért, 1936 és 1940 között Első Magyar Gazdasági Gépgyár Rt-nél dolgozott, az első időben konstruktőrként, majd 1938-tól mint műszaki igazgató. 1940-től 1942-ig a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. műszaki-, 1942 és 1948 között vezérigazgatója volt. 1944-ben az üldözöttek mentése mellett sikerült megakadályoznia a gyár nyugatra telepítését. 1951-ben kitelepítették, 1952-1953-ban kitelepítetti minőségben a MÁV gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárában üzemmérnökként, később műszaki fejlesztés-vezetőjeként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Számos újítása közül a legjelentősebb az, amely lehetővé tette a kis sugarú ívbe épített sínek gyors és nagymérvű kopásának kiküszöbölését a sínek magasfrekvenciájú indukciós keményítése révén.

Born Gyula-Frigyes, báró
Web dokumentumok

2021.
jan. 1.
Vandermonde, Alexandre-Théophile halálának 225. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1735. febr. 28. - Párizs, 1796. jan. 1.

Francia matematikus
Pályája kezdetén zenével, elsősorban a hegedűvel foglalkozott. Csak 35 éves korában kezdett matematikával foglalkozni, néhány éves matematikai tevékenysége során mindössze négy cikket írt, amelyek azonban jelentős új területek felé nyitottak utat. Jelentős problémákat oldott meg a magasabbfokú egyenletek megoldásával kapcsolatban, megalkotta a szimmetrikus függvények elméletét. Elsőként törekedett a determinánsok rendszeres elméletének megalkotására. A Francia Akadémia 1771-ben tagjai közé választotta. Nevéhez fűződik a Vandermonde-determináns (amely azonban matematikai dolgozataiban nem szerepel), a Vandermonde-mátrix és a Vandermonde-azonosság.

Vandermonde, Alexandre-Théophile
Web dokumentumok

2021.
jan. 1.
Camras, Marvin születésének 105. évfordulója
Chicago, Illinois, USA, 1916. jan. 1. - Evanston, Illinois, 1995. jún. 23.

Amerikai elektromérnök, feltaláló
A mágneses hangrögzítés úttörője. Az Illinois Institute of Technology-n tanult, ahol később fél évszázadon át dolgozott. A 30-as években feltalálta a mágneses huzal segítségével történő hangrögzítést, majd mágnesszalag alkalmazásával tette a műveletet egyszerűbbé. Munkássága során több mint 500 szabadalmat jelentett be a hang- és képrögzítés, a számítógépes adattárolás, valamint az elektronikus kommunikáció területén. 1990-ben elnyerte a National Medal of Technology kitüntetést. (Piriti János)

Camras, Marvin
Web dokumentumok

 

  KFKI Home >  História - Tudósnaptár Copyright info