Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2023. dec. 9.	Balassa J�nos hal�l�nak 155. �vfordul�ja S�rszentl�rinc, 1814. m�j. 5. - Pest, 1868. dec. 9. Orvos, seb�sz, egyetemi tan�r Orvosi tanulm�nyait B�csben fejezte be, 1839-t�l m�t�orvos a b�csi seb�szeti klinik�n. 1841-t�l f�orvos a b�csi k�zk�rh�zban. Hosszabb k�lf�ldi tanulm�ny�t ut�n 1843-1868-ig a seb�szet ny. r. tan�ra a pesti egyetemen. 1848-1849-ben az orvosi kar igazgat�ja. A szabads�gharc alatt honv�dk�rh�z igazgat�ja, ut�na fogs�got szenvedett, 1851-t�l foglalhatta el ism�t a tansz�k�t. A korszer� magyar seb�szeti oktat�s �s gyakorlat megteremt�je. Az �terrel val� narkotiz�l�s meghonos�t�ja. Els�k k�z�tt alkalmazta Eur�p�ban az �ltal�nos �rz�stelen�t�st. �tt�r� jelent�s�g� a hasi s�rvekr�l sz�l� munk�ja �s a g�get�kr�z�s felhaszn�l�sa g�gem�t�tekn�l. Nagy sz�mban v�gzett h�lyagmetsz�st �s k�morzsol�st. �j megold�sokat alkalmazott plasztikai m�t�teiben. Kor�t megel�zte a tuberkulotikus csont- �s �z�leti betegs�gek konzervat�v kezel�s�vel �s a h�t�s alkalmaz�s�val a seb�szeti gy�gykezel�sben. A Magyar Seb�szt�rsas�g 1906-ban eml�k�re "Balassa J�nos eml�k�rem" elnevez�s� kit�ntet�st alap�tott. 1858-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2023. dec. 9.	Berthollet, Claude-Louis sz�let�s�nek 275. �vfordul�ja Talloires, Franciaorsz�g, 1748. dec. 9. - Arcueil, 1822. nov. 6. Francia k�mikus Orvosi diplom�j�t Torin�ban szerezte. Felfedezte az amm�nia �sszet�tel�t (1785) �s bevezette a kl�rt mint feh�r�t�szert. Kidolgozta annak m�dszer�t, hogyan lehet �rcb�l vasat nyerni �s ac�ll� feldolgozni. B�r k�lium-klor�t k�sz�tm�nye nem volt alkalmas a puskapor sal�trom�nak helyettes�t�s�re, ahogyan � szerette volna, de lehet�s�get adott sz�nes t�zij�t�kok k�sz�t�s�re. Els�k�nt ismerte fel, hogy r�szben a reag�l� anyagok t�meg�t�l f�gg, hogy teljesen v�gbemegy-e valamely k�miai reakci�, �gy k�zel jutott a t�meghat�s t�rv�ny�nek kimond�s�hoz.
	Web dokumentumok

2023. dec. 9.	Haber, Fritz sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja Breslau, Szil�zia, Poroszorsz�g, 1868. dec. 9. - Basel, Sv�jc, 1934. jan. 29. N�met fizikai k�mikus, Nobel-d�jas Berlinben, Heidelbergben �s Z�richben v�gezte egyetemi tanulm�nyait. A J�nai Egyetemen kezdett szerves k�miai kutat�sba. Huszon�t �vesen a Karlsruhei M�egyetemen fizikai k�mi�t tan�tott, 1898-ban professzori kinevez�st kapott. Kidolgozta azt a m�dszert, amellyel nitrog�nb�l �s hidrog�nb�l amm�ni�t lehetett el��ll�tani, s 1909-re megteremtette az amm�nia nagyipari termel�s�nek felt�teleit. Az elj�r�st Carl Bosch kapta meg ipari fejleszt�s c�lj�ra, s ez v�g�l elvezetett a Haber-Bosch-f�le amm�niatermel� elj�r�shoz. Habert 1918-ban k�miai Nobel-d�jjal jutalmazt�k. Az 1. vil�gh�bor�ban vezet� szerepet j�tszott a katonai c�lra haszn�lt m�rges g�zok kifejleszt�s�ben. A h�bor� ut�n Haber int�zete v�lt a vil�g fizikai k�miai kutat�sainak egyik k�zpontj�v�, nagy l�tsz�m� �s v�logatott nemzetk�zi kutat�g�rd�val. 1933-ban a Hitler-rezsim �s a zsid�ellenes politika sz�nre l�p�se miatt Haber lemondott, �s egy megh�v�st elfogadva Cambridge-be ment dolgozni. Egy utaz�s sor�n Baselban halt meg.
	Web dokumentumok

2023. dec. 9.	Nekrasov, Aleksandr Ivanovich sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Moszkva, Oroszorsz�g, 1883. dec. 9. - Moszkva, 1957. m�j. 21. Orosz matematikus A moszkvai egyetemen v�gezte tanulm�nyait Zsukovszkij �s Csapligin tan�tv�nyak�nt a K�zponti Aerohidrodinamikai Int�zet megalapoz�s�ban nagy szerepe volt. Jelent�s elm�leti eredm�nyeket �rt el a hull�mok �s �rv�nyek elm�let�ben, a g�zdinamik�ban. Ezeken a ter�leten sz�mos gyakorlati probl�m�t oldott meg egzakt matematikai m�dszerekkel. Akad�mikus, �llami-d�jas volt.
	Web dokumentumok

2023. dec. 9.	Luzin, Nyikolaj Nyikolajevics (Nikolai Nikolaevich) sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Irkutszk, Oroszorsz�g, 1883. dec. 9. - Moszkva, Szovjetuni�, 1950. febr. 25. Orosz-szovjet matematikus A moszkvai egyetemen tanult, Dimitri Jegorov tan�tv�nya volt. 1910 �s 1914 k�z�tt a G�ttingen-i egyetemen tanult. 1920-t�l a moszkvai egyetem professzora. 1927-ban a Szovjet Tudom�nyos Akad�mia levelez�, majd 1929-ben rendes tagja. A 20-as �vekben nevezetes matematikai szemin�riumot szervezett az egyetemen, tan�tv�nya volt t�bbek k�z�tt Pavel Alekszandrov �s Andrej Kolmogorov is. 1931-ben mester�t, Jegorovot politikai okokb�l letart�ztatt�k. Luzinnak is el kellett hagynia az egyetemet, Leningr�dba, a K�zponti Aero-Hidrodinamikai Int�zetbe vonult vissza. 1936-ban Luzin ellen politikai t�mad�s indult, amelyben sz�mos tan�tv�nya is r�szt vett, k�z�tt�k Alekszandrov is. Luzin ellen egy akad�miai bizotts�g folytatott vizsg�latot, amely el�t�lte politikai n�zeteit �s szakmai tev�kenys�g�t. Luzint azonban a Szovjet tudom�nyos Akad�mi�b�l nem z�rt�k ki. A "Luzin-�gy" r�szletei csak 1990 ut�n v�ltak ismertt�. F�bb eredm�nyeit a matematikai anal�zisben a trigonometrikus sorok elm�let�ben, a differenci�legyenletek elm�let�ben �s a halmazelm�letben �rte el.
	Web dokumentumok

2023. dec. 9.	Giacconi, Riccardo hal�l�nak 5. �vfordul�ja Genova, Olaszorsz�g, 1931. okt. 6. - San Diego, California, USA, 2018. dec. 9. Olasz sz�let�s� amerikai asztrofizikus, Nobel-d�jas A mil�n�i egyetemen szerzett diplom�t, majd 1956-t�l az Egyes�lt �llamokban dolgozott. 1959-ben rak�t�s megfigyel�seket tervezett nagy magass�g� atomrobbant�sokb�l sz�rmaz� r�ntgensug�rz�s kimutat�s�ra. 1962-ben felfedezt�k az els� Naprendszeren k�v�li r�ntgenforr�st. Egyik kezdem�nyez�je volt a vil�g�rb�l �rkez� r�ntgensug�rz�s m�holdakkal t�rt�n� tanulm�nyoz�s�nak. Az 1970-es �vekt�l kezdve sz�mos r�ntgencsillag�szati mesters�ges hold tervez�s�ben vett r�szt (UHURU, Einstein, Chandra), amelyek seg�ts�g�vel "�j ablak" ny�lt az Unverzumra. K�s�bb a Space Telescope Science Institute els� igazgat�ja lett a Johns Hopkins Egyetemen, ahol a Hubble �rteleszk�p fejleszt�s�vel foglalkozott, majd 1993 �s 1999 k�z�tt az ESO (European Southern Observatory) f�igazgat�ja volt, ekkor �p�lt a VLT t�vcs�egy�ttes. 2002-ben megosztott Nobel-d�jat kapott "az asztrofizika ter�n el�rt �tt�r� hozz�j�rul�s��rt, amely a kozmikus r�ntgenforr�sok felfedez�s�hez vezetett". (A d�j m�sik fel�t Raymond Davis �s Maszatosi Kosiba kapt�k a kozmikus neutr�n�k felfedez�s��rt.) (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 8.	S�ltz Vilmos sz�let�s�nek 190. �vfordul�ja Svedl�r, 1833. dec. 8. - Budapest, 1901. okt. 12. Koh�m�rn�k A selmecb�nyai akad�mi�ra 1854-ben iratkozott be, 1864-ben koh�mester, 1869-ben a turjaremetei vasgy�rn�l fel�gyel�. 1872-ben a pojniki vasgy�r, majd 1874-ben a tiszolci vasgy�r vezet�je. 1881-t�l a selmecb�nyai akad�mia vaskoh�szati tansz�k�nek helyettes tan�ra; 1882-t�l a tansz�k vezet�je. Az 1892-1896-ig az akad�mia igazhat�ja. Nev�hez f�z�dik az Orsz�gos Magyar B�ny�szati �s Koh�szati Egyes�let megalak�t�sa 1892-ben, melynek �gyvezet� aleln�ke volt. Tisztelet�re az Orsz�gos Magyar B�ny�szati �s Koh�szati Egyes�let 1967-ben S�ltz Vilmos-eml�k�rmet alap�tott.
	Web dokumentumok

2023. dec. 8.	Pek�r Imre sz�let�s�nek 185. �vfordul�ja Rozsny�, 1838. dec. 8. - Budapest, 1923. j�l. 12. G�p�szm�rn�k, feltal�l� B�csben szerzett g�p�szm�rn�ki, majd Karlsruh�ban politechnikai oklevelet. Ezut�n 1859-ben Angli�ban, majd Franciaorsz�gban a malomiparban m�k�d�tt. 1864-t�l 1875-ig a debreceni Istv�n-g�zmalom igazgat�ja �s a debreceni Gazdas�gi Akad�mia tan�ra volt. 1880-1881-ben az USA-ban tanulm�nyozta a gabonakereskedelem, a malomipar �s a k�zrakt�r�gy helyzet�t. Hazat�rve a Lesz�m�tol� �s P�nzv�lt�bank igazgat�ja, az �ruoszt�ly vezet�je lett. Megszervezte a k�zrakt�rakat Fium�ban, a k�zrakt�r mellett meg�p�tette Magyarorsz�gon az els� elev�tort. Reorganiz�lta a Lesz�m�tol�bank �rdekelts�g�hez tartoz� Sch�nichen-Hartmann-f�le �jpesti haj�gy�rat. R�szt vett a Magyar Folyam- �s Tengerhaj�z�si Rt. l�trehoz�s�ban is. Kidolgozta a liszt sz�n�nek vizsg�lata alapj�n a lisztvizsg�lat egyszer� m�dszer�t, amely r�la elnevezve "pek�roz�s" n�ven nemzetk�zileg is elterjedt. 1921-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2023. dec. 8.	Balogh Artur sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Budapest, 1883. dec. 8. - Budapest, 1973. �pr. 28. G�p�szm�rn�k Oklevel�t a budapesti m�egyetemen szerezte. Ut�na 1906-1909 k�z�tt a Schlick-gy�r tervez� m�rn�ke. Innen a Fegyver- �s G�pgy�rba ker�lt, ahol Diesel-motorok szerkeszt�s�vel foglalkozott. 1919-ben a gy�r termel�si biztos�v� v�lasztott�k, emiatt 1920-ban �ll�s�t vesztette. Ezt k�vet�en a N�pszava ismeretterjeszt� v�llalkoz�saiban vett r�szt. Jelent�s tudom�nyt�rt�neti kutat� munk�ja. G�p�szeti k�rd�sekkel mindv�gig foglalkozott, a fogasker�k-bolyg�m�vek kinematikai vizsg�lat�nak �j m�dj�t vezette be; a bels��g�s� motorok torzi�s �nleng�ssz�mainak kisz�m�t�s�ra �s az eredm�nyek ellen�rz�s�re �j elj�r�sokat dolgozott ki.
	Web dokumentumok

2023. dec. 8.	R�dey Istv�n sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja �jpest, 1898. dec. 8. - Budapest, 1968. okt. 7. M�rn�k, egyetemi tan�r Oklevelet a budapesti m�egyetemen szerzett 1921-ben, majd a mechanikai �s geod�ziai tansz�ken tan�rseg�d lett. 1923-ban megh�vt�k a Honv�d T�rk�p�szeti Int�zetbe az �j t�rk�p�szeti elj�r�s, a fotogrammetria bevezet�s�re. 1948-51-ben a Magyar N�phadsereg �jj�szervezett T�rk�p�szeti Int�zet�ben tan�tott. 1951-ben a budapesti m�szaki egyetem hadm�rn�ki kar�n a t�rk�p�szeti tansz�k vezet�je. 1959-t�l az �ltal�nos geod�ziai tansz�k vezet�je. Geod�ziai kutat�sai mellett az ahhoz kapcsol�d� geofizikai k�rd�sekkel is foglalkozott. A Wegener-elm�let geod�ziai jelent�s�g�vel �s a f�ldk�reg izosztatikus egyens�ly�val foglalkoz� tanulm�nyai nemzetk�zi figyelmet keltettek.
	Web dokumentumok

2023. dec. 8.	Frisius, Gemma Regnier (Reiner, Regner) (Gemma, Frisius) sz�let�s�nek 515. �vfordul�ja Dokkum, Hollandia, 1508. dec. 8. - Louvain, Belgium, 1555. m�j. 25. N�metalf�ldi matematikus, t�rk�p�sz, m�szergy�rt� Matematik�t �s orvostudom�nyt tanult el�bb Groningenben, majd Louvainben. M�hely�ben f�ldg�mb�ket, t�rk�peket �s csillag�szati m�szereket k�sz�tett. A 16. sz�zad negyvenes �veiben a louvaini egyetem matematikatan�ra, majd 1553-t�l az egyetem orvosprofesszora. A t�rk�p�szetben � javasolta els�k�nt a h�romsz�gel�s haszn�lat�t, valamint a f�ldrajzi hossz�s�g meg�llap�t�s�t id�m�r�s seg�ts�g�vel. Tan�tv�nya volt Gerhard Mercator, akivel �vekig egy�tt dolgozott. 1540-ben Antwerpenben megjelent aritmetika k�nyv�b�l egy �vsz�zadon �t tanult�k a sz�mol�st a latin iskol�k tanul�i, nemcsak a mai Hollandia �s Belgium ter�let�n, hanem n�met �s francia ter�leten is. Az els�k k�z� tartozik abban is, hogy az "algebra" sz�t egymag�ban haszn�lja az "almukabala" sz� n�lk�l. Nev�t egy holdkr�ter is �rzi.
	Web dokumentumok

2023. dec. 8.	Berwald, Ludwig sz�let�s�nek 140. �vfordul�ja Pr�ga, 1883. dec. 8. - ��d�, Lengyelorsz�g, 1942. �pr. 20. N�met matematikus A pr�gai n�met egyetemen volt professzor 1924-t�l 1941-ig. F� kutat�si ter�lete a differenci�lgeometria volt. 1941-ben a L�dz-i gett�ba deport�lt�k, itt halt meg 1942-ben.
	Web dokumentumok

2023. dec. 8.	Evans, Griffith Conrad hal�l�nak 50. �vfordul�ja Boston, 1887. m�j. 11. - Berkeley, 1973. dec. 8. Amerikai matematikus 1933-1949 k�z�tt a kaliforniai egyetem (Berkeley) matematikai int�zet�nek vezet�je. Legfontosabb eredm�nyeit a potenci�lelm�let, funkcion�lanal�zis, integr�legyenletek, �s a minim�lfel�letek probl�m�ja ter�let�n �rte el.
	Web dokumentumok

2023. dec. 8.	Rybka, Eugeniusz hal�l�nak 35. �vfordul�ja Radzimin, Lengyelorsz�g, 1898. m�j. 6. - Wroc�aw, 1988. dec. 8. Lengyel csillag�sz, egyetemi tan�r A krakk�i csillagvizsg�l� igazgat�ja (1952-58). 1918-20 k�z�tt a lengyel nemzeti hadsereg tisztje, 1920-ban a krakk�i Jagell� Egyetemen folytatta tanulm�nyait. 1923-t�l a vars�i csillagvizsg�l�ban dolgozott, majd 1930-ban a leideni egyetemi obszervat�riumban asztrofizikai tanulm�nyokat folytatott Hertzsprung mellett. 1932-t�l a lwowi Egyetem csillag�szati tansz�k�nek tan�ra, 1945-ben a lengyel �rtelmis�giek megf�leml�t�s�re a szovjet NKVD letart�ztatta. Kiszabadulva 1945-1958 k�z�tt a wroc�awi egyetem tan�ra volt, emellett 1952-58 k�z�tt a krakk�i obszervat�rium igazgat�ja. Els�sorban a csillag�szati f�nym�r�ssel, �s a v�ltoz�f�ny� csillagokkal - az 1920-as �vekt�l az akkor �jdons�gnak sz�m�t� "delta Cephei" csillagok vizsg�lat�val - foglalkozott. Pontos f�nyess�g-katal�gust k�sz�tett tan�tv�nyaival egy�tt egyes �gbolt-ter�letek halv�ny csillagair�l, valamint a v�r�s f�nyben m�rt f�nyess�gekr�l. Foglalkozott a csillag�szat t�rt�net�vel. 1952-58 k�z�tt Nemzetk�zi Csillag�szati Uni� aleln�ke volt. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 7.	Aujeszky L�szl� hal�l�nak 45. �vfordul�ja Budapest, 1903. aug. 23. - Budapest, 1978. dec. 7. Meteorol�gus, egyetemi tan�r 1921-25 k�z�tt a P�zm�ny P�ter Tudom�nyegyetem matematika-fizika szakon v�gzett, majd n�gy �vig gyakornok az egyetem matematika tansz�k�n. 1926-ban matematik�b�l doktor�lt. 1937-ben egyetemi mag�ntan�ri vizsg�t tett, majd a Budapesti Tudom�nyegyetemen 32 f�l�ven �t tartott el�ad�sokat a meteorol�gia korszer� fejezeteir�l. A Progn�zis Oszt�ly vezet�je volt 1940-1943 �s 1951-1964 k�z�tt. 1939-t�l 1945-ig a TTT titk�ra �s Term�szettudom�nyi K�zl�ny t�rsszerkeszt�je volt. 1944-ben az OMFI megb�zott igazgat�ja volt. Elismert elm�leti szakember, gyakorl� id�j�r�s el�rejelz�, kiv�l� n�pszer�s�t� �s sokoldal� k�s�rletez� szem�ly volt. A Steiner Lajos Eml�k�rem k�tszeres tulajdonosa, a Magyar Meteorol�giai T�rsas�g tiszteleti tagja 1979-t�l. Az 1940-es �vek elej�t�l a Szent Istv�n Akad�mia rendes tagja volt. Sz�lesk�r� szakirodalmi tev�kenys�get fejtett ki, sz�mos szakk�nyve �rt. �desapja Aujeszky Alad�r, nemzetk�zi h�r� mikrobiol�gus, orvos.
	Web dokumentumok

2023. dec. 7.	Kronecker, Leopold sz�let�s�nek 200. �vfordul�ja Liegnitz, Poroszorsz�g, 1823. dec. 7. - Berlin, 1891. dec. 29. N�met matematikus A berlini egyetemen tanult Jacobit�l, Steiner-t�l �s Dirichlet-t�l. K�s�bb �tment a bonni egyetemre, Kummer volt a tan�ra. 1861-t�l a berlini egyetemen lett mag�ntan�r. K�zben Kummer is oda ker�lt, �gy Weierstrass-szal egy�tt kialakult a berlini "nagy h�rmas". H�rnev�k sok magyar hallgat�t is Berlinbe vonzott. Kronecker szerint a matematik�t a term�szetes sz�mokb�l v�ges jelleg� m�dszerekkel kell fel�p�teni. Ezt a modern kori pitagoraszi felfog�st fejezi ki h�res mond�sa: A term�szetes sz�mokat Isten teremtette, minden m�s emberi alkot�s. K�l�n�sen rossz "alkot�soknak" tekintette a v�gtelen halmazokat, �gy Cantor munk�ss�g�t is: nem matematik�nak, hanem teol�gi�nak nevezte. Eredm�nyeit az algebrai sz�melm�letben �s az elliptikus f�ggv�nyek elm�let�ben �rte el. Nev�t viseli a Kronecker-szimb�lum (vagy "Kronecker-delta"), a Kronecker-Weber t�tel, a Kronecker-t�tel a sz�melm�letben, illetve a Kronecker-lemma. Az MTA k�ls� tagj�nak v�lasztotta.
	Web dokumentumok

2023. dec. 7.	Gaposkin, Szergej Illarionovics (Gaposchkin, Sergei Illarionovich) sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Evpatorija, Oroszorsz�g, 1898. dec. 7. - Lexington, Massachusetts, USA, 1984. szept. 17. Orosz sz�let�s� amerikai csillag�sz Az extragalaktikus kutat�sok egyik �tt�r�je, v�ltoz�csillag-kutat�. 1932-ben Berlinben doktor�lt. 1933-t�l Amerik�ban, a Harvard egyetem obszervat�rium�ban dolgozott. 1934-ben h�zass�got k�t�tt Cecilia Payne-nel, ett�l kezdve tanulm�nyaik kett�j�k neve alatt jelentek meg. Jelent�s munk�t v�gzett a szoros (fed�si) csillagp�rok kutat�sa ter�n. Feles�g�vel egy�tt fontos vizsg�latokat v�gzett a Kis Magell�n-felh� csillagair�l (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 7.	Paul, Wolfgang hal�l�nak 30. �vfordul�ja Lorenzkirch, N�metorsz�g, 1913. aug. 10. - Bonn, 1993. dec. 7. N�met k�s�rleti fizikus, tudom�nyszervez�, Nobel-d�jas A sz�l�i h�zb�l hozta a kutat�s ir�nti elk�telezetts�get: �desapja gy�gyszerkutat� vegy�sz volt M�nchenben, az egyetemen. Arnold Sommerfeld - apj�nak koll�g�ja - tan�cs�ra el�sz�r egy �vig mechanikai szakmunk�snak tanult, csak ut�na kezdte el M�nchenben az egyetemet, melyet azut�n Berlinben fejezett be. Doktori dolgozat�nak k�sz�t�se k�zben, a m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�t k�vet�en h�vt�k be katon�nak, de n�h�ny h�nap m�lva le is szerelt�k, hogy befejezhesse doktorij�t. T�mavezet�j�t k�vette Kielbe, majd G�ttingenbe. A h�bor� ut�n n�h�ny �vig r�di�biol�giai �s r�kter�piai kutat�sokat folytatott, azut�n visszat�rt a gyors�t�k melletti t�megspektroszk�piai �s nagy energi�j� elektronfizikai kutat�sokhoz. 1952-t�l t�bb mint negyven �ven �t volt Bonnban az egyetemen a k�s�rleti fizika professzora. Itt fejlesztette ki munkat�rsaival azt a "Paul-csapd�t", mellyel m�gneses t�r n�lk�l, csup�n az inhomog�n elektromos t�r gyors, r�di�frekvenci�s v�ltakoztat�s�val siker�lt az elektromosan t�lt�tt r�szecsk�ket (elektronokat, ionokat, m�g antir�szecsk�ket is) kis t�rre koncentr�lva tartani �s megfigyelni. Ez�rt lett az 1989-es fizikai Nobel-d�j egyik kit�ntetettje. Tudom�nyszervez� k�pess�g�t t�bb helyen is ig�nybe vett�k, m�g a n�met egyetemi reformhoz is kik�rt�k tan�cs�t. 1965 �s 1967 k�z�tt a CERN nukle�ris div�zi�j�t vezette. Mindk�t fi�b�l fizikust nevelt; egyik�k M�nchenben, m�sikuk Wuppertalban lett professzor. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. dec. 7.	Rodbell, Martin hal�l�nak 25. �vfordul�ja Baltimore, Maryland, USA, 1925. dec. 1. - Chapel Hill, North Carolina, 1998. dec. 7. Amerikai biok�mikus, Nobel-d�jas A Johns Hopkins Egyetemen folytatott biol�giai �s k�miai tanulm�nyokat. A University of Washington-on szerezte meg PhD fokozat�t 1954-ben. Ezut�n a National Institutes of Health-ben (Bethesda, Maryland) dolgozott, majd 1985-t�l nyugd�jbavonul�s�ig a National Institute of Environmental Health Sciences tudom�nyos igazgat�ja volt. Rodbell azt kutatta, hogy a sejtek felsz�n�re hat� k�ls� anyag, pl. egy hormon, hogyan fejt ki hat�st a sejt belsej�ben. Felt�telezte, hogy a sejtek felsz�n�n a G-feh�rj�k (melyek arr�l kapt�k a nev�ket, hogy a guanozin-trifoszf�tot megk�tik) jel�talak�t�k�nt viselkednek: a jeleket tov�bb�tj�k �s modul�lj�k a sejtekben. Alfred G. Gilman munkat�rsaival izol�lta a G-feh�rj�ket �s fontos tulajdons�gait der�tette fel. Ha a G-feh�rj�k m�k�d�s�ben zavar keletkezik, betegs�g l�phet fel. N�h�ny gyakori betegs�g, p�ld�ul a kolera, cukorbetegs�g, r�k vagy az alkoholizmus kialakul�s�nak meg�rt�s�hez is k�zelebb vitt a G-feh�rj�k szerep�nek tiszt�z�sa. 1994-ben Rodbell Alfred G. Gilman-nal megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott a G-feh�rj�knek �s a sejtekben foly� jel�tvitelben j�tszott kulcsszerep�knek a felfedez�s��rt.
	Web dokumentumok

2023. dec. 7.	Hockham, George Alfred sz�let�s�nek 85. �vfordul�ja Epsom, Anglia, 1938. dec. 7. - London, 2013. szept. 16. Angol fizikus, elektrom�rn�k A londoni Queen Mary Egyetemen doktor�lt 1969-ben. A harlowi Standard Telecommunication Laboratories-ban a mikrohull�m� t�vk�zl�s probl�m�in dolgozott, majd amikor l�zerek kifejleszt�s�vel lehet�s�g ny�lt koherens optikai nyal�bok haszn�lat�ra, az optikai jeltov�bb�t�s k�rd�sei ker�ltek el�t�rbe. 1966-ban Charles K. Kaoval jelentett�k meg alapvet� jelent�s�g� munk�jukat, amelyek az �vegsz�ltechnol�gia alkalmaz�s�t alapozt�k meg, meg�llap�tva az optikai sz�lak jelent�s jelcsillap�t�s�nak ok�t. L�nyeg�ben e munka alapozta meg Kao 2009-ben kapott fizikai Nobel-d�j�t. K�s�bb Hockham visszat�rt a mikrohull�m� technika fejleszt�s�hez, sok jelent�s elm�leti eredm�nnyel gazdag�totta a kommunik�ci�s rendszerekre vonatkoz� ismereteket. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 6.	Hunfalvy J�nos hal�l�nak 135. �vfordul�ja Nagyszal�k, 1820. j�n. 9. - Budapest, 1888. dec. 6. F�ldrajztud�s, egyetemi tan�r Eperjesen jogot, majd teol�gi�t tanult. 1845-1846-ban a berlini �s t�bingeni egyetemen tanult. Nevel�, majd tanulm�nyutat tett N�metorsz�gban, Belgiumban �s Hollandi�ban. 1846-ban a k�sm�rki jogakad�mia statisztika- �s t�rt�nelemtan�ra. 1855-t�l Greguss �gosttal szerkesztette a Csal�d K�nyve c. foly�iratot. 1861-t�l a budai politechnikumban a f�ldrajz, statisztika �s a t�rt�nelem tan�ra. 1870-ben kinevezt�k a pesti tudom�nyegyetem �j f�ldrajzi tansz�k�re. A f�ldrajz els� egyetemi tan�ra haz�nkban. A Magyar F�ldrajzi T�rsas�gnak egyik alap�t� tagja �s hal�l�ig eln�ke volt. Fiatal kor�ban Karl Ritter n�met geogr�fus teleologikus szeml�let�nek h�ve, k�s�bbi munk�ss�g�val ezt a f�ldrajzi felfog�st jelent�s m�rt�kben tov�bb fejlesztette. 1858-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2023. dec. 6.	Lepaute, Nicole-Reine hal�l�nak 235. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1723. jan. 5. - Saint-Cloud, 1788. dec. 6. Francia matematikus, csillag�sz A felvil�gosod�s sz�zad�nak legkiemelked�bb francia csillag�szn�je volt. F�rj�vel egy�ttm�k�dve, aki neves �r�smester volt, r�szt vett egy asztron�miai �ra �p�t�s�ben, majd Lalande, a P�rizsi Csillagvizsg�l� igazgat�ja mellett dolgozott. 1758-ban el�re jelezte a Halley �st�k�s visszat�r�s�nek id�pontj�t. R�szt vett a V�nusz Nap el�tti �tvonul�s�nak kisz�m�t�s�ban. 1762-ben meghat�rozta a k�t �vvel k�s�bbi napfogyatkoz�s id�pontj�t, csillag�szati katal�gusokat k�sz�tett. A B�ziers-i Tudom�nyos Akad�mia tagja volt. Nev�t a 7720 Lepaute aszteroida �s a Lepaute holdkr�ter viseli.
	Web dokumentumok

2023. dec. 6.	Gay-Lussac, Joseph Louis sz�let�s�nek 245. �vfordul�ja Saint-L�onard-de-Noblat, Franciaorsz�g, 1778. dec. 6. - P�rizs, 1850. m�j. 9. Francia vegy�sz, fizikus Tanulm�nyait P�rizsban v�gezte. Berthollet tan�tv�nya volt, k�s�bb pedig asszisztense lett. 1808-ban l�gk�ri vizsg�latok sor�n felfedezte a r�la elnevezett t�rfogati t�rv�nyt, melyet sav b�zis reakci�kn�l is megvizsg�lt �s �szrevette, hogy pl. az amm�niag�z, mint b�zis a savval szint�n egyszer� t�rfogatviszonyok szerint reag�l. Ez a meg�llap�t�s vezette azt�n el a t�bbsz�r�s s�lyviszonyok t�rv�ny�hez. Megfigyelte azt is, hogy a t�m�ny k�nsav a nitrog�n monoxidot feloldja �s megfelel� torony seg�ts�g�vel a nitr�zus g�zokat �jra fel lehet haszn�lni. Ezeket az �n. Gay-Lussac-tornyokat m�g ma is haszn�lj�k, s hossz� ideig az �lomkamr�s k�nsavgy�rt�s volt az egyetlen olyan m�dszer, mellyel k�nsavat tudtak el��ll�tani. Fizik�b�l az ide�lis g�zok h�t�gul�s�ra vonatkoz� t�rv�nyek, valamint a g�zok szabad t�gul�s�nak k�s�rleti vizsg�lata �rzik nev�t a k�z�piskolai �s az egyetemi oktat�sban.
	Web dokumentumok

2023. dec. 6.	Wolf, Johann Rudolf hal�l�nak 130. �vfordul�ja F�llenden, Sv�jc, 1816. j�l. 7. - Z�rich, 1893. dec. 6. Sv�jci matematikus, csillag�sz A napfolt-peri�dusok kutat�s�nak �tt�r�je, a nemzetk�zi Nap �szlel� h�l�zat megszervez�je. 1844-ben a berni Egyetem tan�ra, 1847-ben a berni obszervat�rium igazgat�ja. 1855-t�l a z�richi M�egyetem tan�ra, 1864-ben a z�richi csillagvizsg�l� alap�t�ja. Miut�n Heinrich Schwabe 1843-ban k�z�lte felt�telez�s�t, hogy a napfoltok sz�ma periodikusan ingadozik, Wolf saj�t �szlel�sei, valamint r�gi �szlel�sek 1610-ig visszamen�en felkutatott adatai alapj�n alapos statisztikai m�dszerekkel els�k�nt hat�rozta meg a naptev�kenys�g 11.1 �ves peri�dus�t (1848). Az �ltala bevezetett Wolf-f�le napfolt-relat�vsz�m ma is haszn�latos a Nap aktivit�s�nak vizsg�lat�ban. Els�k k�zt �llap�totta meg a naptev�kenys�g kapcsolat�t egyes f�ldi jelens�gekkel (f�ldm�gness�g, sarki f�ny, 1852). Az 1850-es �vek v�g�t�l szorgalmazta a napfoltok sz�m�nak az eg�sz F�ldre kiterjed� sz�ml�l�s�t �s az �sszes�tett adatok egys�ges feldolgoz�s�t. Kiterjedt tudom�nyt�rt�neti kutat�sokat is v�gzett. K�zik�nyve (Handbuch der Astronomie, 1890-92) a csillag�szat t�rt�net�nek �s irodalm�nak m�ig n�lk�l�zhetetlen forr�smunk�ja. Nev�t a Wolf-f�le napfolt-relat�vsz�m, �s egy holdkr�ter �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 6.	Palisa, Johann sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Troppau, Ausztria (ma Opava, Csehorsz�g), 1848. dec. 6. [7.] - B�cs, 1925. m�j. 2. Osztr�k csillag�sz A b�csi Egyetemi Obszervat�rium asszisztense, 1872-ben az Osztr�k-magyar Haditenger�szet Pola (ma: Pula) Obszervat�rium�nak vezet�je, itt kezdett hozz� az addig ismert kisbolyg�k p�lya-ellen�rz�s�hez, ek�zben 26 �j aszteroid�t fedezett fel. 1880-t�l a b�csi Egyetemi Csillagvizsg�l� f�munkat�rsa, ahol �jabb 100 kisbolyg�t fedezett fel, �s elk�sz�tette a heidelbergi Max Wolf-fal egy�ttm�k�dve az �gi egyenl�t� �vezet�nek r�szletes csillagkatal�gus�t �s t�rk�p�t ("Sternlexikon", 1902). Nev�t a 914.sz. kisbolyg�, �s egy holdkr�ter �rzi. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 6.	Hall, Charles Martin sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja Thompson, Ohio, USA, 1863. dec. 6. - Daytona, Florida, 1914. dec. 27. Amerikai feltal�l�, vegy�sz Az Ohio-i Oberlin College-ben tanult. T�bb�vi k�s�rletez�s ut�n 1886-ban siker�lt elj�r�st kidolgoznia alum�nium el��ll�t�s�ra elektrol�zis seg�ts�g�vel. Ezt vele egyidej�leg a francia Paul H�roult is felfedezte, ez�rt Hall-H�roult elj�r�snak nevezik. Hall partnerekkel 1886-ban Pittsburgh-ben alap�tott v�llalatot az alum�nium el��ll�t�s�ra, ez 1907-ben az Aluminum Company of America (k�s�bb r�vid�tve Alcoa) nevet vette fel. Az elj�r�s lehet�v� tette az alum�nium kor�bbin�l sokkal olcs�bb el��ll�t�s�t, s ezzel megnyitotta az utat az alum�nium sz�lesk�r� ipari felhaszn�l�sa el�tt, t�bbek k�z�tt a rep�l�g�pgy�rt�sban. Hallnak sz�mos tal�lm�nya volt, 1911-ben az Amerikai K�miai T�rsas�g �ltal adom�nyozott Perkin-�remmel t�ntett�k ki.
	Web dokumentumok

2023. dec. 6.	Walsh, Joseph Leonard hal�l�nak 50. �vfordul�ja Washington, USA, 1895. szept. 21. - College Park, Maryland, 1973. dec. 6. Amerikai matematikus 1908-1912 k�z�tt hallgat� volt a Baltimore Polytechnical Institute-ban, majd 1912-1913-ban a Columbia Egyetemen tanult, 1916-1917-ben Maxim B�cher vezet�s�vel folytatta tanulm�nyait. Doktori �rtekez�s�t a Harvardon k�sz�tette el. 1920-ban megkapta a Ph.D. c�met. �szt�nd�jas volt P�rizsban Paul Montel-n�l 1920-1921-ig �s Caratheodory-n�l M�nchenben 1925-1926-ig. Visszat�rt a Harvardra ahol 1935-ben egyetemi tan�rr� nevezt�k ki. Itt oktatott matematik�t t�bb mint 30 �vig, 1936-ban bev�lasztott�k a Nemzeti Tudom�nyos Akad�mia tagjai k�z�, 1937-ben az Amerikai Matematikai T�rsas�g aleln�ke, 1949-ben a t�rsas�g eln�ke. 1970-ben �sszesen 279 publik�ci�ja van, kutat�si eredm�nyeit ismertet� cikkeinek gy�jtem�nye h�t k�tetet tesz ki. Nev�t viseli a Walsh f�ggv�ny, Walsh transzform�ci�, Walsh-b�zis.
	Web dokumentumok

2023. dec. 5.	Painlev�, Paul sz�let�s�nek 160. �vfordul�ja P�rizs, Franciaorsz�g, 1863. dec. 5. - P�rizs, 1933. okt. 29. Francia matematikus, �llamf�rfi 1883-ban az �cole Normale Sup�rieure-en matematik�t tanult �s szerzett doktor�tust. 1887-ben G�ttingen-ben, Felix Klein �s Hermann Amandus Schwarz voltak r� nagy hat�ssal. A Francia Akad�mia tagja lett 1900-t�l. Algebrai differenci�legyenletekkel �s alkalmaz�sukkal foglalkozott. Jelent�s eredm�nyeket �rt el az algebrai geometri�ban �s az analitikus mechanik�ban is. Politikai szerepl�se Alfred Dreyfus, az �rtatlanul haza�rul�ssal v�dolt katonatiszt v�delmez�s�vel kezd�d�tt. 1915-30 k�z�tt t�bbsz�r volt miniszter, 1917-ben �s 1925-ben r�vid ideig minisztereln�kk�nt m�k�d�tt.
	Web dokumentumok

2023. dec. 5.	Sommerfeld, Arnold Johannes Wilhelm sz�let�s�nek 155. �vfordul�ja K�nigsberg, Poroszorsz�g, 1868. dec. 5. - M�nchen, N�metorsz�g, 1951. �pr. 26. N�met fizikus K�z�piskolai �s egyetemi tanulm�nyait K�nigsbergben v�gezte, tan�ra volt Hilbert is. 1891-ben doktor�lt matematik�b�l a K�nigsbergi Egyetemen. 1893-t�l a g�ttingeni egyetemre ker�lt itt 1894-t�l Felix Klein asszisztense volt. �rdekl�d�se fokozatosan a matematikai fizika �s az elm�leti mechanika fel� fordult. 1895-ben mag�ntan�rr� habilit�lt. 1897-t�l a clausthali b�ny�szati akad�mi�n volt a matematika tan�ra. 1900-ban Aachenben a m�szaki mechanika professzora lett a M�szaki F�iskol�n. 1906-ban M�nchenben �tvette az egyetem Elm�leti Fizikai Tansz�k�nek vezet�s�t, ahol az elk�vetkez� �vekben jelent�s iskol�t hozott l�tre. 1915-16-ban a Bohr-f�le atommodellt jelent�sen tov�bbfejlesztette, bevezette az �n. finomszerkezeti �lland�t. A fizika sz�mos ter�let�n �rt el jelent�s eredm�nyeket. A kvantummechanika alkalmaz�s�val tov�bbfejlesztette a klasszikus elektronelm�letet az elektronok f�mekben mutatott tulajdons�gainak le�r�s�val. K�nyvei az elm�leti fizika alapm�vei k�z� tartoznak. Sz�mos kit�ntet�sben, elismer�sben r�szes�lt.
	Web dokumentumok

2023. dec. 5.	Watson-Watt, Robert Alexander, Sir hal�l�nak 50. �vfordul�ja Brechin, Sk�cia, 1892. �pr. 13. - Inverness, 1973. dec. 5. Sk�t-brit m�rn�k, fizikus, feltal�l� A St. Andrews egyetemen v�gezte tanulm�nyait. Tan�tott a Dundee egyetemen. 1917-t�l 1926-ig a Meteorol�giai Hivatalban viharjelz� berendez�sek tervez�s�vel foglalkozott �s az ionoszf�r�ban megfigyel�seket v�gzett. 1935-t�l a National Physical Laboratory r�di�-szekci�j�nak lett a vezet�je, ahol a rep�l�g�pek helyzet-meghat�roz�s�val foglalkozott, ami a 2. vil�gh�bor�ban jelent�sen seg�tette a Brit L�gier� v�dekez�si k�pess�g�t a n�met l�gier��vel szemben. 1935-ben felfedezte a radart (RAdio Detection and Ranging), ami a mai radar-technol�gia el�dj�nek sz�m�t. Joh Rowland: The Radar Man c�m� k�nyve neki �s munk�j�nak �ll�t eml�ket. 1942-ben lovagg� �t�tt�k.
	Web dokumentumok

2023. dec. 5.	Powell, Cecil Frank sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Tonbridge, Kent, Anglia, 1903. dec. 5. - Mil�n�, Olaszorsz�g, 1969. aug. 9. Angol fizikus, Nobel-d�jas Anglia egyik legjobb k�z�piskol�j�ban �retts�gizett, ahonnan egyenes �t vezetett Cambridge-be. Itt m�r egyetemistak�nt Rutherford mellett dolgozhatott a Cavendish laborban. 1928-ban lett kutat� fizikus Bristolban, 1948-ban ugyanitt professzor. Ekkor m�r t�l volt egy nevezetes felfedez�sen: a vezet�s�vel m�k�d� nemzetk�zi kutat�csoport fedezte fel 1947-ben fotogr�fiai nyomjelz�ses m�dszerrel a Yukava �ltal 1935-ben megj�solt pionokat. Ez�rt az eredm�ny�rt t�ntett�k ki Yukav�t 1949-ben, �t pedig 1950-ben fizikai Nobel-d�jjal. Powell k�t legk�zvetlenebb munkat�rsa a brazil C�sar Lattes �s a Brazili�b�l j�tt olasz Giuseppe Occhialini volt. 1955-t�l t�mogatta az u.n. Russel-Einstein manifesztumot, szervezte Joseph Rotblattal egy�tt a Pugwash konferenci�kat, a tud�sok nemzetk�zi ki�ll�s�t a nukle�ris leszerel�s�rt. Az Alpokban egy szerencs�tlen balesetben vesztette �let�t 66 �ves kor�ban. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Herrich K�roly sz�let�s�nek 205. �vfordul�ja Mak�, 1818. dec. 4. - Budapest, 1888. nov. 21. V�z�p�t� m�rn�k Fels�fok� tanulm�nyait Pozsonyban �s a pesti egyetem m�rn�ki int�zet�ben (Institutum Geometricum) v�gezte. 1847-t�l a Tisza-szab�lyoz�sn�l a fels�-tiszai szakasz oszt�lym�rn�ke volt. A szabads�gharc ut�n 1850-t�l a Tisza-szab�lyoz�si bizottm�ny f�m�rn�ke, 1857-t�l a k�zponti fel�gyel�s�g ideiglenes f�n�ke lett, 1863-ban t�bb tervv�ltozatot dolgozott ki a tisza-k�r�si �nt�z�- �s haj�z�csatorn�ra, 1867-ben mint miniszteri oszt�lytan�csos, majd 1869-t�l a Tisza-szab�lyoz�s k�zponti bizotts�g�n�l mint m�szaki tan�csos vitt vezet� szerepet a Tisza-szab�lyoz�sban; �jj�szervezte a Tiszav�lgyi T�rsulatot (1877-78). Az el�rt eredm�nyek azonban nem voltak elegend�k az 1879-i szegedi �rv�zkatasztr�fa elh�r�t�s�ra. Els� volt haz�nkban, aki a mez�gazdas�gi v�zgazd�lkod�st szervezte.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Matolcsy Mikl�s hal�l�nak 85. �vfordul�ja Cegl�d, 1869. j�n. 16. - Farmos, 1938. dec. 4. Gy�gyszer�sz, orvos, egyetemi tan�r Gy�gyszer�szi �s gy�gyszer�szdoktori oklevel�t a budapesti tudom�nyegyetemen szerezte. 1893-1907-ig Than K�roly I. sz. Vegytani Int�zet�ben asszisztens. 1902-ben orvosdoktori oklevelet szerzett �s 1905-ben a gy�gyszer�szet mag�ntan�ra. 1907-ben megb�zt�k az orvosi kar vegytani int�zet�nek vezet�s�vel, � adta el� els�nek Budapesten orvostanhallgat�knak a gy�gyszertant. Sz�mos k�miai, gyakorl� gy�gyszer�szi �s gy�gyszer�szt�rt�nelmi munk�ja k�z�l legjelent�sebb magyarorsz�gi gy�gyszer�szeti bibliogr�fi�ja.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	B�lint Elem�r sz�let�s�nek 135. �vfordul�ja Budapest, 1888. dec. 4. - Budapest, 1966. aug. 20. Matematikus, egyetemi tan�r K�z�piskolai tan�ri oklevel�nek megszerz�s�t k�vet�en a budapesti VI. ker�leti f�re�liskola tan�ra lett, s mellette a m�egyetem �br�zol� geometria tansz�k�n tan�tott. 1916-ban doktor�lt a val�s egy�tthat�s egyenletek val�s gy�keir�l k�sz�tett �rtekez�s�vel. 1937-ben biztos�t�si matematikusi k�pes�t�st szerzett, s 1938-ig az Osztr�k Biztos�t� T�rsas�gok Magyar Fi�kj�n�l volt matematikus, majd az 1944-es �v v�g�ig a Pikler-f�le Biztos�t� Irod�n�l dolgozott. 1948-ban a Gazd�k Biztos�t� Sz�vetkezetn�l vez�rigazgat� helyettes lett, s r�szt vett az �llami Biztos�t� megszervez�s�ben, melynek r�vid ideig vez�rigazgat� helyettese volt. 1951-ben az �llami M�szaki F�iskola matematikai tansz�k�nek vezet�s�vel b�zt�k meg. K�s�bb a BME Villamosm�rn�ki, majd a G�p�szm�rn�ki Kar�n volt docens.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Galvani, Luigi hal�l�nak 225. �vfordul�ja Bologna, P�pai �llam (ma Olaszorsz�g), 1737. szept. 9. - Bologna, Cisalpin K�zt�rsas�g, 1798. dec. 4. Olasz orvos, fizikus, anat�mus �s term�szettud�s Munk�ss�ga nagym�rt�kben hozz�j�rult ahhoz, hogy Volta felfedezhesse az �lland� elektromos �ramot szolg�ltat� �ramforr�st. Ez az elem, a Volta-oszlop k�miai �s fizikai elvek alapj�n m�k�dik. Volta felfedez�se volt az elektromos energia kor�nak el�fut�ra, de Galvani nyitotta meg az utat az izom �s az ideg fiziol�gi�j�nak �j kutat�sa �s az elektrofiziol�gia tudom�nya fel� is. Tisztelete jel��l Volta r�la nevezte el az �ltala feltal�lt �ramforr�st galv�nelemnek. Galvani neve ma is �l a galvanom�ter, galvaniz�l�s, galvanoplasztika, galvanikus csatol�s stb. szakkifejez�sekben.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Tyndall, John hal�l�nak 130. �vfordul�ja Leighlinbridge, County Carlow, �rorsz�g, 1820. aug. 2. - Hindhead, Surrey, Anglia, 1893. dec. 4. Brit fizikus 1853-ban a londoni Royal Institution (Kir�lyi Int�zet) term�szetb�lcselet-professzor�v� v�lasztott�k. Tyndall nemcsak munkat�rsa, de ut�da is volt Michael Faraday-nek a Royal Institution �l�n. Eleinte a krist�lyok m�gneses tulajdons�gait tanulm�nyozta, de 1859-ben a k�l�nb�z� g�zok h�elnyel� �s h�sug�rz� k�pess�g�t kezdte vizsg�lni. Meg�llap�totta azt a meteorol�giai szempontb�l fontos t�nyt, hogy a nedves leveg� csek�ly h�m�rs�klet-v�ltoz�ssal nyeli el a h�t. A kolloid oldatokban, szuszpenzi�kban l�v�, mikroszk�pikus m�ret�n�l is kisebb r�szeken, nagy molekul�kon sz�r�d� f�ny polariz�ci�s viszonyait vizsg�lta, az �ltala felt�rt jelens�get ma Tyndall-effektusnak nevezik. K�s�rletekkel t�masztotta al�, hogy az �g k�k sz�n�t a l�gk�r molekul�in sz�r�d� napsugarak okozz�k. A jelens�gre k�s�bb Lord Rayleigh adott elm�leti magyar�zatot. Jelens�gcentrikus, terjedelmes termodinamika k�nyv�t magyarra is leford�tott�k �s Szily K�lm�n el�szav�val kiadt�k 1874-ben.
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Goudsmit, Samuel Abraham hal�l�nak 45. �vfordul�ja H�ga, Hollandia, 1902. j�l. 11. - Reno, Nevada, USA, 1978. dec. 4. Holland sz�let�s�, amerikai fizikus A leideni egyetemen Paul Ehrenfest el�ad�sait hallgatta. M�r ekkor felvetette George Uhlenbeckkel egy�tt, hogy az elektronnak saj�t perd�lete (spinje) lehet, az ehhez tartoz� saj�t m�gneses momentummal egy�tt. Ehrenfest vezet�s�vel doktor�lt 1927-ben, majd az Egyes�lt �llamokban a michigani egyetem professzora lett �s maradt 1946-ig. A m�sodik vil�gh�bor� v�g�n � volt a tudom�nyos ir�ny�t�ja annak a felder�t� akci�nak, melynek c�lja a n�met atomkutat�s eszk�zeinek, produktumainak �s az ezt kifejleszt� tud�soknak a felder�t�se �s USA-ba sz�ll�t�sa volt. A h�bor� ut�n a brookhaveni laborat�rium vezet�jek�nt, valamint a Physical Review f�szerkeszt�jek�nt lett neve k�zismert a fizikusok t�bor�ban az eg�sz vil�gon. Egyiptol�gi�val is foglalkozott, az �ltala felt�rt �s hazahozott r�g�szeti kincseket ma m�zeumban �rzik a michigani egyetemen. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. dec. 4.	Hershey, Alfred Day sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Lansing, Michigan, USA, 1908. dec. 4. - Syosset, NY., 1997. m�j. 22. Amerikai bakteriol�gus, genetikus, Nobel-d�jas Nev�t az 1952-ben Martha Chase-zel k�z�sen elv�gzett �n. blendor-k�s�rlete tette igaz�n ismertt�. Ezzel a k�s�rlettel azt mutatta ki, hogy fert�z�sn�l els�dlegesen a f�g DNS-e, nem pedig a feh�rj�je ker�l be a megfert�z�tt sejtbe, s �gy bebizony�totta, hogy a f�gok �r�k�t� anyaga nem a feh�rje, hanem a DNS. 1950-ben feladta professzori �ll�s�t a St. Louis-i Washington Egyetem orvosi kar�n, �s csatlakozott a washingtoni Carnegie Institution Genetikai Kutat�csoportj�hoz, amelynek 1963-ban a vezet�je lett. A bakteriof�gok (azaz a bakt�riumokat fert�z� v�rusok) kutat�s�ban v�gzett munk�j��rt 1969-ben Max Delbr�ckkel �s Salvador Luri�val megosztva orvosi-�lettani Nobel-d�jat kapott.
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Farbaky Istv�n hal�l�nak 95. �vfordul�ja Ny�regyh�za, 1837. aug. 15. - Selmecb�nya, 1928. dec. 3. B�nyam�rn�k, b�ny�szati akad�miai tan�r A selmecb�nyai B�ny�szati �s Erd�szeti Akad�mia professzora, tansz�kvezet�je, 1876-1892 k�z�tt - hatszori �jrav�laszt�ssal - igazgat�ja. 1892-ben az Orsz�gos Magyar B�ny�szati �s Koh�szati Egyes�let (OMBKE) egyik alap�t�ja, majd aleln�ke. Tan�rt�rs�val Schenek Istv�nnal nagy teljes�t�k�pess�g� vil�g�t�g�z-fejleszt� k�sz�l�ket �s akkumul�tort (Farbaky-Schenek-f�le akkumul�tor, 1885) tal�lt fel. Jelent�s szerepe volt a magyar b�ny�szati szaknyelv kialak�t�s�ban. T�bb b�ny�szati, k�miai �s koh�szati szabadalma ismeretes.
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Hlatky Mikl�s sz�let�s�nek 175. �vfordul�ja Szabadka, 1848. dec. 3. - Udvarhely, 1929. nov. 26. Fizika- �s matematikatan�r 1868-ban; h�rom �vig Pesten b�lcselethallgat� s k�t �vig a tan�rk�pz�nek �szt�nd�jasa volt. 1876-t�l Sz�kelyudvarhelyen, az �llami f�re�liskol�ban tan�tott term�szettant �s mennyis�gtant. Int�zm�nye �rtes�t�j�ben k�z�lt tanulm�nyokat, t�bbek k�z�tt a v�ros meteorol�giai viszonyair�l. A helyi k�zm�vel�d�si �let szervez�s�ben v�llalt r�szt.
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Ajtay Zolt�n Endre hal�l�nak 40. �vfordul�ja Zilah, 1900. febr. 11. - Budapest, 1983. dec. 3. B�nyam�rn�k, feltal�l� A soproni B�ny�szati �s Erd�szeti F�iskol�n szerzett oklevelet 1926-ban. Ezt k�vet�en a Hung�ria K�sz�nb�nya Rt. k�rnyei b�nya�zem�n�l kezdett dolgozni, majd f�m�rn�k lett. 1936-1945-ig a Magyar Bauxitb�nya Rt. f�m�rn�ke, ill. b�nyaigazgat�ja volt. A sz�nb�ny�k �llamos�t�sa ut�n � pilisszentiv�ni b�nya�zem f�m�rn�ke lett. 1955-1966-ig a B�ny�szati Kutat� Int�zet igazgat�ja. Vil�gh�r� tal�lm�nya a j�veszt�karos F-t�pus� fejt�-rakod� g�p, amelyet Szil�rd J�zseffel egy�tt alkotott meg. Fontos tal�lm�nya m�g a v�zbet�r�sek elz�r�sakor alkalmazott faszegmensekb�l k�sz�tett g�mbg�t.
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Zeiss, Carl Friedrich hal�l�nak 135. �vfordul�ja Weimar, N�metorsz�g, 1816. szept. 11. - Jena, 1888. dec. 3. N�met optikus-finommechanikus A Jenai Carl Zeiss M�vek alap�t�ja. Fiatalon dr. Friedrich K�rner jenai optikus-finommechanikus m�hely�ben dolgozott, e mellett el�ad�sokat hallgatott a Jena-i �s b�csi egyetemen. 1846-ban saj�t optikai �s m�szerk�sz�t� m�helyt alap�tott Jen�ban, ahol f�leg mikroszk�pokat k�sz�tett. Elm�letileg is foglalkozott a lencsehib�k jav�t�s�val �s a k�palkot�s t�k�letes�t�s�vel. M�hely�ben nagyon j� min�s�g� f�ldm�r�, csillag�szati �s m�s optikai eszk�z�k k�sz�ltek. 1866-ban egy�ttm�k�d�sbe kezdett Ernst Abbe (1840-1905) egyetemi tan�rral, aki pontos elm�leti sz�m�t�sokkal megalapozta a mikroszk�p- �s t�vcs�lencs�k t�k�letes�t�s�t, 1876-ban Zeiss t�rsul vette be a c�gbe, k�s�bb � lett a gy�r ir�ny�t�ja. 1882-ben kapcsolatot teremtett Otto Schott vegy�szm�rn�kkel, aki ide�lis t�r�smutat�j� lencs�k el��ll�t�s�hoz �veggy�rat alap�tott Jena-ban. Ez az �veggy�r lett k�s�bb a Zeiss-m�vek egyed�li nyersanyag sz�ll�t�ja. A Zeiss M�vek, nagyr�szt Abbe kezdem�nyez�s�re �tt�r� volt a szoci�lis int�zked�sek bevezet�s�ben, 1875-ben val�s�tott�k meg a gy�r alkalmazottainak eg�szs�gbiztos�t�si rendszer�t, cs�kkentett�k a munk�sok munkaidej�t. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 3.	Crutzen, Paul Josef sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Amszterdam, Hollandia, 1933. dec. 3. - Mainz, N�metorsz�g, 2021. jan. 28. Holland fizikus, vegy�sz, Nobel-d�jas A Middelbare m�szaki f�iskol�n tanult. 1959-t�l a stockholmi egyetem meteorol�giai tansz�k�n dolgozott sz�m�t�g�p-programoz�k�nt, ahol akkoriban a vil�g leggyorsabb sz�m�t�g�pe m�k�d�tt. R�szt vett sok, a magasl�gk�r kutat�s�ra vonatkoz� meteorol�giai programban, valamint az els� numerikus id�j�r�s-el�rejelz� modellek fejleszt�s�ben. A hatvanas �vek k�zep�n fordult �rdekl�d�se a l�gk�ri �zon fotok�mi�ja fel�. 1977 �s 1980 k�z�tt a coloradoi atmoszf�rakutat� k�zpontban, 1980-t�l a mainzi Max Planck K�miai Int�zetben dolgozott. A 2000-es �vekben a kl�mav�ltoz�s k�vetkezm�nyeinek kutat�s�val foglalkozott, 2000-ben Eugene Stoermerrel az "antropoc�n" megnevez�st javasolt�k a jelenlegi geol�giai korszak jellemz�s�re. 1995-ben Rowlanddel �s Molin�val megosztva k�miai Nobel-d�jat kapott "l�gk�rk�miai kutat�sai�rt, k�l�n�s tekintettel az �zon k�pz�d�s�re �s felboml�s�ra". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 2.	Sz�chenyi B�la, gr�f hal�l�nak 105. �vfordul�ja Pest, 1837. febr. 3. - Budapest, 1918. dec. 2. [12.] F�ldrajzi �s geol�giai kutat� Tanulm�nyait Berlinben �s Bonnban v�gezte. 1874-ben �sat�sokat kezdett a Fert� t� medr�ben �s a k�kori leleteket Suess Ede osztr�k paleontol�gus seg�ts�g�vel le is �rta. 1877. november�ben indult el nagyszab�s� �zsiai exped�ci�j�ra magyar szaktud�sok - L�czy Lajos geol�gus �s B�lint G�bor nyelv�sz -, valamint Kreimer Guszt�v topogr�fus t�rsas�g�ban. F�ldrajzi �s geol�giai szempontb�l leg�rt�kesebb volt a Tibeti-fenns�kot h�rom oldalr�l szeg�lyez� hegyl�ncok felder�t�se. Az utaz�s eredm�nyeit, �tinapl�j�t, Kreimer t�rk�peit, L�czy gy�jt�tt anyag�nak �s megfigyel�seinek kincsesh�z�t saj�t k�lts�g�n adta ki. Exped�ci�j�nak eredm�nyei alapj�n fedezte fel k�s�bb Sven Hedin a Transhimalaya hegyvonulat�t. A tudom�nyos anyag feldolgoz�sa 20 hazai �s k�lf�ldi tud�s seg�ts�g�vel csak 1900-ban fejez�d�tt be. 1901-t�l korona�r, 1904-t�l a F�ldrajzi T�rsas�g tiszteleti tagja volt. 1880-t�l az MTA tagja. Apja Sz�chenyi Istv�n, gr�f.
	Web dokumentumok

2023. dec. 2.	Dede Mikl�s sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Kaba, 1933. dec. 2. - Debrecen, 1997. dec. 24. Fizikus Karcagon �retts�gizett. �desapja igazgat�-tan�t� volt a kabai, majd a karcagi �ltal�nos iskol�ban. Egyetemre Miskolcon kezdett j�rni, de �tiratkozott Debrecenbe, fizikus szakra. 1956 okt�ber�ben az Egyetemi Di�kbizotts�g tagja volt, ez�rt diplom�j�nak megszerz�se ut�n csak a karcagi �ltal�nos iskol�ban tudott elhelyezkedni. K�s�bb siker�lt tan�ri �ll�st kapnia a gimn�ziumban, k�zben levelez� tagozaton elv�gezte az ELTE tan�ri szak�t. Szalay S�ndor seg�ts�g�vel ker�lt vissza a debreceni ATOMKI-ba, majd a K�s�rleti fizika tansz�kre. Csikai Gyul�val k�z�sen publik�lt�k neutronfizikai kutat�si eredm�nyeiket, az egyetemi oktat�sban viszont a mechanika tan�t�s�ba dolgozta bele mag�t. Marx Gy�rgy t�mogat�s�val �rta meg Isza S�ndorral egy�tt a k�z�piskolai mechanika �j koncepci�j�, nyelvezet�ben is �jszer� tank�nyv�t, mely nagy vit�kat v�ltott ki az orsz�gban a 80-as �vekben. J� k�pess�g� tan�tv�nyai lelkesen k�vett�k, a sz�lesebb tan�ri k�zv�lem�ny el�tt azonban nem aratott sikert. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. dec. 2.	Gr�ffe, Karl Heinrich (Graeffe) hal�l�nak 150. �vfordul�ja Braunschweig, N�metorsz�g, 1799. nov. 7. - Z�rich, Sv�jc, 1873. dec. 2. N�met matematikus 1824-ben G�ttingenben Gauss �s Thibaut el�ad�sait hallgatta. 1828-ban az ETH-n (Eidgen�ssische Technische Hochschule) volt el�ad� Z�richben, 1833-ban az Obere Industrieschule professzora. 1860-t�l a z�rich-i egyetem rendk�v�li professzora. Elj�r�st dolgozott ki az algebrai egyenletek gy�keinek meghat�roz�s�ra, ezt a m�dszert Dandelin-Gr�ffe elj�r�snak nevezz�k.
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	K�ri Borgia Ferenc (K�ry) hal�l�nak 255. �vfordul�ja Ken�zl�, 1702. okt. 10. - Nagyszombat, 1768. dec. 1. Jezsuita csillag�sz, matematikus, egyetemi tan�r A nagyszombati jezsuita egyetem csillagvizsg�l�j�nak m�sodcsillag�sza. B�csi �s nagyszombati tanulm�nyok ut�n t�bb J�zus-t�rsas�gi iskol�ban is tan�tott, 1736-t�l v�gleg Nagyszombatban tan�r, k�t �zben rektor. Megfigyelte �s le�rta az 1729/30. �vi �st�k�st, ekkor kezdett t�kr�s t�vcs�vekkel foglalkozni. Siker�lt 3-8 l�b kb. (1-2,5 m.) gy�jt�t�vols�g�, kit�n� min�s�g� f�mt�kr�ket el��ll�tania, amelyek k�lf�ld�n is elismer�st szereztek sz�m�ra. (F�m�nt�si k�s�rletei k�zben egyik kez�t nyomor�kk� �gette!) 1752-55 k�z�tt Weiss Ferenccel fel�p�tette �s berendezte az egyetem akkor vil�gviszonylatban is korszer�, j�l felszerelt obszervat�rium�t. Foglalkozott fizik�val, mechanikai �s optikai �rtekez�sei nagy t�rgyismeretr�l �s egy�ni felfog�sr�l tan�skodnak. Legnagyobb �rdeme azonban t�vcs��p�t� tev�kenys�ge, �s az els� korszer� magyarorsz�gi csillagvizsg�l� alap�t�sa. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Borb�ly Lajos sz�let�s�nek 180. �vfordul�ja Cs�ka (ma �oka, Szerbia), 1843. dec. 1. - Budapest, 1923. szept. 29. Koh�m�rn�k M�rn�ki tanulm�nyait Selmecb�ny�n �s Pribramban (Csehorsz�g) v�gezte. 1875-ben a salg�tarj�ni vasfinom�t� t�rsulat m�szaki igazgat�ja, 1881-ben a rimamur�nyi �s salg�tarj�ni vasm�vek ipartelepeinek m�szaki vez�rigazgat�ja lett. A koh�szatban meghonos�totta a Siemens-rendszer� g�zt�zel�st. Felismerte a Martin-ac�lgy�rt�s jelent�s�g�t. 1872-ben els�k�nt ismertette a regenerat�v t�zel�s� kemenc�ket, �s Salg�tarj�nban �p�ttetett is egyet. Ugyanott alkalmazta el�sz�r az �ltala szerkesztett kett�s munkater�, regenerat�v t�zel�s� kavar�kemenc�t, mely a szakemberek el�tt nev�t k�lf�ld�n is ismertt� tette.
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Lendvay �d�n sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Budapest, 1933. dec. 1. - Budapest, 1990. nov. 20. Vegy�sz, fizikus 1953-ban iratkozott be az ELTE Term�szettudom�nyi Kar�nak fizika-k�mia szak�ra. 1958-ban szerzett diplom�t, ut�na az MTA M�szaki Fizikai Kutat� Int�zet�ben kezdett dolgozni, ahol eljutott az �ltal�nos igazgat� helyettes beoszt�sig. A vegy�let-f�lvezet�k �s vegy�letek kutat�s�val foglalkozott. 1961-ben az amorf Bn S luminiszcencia felfedez�s��rt MTA eln�ki jutalomban r�szes�lt. 1962-ben krist�lyfizikai kutat�sai�rt az E�tv�s Lor�nd Fizikai T�rsulat Schmid Rezs�-d�j�ban r�szes�lt. Hat szabadalma �s mintegy 100 tanulm�nya van magyar �s f�leg angol nyelven.
	Web dokumentumok

2023. dec. 1.	Klaproth, Martin Heinrich sz�let�s�nek 280. �vfordul�ja Wernigerode, N�metorsz�g, 1743. dec. 1. - Berlin, 1817. jan. 1. N�met vegy�sz Az ur�n (1789), a cirk�nium (1789) �s a c�rium (1803) elemek felfedez�je. 1795-ben �jra felfedezte a tit�nt, melynek nev�t is � adta. Patikusk�nt dolgozott, 1787-t�l a berlini t�z�rakad�mia, majd 1810-t�l a berlini egyetem k�miaprofesszora volt. Analitikusk�nt az els�k k�z�tt haszn�lt prec�zi�s m�rleget, �s k�l�n�s hangs�lyt fektetett a m�r�sek m�dszertan�nak pontoss�g�ra is, besz�mol�iban kit�rt az eredm�nyek lehets�ges hibaforr�saira is. 1795 �s 1815 k�z�tt hat k�tetben adta ki az �sv�nyok elemz�s�nek vizsg�lati eredm�nyeit. T�bbezer darabos �sv�nygy�jtem�ny�t hal�la ut�n a berlini egyetemre hagyta. 1792-ben k�s�rleteket v�gzett Lavoisier oxid�ci�-elm�let�nek igazol�s�ra. A Royal Society �s a Sv�d Tudom�nyos Akad�mia tagja volt, a Holdon egy kr�ter �rzi nev�t. (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok