2025. jan. 16. | Krenner József Sándor halálának 105. évfordulója
Buda, 1839. márc. 2. [3.] - Budapest, 1920. jan. 16. Mineralógus, műegyetemi tanár
Ifjú korában Eötvös Loránd nevelője volt. A természettudományi doktorátust Tübingenben szerezte meg. 1866-tól az Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárának múzeumi őre, 1894-től igazgatója. 1870-1894-ig a műegyetem ásvány- és kőzettan tanszékének tanára, 1894-1913-ban a budapesti tudományegyetemen az ásvány-kőzettani intézet vezetője volt. Számos új ásványfajt fedezett fel, határozott meg és írt le. Ő foglalkozott először a kriolitokkal, nagy érdeme az anglesitekkel és tellúrvegyületekkel kapcsolatos régi hibás megállapítások kijavítása. 1877-ben Nagyág aranybányájában új arany-ezüst tellúrércet fedezett fel, amelyet róla Krenneritnek neveztek el. A magyar geológia és ásványtan nagy mecénásáról, Semsey Andorról nevezte el az 1881-ben felfedezett Semseytet és az 1889-ben Felsőbányán felfedezett ólomezüst-antimon-kénvegyületet, az Andoritot. Eötvös nevét viseli az által felfedezett Lorandit. 1874-től az MTA tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 16. | Boháček Ottokár születésének 155. évfordulója
Sedec, Csehország, 1870. jan. 16. - Budapest, 1937. okt. 1. Gépészmérnök
A prágai Műszaki Főiskola elvégzése után a bécsi Vulkán Gépgyárban mint tervező mérnök dolgozott. 1894-ben jött Magyarországra, a Gutjahr és Müller malomipari gépgyárban előbb műszaki szerkesztő, 1912-től műszaki igazgató 42 évig volt a Vulkán Gépgyár Rt. alkalmazásában. Főbb alkotásai a portálmaró, az Erzsébet-híd vasszerkezetének a megmunkálására szükséges gépek.
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 16. | Gombocz Endre István (Gombócz) halálának 80. évfordulója
Sopron, 1882. jún. 9. - Budapest, 1945. jan. 16. Botanikus
Soproni középiskolai diákévek után 1900-ban lett Budapesten Eötvös-kollégista egyetemi hallgató. Természetrajz-kémia szakos tanári oklevelét 1905-ben, bölcsészdoktori oklevelét 1908-ban szerezte meg. 1906 és 1919 között az Országos Nőképző Egyesület Zöldfa (ma Veres Pálné) utcai felsőbb leányiskolájában és leánygimnáziumában tanított, közben, 1917-ben a Budapesti Tudományegyetemen kinevezték a botanikatörténet magántanárává. 1919-1929-ig a budapesti Erzsébet Nőiskola városligeti tanárképző főiskoláján tanított, 1922-től mint a növénytan rendes tanára. 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának munkatársa lett, s itt dolgozott egészen 1942. évi nyugdíjazásáig, 1939-től igazgatóként. Budapest második világháborús ostroma során halt meg, egy bombatalálat oltotta ki az életét. 1939-től az MTA levelező tagja volt.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 16. | Bochart de Saron, Jean-Baptiste-Gaspard születésének 295. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1730. jan. 16. - Párizs, 1794. ápr. 20. Francia matematikus, csillagász
A Louis Le Grand jezsuita kollégiumban tanult, majd jogászként a ranglétrát bejárva 1789 februárjában a párizsi parlament elnöke lett. 1790-ben a parlament feloszlatása ellen tiltakozókkal együtt őt is letartóztatták, majd 1794-ben kivégezték. Fontos tudományos eredményei a csillagászathoz köthetők. Számos igen jó minőségű optikai eszközt készített, jelentős gyűjteményében pedig a legjobb európai gyártók (pl. az angol Dollond és Ramsden) műszerei voltak megtalálhatóak. Ezeket csillagász barátai használhatták, pl. Charles Messier, aki 15 üstököst fedezett fel, és az első ködfolt-katalógust készítette. Messier megfigyelései alapján Bochart számította az üstökösök pályáit, kidolgozott egy numerikus módszert, amely segítségével néhány megfigyelés után már meghatározható volt egy égitest pályája. 1781-ben a William Herschel által felfedezett égitest pályájának számítása közben ismerte fel, hogy nem üstökösről, hanem a Naprendszer új bolygójáról van szó, amely később az Uránusz nevet kapta. Jó anyagi helyzete megengedte számára, hogy a mecénásként tudományos művek kiadását (pl. Laplace munkáját) is támogassa. 1779-ben az Akadémia tiszteleti tagjává is megválasztották. (Piriti János)
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 16. | Wilson, Robert Rathbun halálának 25. évfordulója
Wyoming, USA, 1914. márc. 4. - New York, 2000. jan. 16. Amerikai fizikus
A Berkeley egyetemen szerzett Ph.D. fokozatot 1940-ben Ernest O. Lawrence mellett. Ezután a Princeton-i egyetemen kidolgozta az ún. Isotron módszert az uránizotópok szétválasztására. A Manhattan Project-ben ő volt a legfiatalabb csoportvezető. A 2. világháború után azok közé a tudósok közé tartozott, akik ellenezték az atomenergia háborús célokra való felhasználását. Rövid ideig a Harvard egyetemen, majd a Cornell Egyetemen dolgozott. 1967-ben a National Accelerator Laboratory igazgatójává nevezték ki. A laboratórium később a Fermilab nevet vette fel. 1978-ban lemondott igazgatói megbízatásáról, és a chicagoi egyetem professzora lett. 1982-84-ig, visszavonulásáig a Columbia egyetem professzora volt. Számos tisztséget viselt és számos kitüntetésben részesült. Tudományos eredményei mellett jelentős szobrászati alkotások létrehozása is fűződik nevéhez.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 16. | Dahlquist, Germund születésének 100. évfordulója
Uppsala, Svédország, 1925. jan. 16. - Stockholm, 2005. febr. 8. Svéd matematikus
1942-ben kezdte matematikai tanulmányait a stockholmi egyetemen. Egyik tanára, Harald Bohr nagy hatással volt rá a matematikai érdeklődése irányválasztásában. 1949-ben tanulmányait megszakítva a Svéd Számítógép Bizottságban kezdett dolgozni, ahol az első svéd elektronikus számítógép, a BESK fejlesztésében is részt vett. Emellett Carl-Gustaf Rossby-val a numerikus időjárás-előrejelzést is kidolgozták. 1958-ban visszament a stockholmi egyetemre és megvédte Ph.D. fokozatát Fritz Carlsson és Lars Hörmarder irányítása mellett. Ennek a munkának a része, hogy bevezette a logaritmikus normát, amit vele párhuzamosan, és tőle függetlenül az orosz matematikus, Sergej Lozinski is ugyanebben az időben vezetett be. 1963-tól ő az első svéd numerikus analízis professzor. Közreműködésével alapították meg a BIT-et, az első északi numerikus analízis folyóiratát. 1965-ben a Királyi Svéd Mérnöki Tudományos Akadémia tagjává választották. 1988-ban a SIAM John von Neumann Lecture díjjal ismerték el munkásságát, 1995-ben megalapították a Germund Dahlquist-díjat kiemelkedő fiatal informatikai kutatók elismerésére.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 15. | Küzdényi Szilárd halálának 80. évfordulója
Gerendás, 1867. okt. 22. - Budakeszi, 1945. jan. 15. Mérnök
A szikjavítás egyik jelentős hazai úttörője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte. A szolnok-csongrádi Tisza-balparti ármentesítő társulat mérnöke, majd igazgató mérnöke volt. Eredményes kísérleteket végzett a szikesek vízgazdálkodással és fizikai úton való javítása terén. A sekély termőrétegű szikes talajokon sikeresen alkalmazta találmányát, a fordítás nélküli tárcsás talajművelő gépet.
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 15. | Tarnóczy Tamás születésének 110. évfordulója
Hőlak-Trencsénteplic, Trencsén vm., 1915. jan. 15. - Budapest, 2007. szept. 14. Fizikus, akusztikus
A Vág melletti kisvárosból származó fiú Budapesten végezte középiskoláit, majd Szegeden az egyetemet, matematika-fizika szakon. Már középiskolában szorgalmas megoldója volt a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapoknak, az egyetemen pedig tagja az Eötvös Loránd Kollégiumnak. 1940-től lett Bay Zoltán tanársegéde a műegyetemen, majd 1943-ban doktorált Békésy György akusztikai témavezetésével a tudományegyetemen. Ettől kezdve élete végéig az akusztika maradt kedvenc kutatási területe. Az ötvenes években már akusztikai és ultrahang kutató csoportot vezetett, Ultrahangok c. könyvét 1963-ban adták ki. Érdeklődésének középpontjában a beszédkutatás állt, de szívesen kirándult ehhez kapcsolódóan más területekre is. Zenei akusztika c. könyve 1982-ben, Teremakusztika c. könyve 1986-ban jelent meg. Az akusztikusok nemzetközi együttműködését tevékenyen támogatta. Több akusztikai konferenciát és egy 1500 fős nemzetközi akusztikai kongresszust szervezett Budapesten. 1991-ben Kempelen Farkas díjjal, 1999-ben Békésy György arany emlékéremmel tüntették ki. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 15. | Prout, William születésének 240. évfordulója
Horton, Gloucestershire, Anglia, 1785. jan. 15. - London, 1850. ápr. 9. Angol vegyész, orvos
Gyakorló orvosként vegyészettel is foglalkozott. Vegyi elemzéssel igazolta, hogy a gyomornedv savanyúságát a sósav okozza. A sósav arányának ingadozása különböző gyomorbajok oka, illetve tünete lehet. Legismertebb a róla elnevezett hipotézis, amelyet 1815-ben fogalmazott meg. Mivel az akkor ismert atomsúlytáblázatok alapján úgy találta, hogy minden más elem atomsúlya a hidrogén atomsúlyának egész számú többszöröse, feltételezte, hogy minden atom hidrogénatomokból épül fel. A 19. században ezt követően végzett atomsúlymérések a hipotézist nem igazolták. Prout hipotézise azonban, ha eredeti formájában nem is volt helyes, fontos meglátást tartalmazott az atomok szerkezetére vonatkozólag, és termékenyítőleg hatott a 20. század atomelméleteire. 1920-ban Rutherford Prout tiszteletére adta az általa felfedezett elemi részecskének a proton nevet. Prout foglalkozott a barométer tökéletesítésével is.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 15. | Kovalevszkaja, Szofja Vasziljevna (Kovalevskaya, Sofia Vasilyevna) születésének 175. évfordulója
Moszkva, Oroszország, 1850. jan. 15. - Stockholm, Svédország, 1891. febr. 10. Orosz matematikus
A matematikával apja jegyzeteiből ismerkedett meg - titokban. Oroszországban nem tanulhatott tovább, mert nő nem lehetett egyetemi hallgató. 1868-ban névházasságot kötött Waldemar Kovalevszki-val, a későbbi híres paleontológussal. Így kijuthatott férjével együtt Heidelbergbe 1869-ben. Itt matematikai és fizikai előadásokat hallgatott. 1870-ben Berlinbe ment és egy dolgozatával elnyerte a tekintélyes Weierstrass támogatását. Négyévi tanulás után Kovalevszkaja három dolgozatot mutatott be a göttingeni egyetemen a parciális differenciálegyenletekről. Ezek olyan színvonalasak voltak, hogy az egyetem kivételt tett vele: nők ugyan nem tehettek nyilvános vizsgát, de megadták neki a doktori címet e nélkül. 1874-ben visszatért Oroszországba, de a külföldi hírnév és Csebisev támogatása is kevés volt ahhoz, hogy hazájában magiszteri vizsgát tehessen, vagy taníthasson. 1884-ben elfogadta a stockholmi egyetem meghívását, melyet a női tudósokat eredményesen támogató Mittag-Leffler eszközölt ki számára. Egyike a matematikatörténet kiemelkedő nőalakjainak, az analízis számos területén fejtett ki eredményes munkásságot.
Legnagyobb tudományos sikerét 1888-ban érte el. Elnyerte a francia akadémia pályázatának első díját.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 15. | Virtanen, Artturi Ilmari születésének 130. évfordulója
Helsinki, Orosz Birodalom (ma Finnország), 1895. jan. 15. - Helsinki, 1973. nov. 11. Finn vegyész, Nobel-díjas
1919-ben a helsinki egyetemen szerzett Ph. D. fokozatot kémiából. 1919-ben egy nagy tejipari laboratóriumban kezdett dolgozni, amelynek 1920-ban igazgatója lett. 1921 és 1924 között tanulmányait folytatva fizikai kémiát, talajkémiát és mikrobiológiát tanult a Münsteri Egyetemen (ETH) és a Stockholmi Egyetemen. 1923-ban Hans von Euler-Chelpinnel dolgozott együtt Svédországban. 1924-ben a Helsinki Egyetem előadója lett. 1930-ban megalakult az egyetem Biokémiai Intézete, Virtanen itt dolgozott haláláig. 1931-ben a biokémia professzora lett a Helsinki Műszaki Egyetemen, majd a Helsinki Egyetemen 1939-ben. 1925-1932 között nagyjelentőségű új eljárást dolgozott ki a takarmányok tartósítására (AIV-módszer), mely nagyrészt megőrizte a takarmány minőségét és vitamintartalmát. 1945-ben kémiai Nobel-díjat kapott a mezőgazdaságban és táplálkozástudományban elért kutatási eredményeiért és találmányaiért. 1948-ban a Finn Tudományos Akadémia elnökévé választották.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 15. | Nirenberg, Marshall Warren halálának 15. évfordulója
New York, USA, 1927. ápr. 10. - New York, 2010. jan. 15. Amerikai biokémikus, genetikus, Nobel-díjas
1948-ban a floridai egyetemen fejezte be biológiai tanulmányait, majd a Michigani Egyetemen szerzett doktori fokozatot 1957-ben. Ezt követően az Országos Egészségügyi Intézetnél helyezkedett el, itt 1962-ben a biokémiai genetikai osztály vezetője lett. Kutatási területe a proteinszintézis, a genetikai kód, a nukleinsavak mechanizmusai, a szintetikus makromolekulák szabályozó mechanizmusai voltak. 1961-ben munkatársaival hajtott végre olyan kísérletet, amely felfedte, hogy a DNS-ben kódolt genetikai információ miként alakul fehérjemolekulává a sejtekben. Ez a kísérlet indította meg a genetikai kód megfejtését. Munkatársaival 1964-ben kimutatta, hogy a messenger RNS szükséges a fehérjeszintézishez, és szintetikusan előállított messenger RNS segítségével a genetikai kód bizonyos részletei tisztázhatók. 1968-ban Nirenberg, Robert William Holley és Har Gobind Khorana megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak a genetikai kód értelmezéséért és a fehérjeszintézisben játszott szerepének tisztázásáért.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 14. | Abbe, Ernst Karl halálának 120. évfordulója
Eisenach, Szászország, 1840. jan. 23. - Jéna, Németország, 1905. jan. 14. Német matematikus, fizikus
A jénai és a göttingeni egyetemeken tanult, Göttingenben doktorált 1861-ben.
1863-tól a jénai egyetemen tanított, 1870-ben lett a fizika és matematika professzora, 1878-ban a csillagászati és a meteorológiai obszervatórium igazgatója. 1866-ban Carl Zeiss felkérte Abbét néhány komolyabb optikai probléma megoldására. 1876-ban Zeiss társul vette be a cégbe, később ő lett a gyár irányítója. Abbe megalkotta az apokromatikus lencserendszert mikroszkópok számára, ez a fény elsődleges és másodlagos színbeli torzulását egyaránt megszünteti. Abbe 1891-ben létrehozta a Karl Zeiss Alapítványt kutatási és szociális célokra. Az elméleti optikában elért elvi és gyakorlati eredményei jelentős előrelépést hoztak a mikroszkóptervezésben és a nagyítás határainak világosabb megértésében (pl. 1870-ben ő vezette be a kondenzorlencse használatát, hogy erős, egyenletes megvilágítást kapjon). Felfedezte a ma Abbe-féle szinuszfeltételnek nevezett optikai képletet.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 14. | Holmes, Arthur születésének 135. évfordulója
Gateshead, Anglia, 1890. jan. 14. - London, 1965. szept. 20. Angol geológus, a geokronológia úttörője
Londoni egyetemistaként elvégezte az első pontos radiometriai kormeghatározást az urán-ólom radioaktív bomlási sor alapján. Eredményét 1911-ben publikálta. 1913-ban jelent meg A Föld kora című alapvető munkája, amelyben a geológiai kormeghatározáshoz előnyben részesítette a radioaktív módszereket a korábbiakkal (pl. a Föld kihűlésére alapozottakkal) szemben. 1917-ben doktorált, majd 1920-ban egy burmai olajtársaság vezető geológusa lett, 1924-ben tért vissza Angliába, miután a cég tönkrement. A Durham Egyetemre nevezték ki, 1943-tól az edinburgh-i egyetem geológia tanszékét töltötte be. 1944-ben publikálta A Fizikai geológia alapjai című alapvető művét. Ebben többek között a kontinensvándorlás Wegener-féle akkor még vitatott elméletét támasztotta alá, megadva a mechanizmus lehetséges energiaforrását és működésének módját. 1942-ben a Royal Society tagja lett, a Marson egy kráter őrzi a nevét. (Piriti János)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 14. | Feller, William (Vilibald, Vilim) halálának 55. évfordulója
Zágráb, Osztrák-Magyar Monarchia. (ma Horvátország), 1906. júl. 7. - New York, USA, 1970. jan. 14. Horvát-amerikai matematikus
Matematikai tanulmányait a zágrábi egyetemen kezdte, majd Göttingenben folytatta, itt szerzett doktorátust Courant vezetése mellett 1926-ban. A kieli egyetem docense volt 1933-ig, a nácik hatalomrakerülése után Koppenhágába távozott. Néhány évig különböző skandináviai egyetemeken működött, többek között Riesz Marcellel is együtt dolgozott. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált. Itt a Brown University, majd a Cornell University, 1950-ttől haláláig a princetoni egyetem professzora volt. Legfőbb tevékenységi területe a matematikai analízis és a valószínűségszámítás volt. 1939-ben az ő kezdeményezésére indult a Mathematical Reviews folyóirat, amelynek egyik első szerkesztője volt. A valószínűségszámításról írt bevezető könyve alapműnek számít. Nevéhez fűződik a sztochasztikus folyamatok elméletében jelentős Feller-folyamat, illetve a Feller-folytonos folyamat fogalma.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 13. | Kövessi Ferenc halálának 80. évfordulója
Érolaszi, Bihar vm., 1875. márc. 18. - Budapest, 1945. jan. 13. Növényfiziológus, biológus, egyetemi tanár
Tanulmányait a debreceni gazdasági tanintézetben kezdte, majd a párizsi Sorbonne-on folytatta, ahol 1901-ben szerzett doktorátust. Utóbb itt, majd a budapesti egyetemen fizikát, kémiát és matematikát hallgatott. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve szőlészeti felügyelő, majd 1904-től a selmecbányai erdészeti akadémia növénytani tanszékének tanára. Jelentős érdemeket szerzett a tanszék mellett szervezett kutatóintézet létrehozásával és Sopronba való áttelepítésével. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának megalakításától, 1934-től a növényélettan és -kórtan ny. r. tanára. Pályája kezdetén főleg szőlészeti kérdésekkel, később, pedig elméleti biológiai kutatásokkal, illetve növényfiziológiával és mikrobiológiával foglalkozott. Az életjelenségek lefolyásának matematikai összefüggéseit kutatva a biofizika alaptörvényeinek meghatározására törekedett. Ennek során a zöld növények és egysejtűek életjelenségeinek (táplálkozás, növekedés, szaporodás) leírására elméletileg levezetett és kísérletileg igazolt matematikai formulákat állapított meg.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 13. | Tibor Mátyás halálának 30. évfordulója
Szentmihályfalva, Sáros megye, (ma ©ariąské Michal'any, Szlovákia), 1902. febr. 23. - Budapest, 1995. jan. 13. Jezsuita matematika- és fizikatanár, csillagász
1920-ban belépett a jezsuita rendbe. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, csillagászatból doktorált 1932-ben. 1936-tól 1940-ig a vatikáni obszervatóriumban, Castelgandolfoban dolgozott. Jelentős eredményeket ért el a Tejútrendszer szerkezetére vonatkozóan. Kettőscsillag- és kisbolygó-megfigyeléseket is végzett. 1940-től Kassán a Hittudományi Főiskolán matematikát és fizikát tanított, az 1945/46-os tanévben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem csillagászati tanszékének asszisztense volt. 1947-től az 1950. évi államosításig a kalocsai Haynald-obszervatórium igazgatója volt. Itt újból csillagpárok mérésével foglalkozott. 1950-től a csillagászati munka minden lehetőségétől megfosztották. 1947-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1992-ben a Magyar Csillagászati Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 13. | Szmodits Kázmér (Szmodics) halálának 40. évfordulója
Kolozsvár, 1908. ápr. 11. - Budapest, 1985. jan. 13. Építészmérnök
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1930-ban. Az óbudai Hídtervezési Irodánál, majd a Budapest Fővárosi Városrendezési Magánépítési Ügyosztálynál statikus. 1948-tól a Budapest Városi Tanácsi Vállalat statikai osztályának vezetője 1953-1972-ig az Építéstudományi Intézet osztályvezetője, majd tanácsadója. Kutatási területe az épületszerkezetek, panelházak mechanikája. Számos új méretezési eljárást dolgozott ki.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 13. | László Tihamér születésének 115. évfordulója
Kolozsvár, 1910. jan. 13. - Kolozsvár, 1986. máj. 26. Erdélyi magyar fizikus, egyetemi tanár
A kolozsvári Unitárius Kollégiumban érettségizett, a helyi tudományegyetemen lett fizikus-kémikus, 1947-ben doktorált, amikor már az egyetemét Bolyai Tudományegyetemnek nevezték. Disszertációjában az ionkristályok növekedését tanulmányozta. Tanársegéd lett (miközben középiskolában is tanított), majd adjunktus, előadó tanár, dékán, prodékán. Mint főkutató részt vett a Román Akadémia Geofizikai Szolgálatának elektrogeológiai feltárási programjában Moldvában (1953), ionoszférikus méréseket is végzett (1968-70). Foglalkozott fizikatörténettel, a fizika népszerűsítésével is. Tankönyveket írt és az erdélyi Matematikai és Fizikai Lapok munkatársa volt. (Hujter Mihály)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 13. | Szép Jenő születésének 105. évfordulója
Budapest, 1920. jan. 13. - Budapest, 2004. okt. 18. Matematikus, egyetemi tanár
A budapesti Zrínyi Miklós Reálgimnáziumban érettségizett, ahol akkor Faragó Andor is tanított. Matematika- fizika szakos tanárként végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1943-ban, de már 1941-től Fejér Lipót és Kerékjártó Béla mellett gyakornokoskodott. 1945 re készült el doktori disszertációja (Két alcsoport szorzatára felbontható csoportokról), melyet 1946-ban sikeresen megvédett. A budapesti, majd a szegedi Tanárképző Főiskolán tanított, ez utóbbi helyen1949-1961 a matematika tanszék vezetője volt. 1961-ben jött vissza Budapestre, ahol a Közgazdasági Egyetem matematika tanszékének vezetője, majd 1976-tól a Matematikai és Számítástudományi Intézet igazgatója lett. Aktív egyetemi tanárként dolgozott 1993-as nyugdíjazásáig. Kutatásai kiterjedtek a játékelmélet és a közgazdasági alkalmazott matematika különböző területeire. Intézményvezetőként szoros kapcsolatot épített ki külföldi egyetemekkel, számos helyre kapott vendégprofesszori meghívást. Egy olasz professzor közreműködésével 1990-ben alapította meg a Pure Mathematics and Applications c. nemzetközi matematikai folyóiratot, amely máig a Corvinus Egyetem nemzetközileg referált tudományos kiadványa. Az egyetemen ma már tanterem viseli a nevét, 2009. óta pedig évente egy-egy kiváló fiatal gazdaságmatematikai kutató, PhD hallgató nyerheti el a "Szép Jenő díj"-at, melyet családja támogatásával alapítottak az ő emlékére. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 13. | Waage, Peter halálának 125. évfordulója
Hitter szigete (most Hidra), Norvégia, 1833. jún. 29. - Christiania (ma Oslo), 1900. jan. 13. Norvég vegyész
A Christiania-i (ma Oslo-i) egyetemen először orvostudományt tanult, majd átváltott kémiára és krisztallográfiára. Külföldi tanulmányútja után 1866-ban a kémia professzorává nevezték ki a Christiania-i egyetemen. Cato Guldberggel együtt 1864 és 1867 között több cikkben is megfogalmazták a tömeghatás törvényét. Dolgozataik azonban nem váltak ismertté, és más szerzők, például Ostwald és van't Hoff a törvény speciális eseteire közöltek összefüggéseket anélkül, hogy ismerték volna az ő munkájukat. Guldberg és Waage 1879-ben újra összefoglalva német folyóiratban közölte korábbi eredményeit. A szakma végül elismerte elsőbbségüket és a tömeghatás törvénye Guldberg és Waage nevével szerepel a tankönyvekben.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 13. | Harrison, Ross Granville születésének 155. évfordulója
Germantown, Pennsylvania, USA, 1870. jan. 13. - New Haven, Connecticut, 1959. szept. 30. Amerikai zoológus
A Yale Egyetemen az összehasonlító anatómia és a biológia professzora volt 1907-38 között, s ő vezette a zoológiai tanszéket. Ő dolgozta ki az első sikeres állati szövettenyészeteket, és a szervátültetési módszereknek is az egyik úttörője volt. Sejttenyésztési módszere döntő fontosságú biológiai alkalmazások kiindulópontja lett, felhasználták például a rákkutatásban és a gyermekbénulás elleni oltóanyag kifejlesztésében. A szövetdarabkák kimetszésére is feltalált különböző eszközöket, s ez lehetővé tette számára az embriókon végzett szövetátültetések hatásainak vizsgálatát. Harrison kísérletei fényt derítettek a gerincesek aszimmetriájának szabályaira, továbbá bebizonyították, hogy a végtagok az embrió középső sejtrétegéből, a mezodermából fejlődnek ki. A kísérletek, ill. azok módszerei teremtették meg számos későbbi, igen hasznos embriológiai kísérlet feltételeit is. Miután tanári állásából nyugdíjba vonult, a Nemzeti Kutatási Tanács elnökeként dolgozott tovább.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 13. | Faudree, Ralph Jasper halálának 10. évfordulója
Durant, Oklahoma, USA, 1939. aug. 23. - Memphis, Tennessee, 2015. jan. 13. Amerikai matematikus
Az oklahomai baptista egyetemen, majd a Purdue Egyetemen tanult matematikát, doktori fokozatát is a Purdue Egyetemen szerezte meg 1964-ben. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley), majd a University of Illinois oktatója volt. 1971-től a Memphis State University tanára volt, 1976-tól professzorként. 1995-től 2012-ig különböző vezető pozíciókat is betöltött. Elsősorban kombinatorikával, gráfelmélettel, ezen belül Ramsey-elmélettel foglalkozott. 2008-ban elnyerte az Euler-érmet. Erdős Pállal 50-nél több közös dolgozatot írt. Több ízben dolgozott vendégkutatóként Magyarországon, számos magyar magyar matematikussal írt közös cikkeket, többek között társszerzői voltak: Csaba László, Simonovits Miklós, T. Sós Vera, Tuza Zsolt és mások.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 12. | Ranschburg Pál halálának 80. évfordulója
Győr, 1870. jan. 3. - Budapest, 1945. jan. 12. Orvos, elme- és ideggyógyász, pszichológus, egyetemi tanár
Budapesten szerzett orvosi oklevelet, tanulmányait Lipcsében egészítette ki. Pályafutásának kezdetén a budapesti elmeklinikán működött. 1899-ben megalapította a klinika mellett az első pszichofizikai laboratóriumot, 1915-től a poliklinika ideggyógyász főorvosa volt. 1928-ban címzetes rendkívüli tanár a budapesti egyetemen. 1928-ban megalapította a Magyar Pszichológiai Társaságot, melynek három évig elnöke, majd örökös tiszteletbeli elnöke volt. Párhuzamosan mindvégig a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanára volt. Kiemelkedőek a különböző típusú fogyatékos és ép gyermekeken végzett figyelem-, emlékezet-, érzelemvizsgálatai, a számoló-, olvasóképesség, írás-, rajzolásvizsgálatok eredményei. A gyermekkori olvasás-, írás- és számolászavarokról közölt adatai és következtetései nemzetközileg elismertek. Számos mérési eljárást és készüléket dolgozott ki a szellemi működés vizsgálatára. Az elmebeli tévedések mechanizmusának magyarázatára felállította az ún. gátlási tételt, amely a nemzetközi szakirodalomban Ranschburg-jelenség, vagy Ranschburg-gátlás néven ismert. A kísérleti pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia megteremtője Magyarországon.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 12. | Fermat, Pierre de halálának 360. évfordulója
Beaumont-de-Lomagne, Franciaország, 1601. aug. 17. - Castres, 1665. jan. 12. Francia matematikus, fizikus, jogász
Toulouse-ban a városi közigazgatás jogásza volt, csak szabad idejében foglalkozott matematikával. Eredményeiből keveset publikált, azokat inkább korának számos nevezetes matematikusával folytatott levelezéséből ismerjük. Sok esetben tételeit bizonyítás nélkül írta le, és később mások adtak rájuk egzakt bizonyítást. Pascallal folytatott levelezésének eredménye a valószínűségszámítás megalapozása lett. Fermat rakta le a modern számelmélet alapjait és megfogalmazta a koordinátageometria alapjait Descartes-ot megelőzően. A differenciálszámítás egyik előkészítője volt. Amatőr létére a 17. század egyik legnagyobb francia matematikusának tekintjük. Legfontosabb eredményei: az optikai Fermat-elv, a számelméletben az ún. kis Fermat-tétel és a nagy Fermat-tétel, amelyet a matematikusok háromszáz éven keresztül sikertelenül próbáltak bizonyítani. A tételt végül Andrew Wiles bizonyította be 1995-ben.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 12. | Robbins, Herbert Ellis születésének 110. évfordulója
New Castle, Pennsylvania, USA, 1915. jan. 12. - Princeton, New Jersey, 2001. febr. 12. Amerikai matematikus
A Harvard egyetemen tanult, itt doktorált 1938-ban. 1939-től 1941-ig a New York University-n oktatott. Ez idő alatt írták meg Courant-tal "Mi a matematika?" című népszerűsítő könyvüket, mely számtalan kiadást ért meg, sok nyelvre lefordították, így magyarra is. Ez idő alatt kapta a megbízást, hogy az egyetemen valószínűségszámítást és statisztikát oktasson. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített egészen 1946-ig. Ezután meghívást kapott a University of North Carolina egyetemére, ahol 1950-ben nevezték ki professzornak. Ezután még több egyetemen tanított, végül 1976-tól 1985-ig a Columbia egyetemen volt professzor. Nyugdíjbavonulása után még 1997-ig a matematikai statisztika professzora volt a Rutgers egyetemen. Fő területe a valószínűségszámítás és statisztika volt, de jelentős eredményeket ért el a gráfelméletben is. Több tétel és lemma, valamint feltételezés fűződik a nevéhez.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Jedlik Ányos István születésének 225. évfordulója
Szimő, Komárom vm., 1800. jan. 11. - Győr, 1895. dec. 13. Bencés fizikus, egyetemi tanár
Ma már Zemnének hívják és Szlovákiához tartozik az a magyar falu, ahol Jedlik Ányos született és ahol mind a mai napig szeretettel őrzik emlékét. Szobra van itt is, Budapesten a tudományegyetemen is, ahol 40 éves korától 78 éves koráig volt a 'Természet- és erőműtan" (értsd: fizika és mechanika) tanszék tanára, és Győrben is, ahol rövid ideig tanított, és ahol nyugdíjas éveit töltötte. 1848-ban - a forradalom idején! - ő volt a pesti bölcsész kar dékánja, 1863/64-ben az egész egyetem rektora. Ő írta az első magyar nyelvű egyetemi tankönyvet fizikából (Súlyos testek természettana, 1850) és számos magyar nyelvű szakkifejezést vezetett be. Első komoly találmánya szódavízgyártó készüléke volt 1826-ban, majd az első elektrodinamikai elven működő villanymotor 1828-ban. Előbbiért a mai magyar szikvízgyártók tisztelik, akik a Jedlik Ányos Lovagrendet alapították meg, utóbbiért a villamosmérnökök, akik ezért, valamint az öngerjesztés elvének, az ún. dinamóelvnek a felfedezéséért az ország első elektrotechnikusának tartják. Eötvös Loránd neki adta át az 1. sz. tagsági igazolványt az általa alapított Mathematikai és Physikai Társulatban. Ma már Csepelen gimnázium, Győrben szakközépiskola és több városban utca viseli a nevét. Mérnököket és fizikusokat tömörít a Jedlik Ányos Társaság, fizikaversenyt neveztek el Jedlik Ányosról Győrben és Nyíregyházán. Emlékének megőrzéséért Eötvös Lorándon kívül a 19. században Bartoniek Géza, Hankó Vilmos, Heller Ágost, Klupathy Jenő, a 20. században Ferenczy Viktor, Holenda
Barnabás, Király Árpád, Mayer Farkas tettek sokat. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Luppis János (Giovanni) halálának 150. évfordulója
Fiume, 1813. aug. 27. - Milánó, Olaszország, 1875. jan. 11. Feltaláló, fregattkapitány, fegyvergyáros
Az osztrák-magyar haditengerészetben volt tiszt. Az 1860-as évek elején készítette találmányát, az önálló hajtású torpedó első, kezdetleges változatát, amely lényegében rugós szerkezettel hajtott csónak volt, orrában lévő, kis ütésre is robbanó szerkezettel. A hadügyminisztériumtól eleinte nem kapott támogatást, ezért kapcsolatba lépett Robert Whitehead angol feltalálóval (aki később a Népszigeti hajógyárat alapította). Fiumében állították elő közös munkájuk eredményeként 1866-ban a torpedó továbbfejlesztett változatát, amely már hatékony fegyver volt. Ez jelentős sikert hozott, számos országba szállítottak. Találmányáért 1869-ben magyar nemességet kapott.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Kruesz Krizosztom (János, Károly) halálának 140. évfordulója
Völgyfalva, Sopron vm., 1819. jan. 21. - Sopron, 1885. jan. 11. Bencés természettantanár, természettudományi író, pannonhalmi főapát
A szülei földművesek voltak, 1829-től a győri katolikus főgimnáziumban tanult, 1835-ben belépett a bencés rendbe. Ezután bölcseletet, görög, latin, magyar irodalmat, pedagógiát, esztétikát, oklevéltant, filozófiát, történelmet, matematikát és fizikát tanult; az utolsóként felsorolt négy tudományból 1840-ben doktorált Pesten. Pappá szentelték, két évig a pozsonyi katolikus főgimnáziumban tanított matematikát és fizikát, majd természettant a győri papneveldében; 1848-ban a Pozsonyi Akadémián a természettan professzora. Mivel rokonszenvezett a magyar nemzeti célokkal, nemkívánatos személy lett; végül átkerült Pannonhalmára, a Szent Gellért Főiskolára. A római pápa 1866-ban bencés magyar főapáttá tette, és így a főrendiház tagja lett. Több kémiai tankönyvet írt, és egy természettan témájú tankönyvet átdolgozott. Publikált vármegyéjének történelméről, földrajzáról, éghajlatáról és földdelejességéről is. Az "Egyetemes magyar encyclopaedia" egyik szerzője, továbbá neves teológusok, természettudósok életrajzát írta meg. A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének 1874-ben elnöke volt. 1883-ban a főrendiház egyik gyűlésében ezt hangoztatta: "A hazai ifjúságnak magyar szellemben való oktatását és neveltetését nemcsak helyeslem, hanem forrón óhajtom, sőt határozottan követelem!" (Hujter Mihály)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Manninger Gusztáv Adolf születésének 145. évfordulója
Sopron, 1880. jan. 11. - Debrecen, 1954. szept. 15. Mezőgazdász, egyetemi tanár
Magyaróváron, a Gazdasági Akadémián szerzett diplomát. A diploma megszerzése után, 1901-től különböző uradalmakban gyakornok, intéző, főintéző, majd 1918-tól a németbólyi és fürgedi Montenuovo birtokok jószágkormányzója volt. 1947-1954 között egyetemi tanárként növénytermesztést oktatott Debrecenben. Mezőgazdasági tevékenységének fontos eredményei a bólyi gazdálkodásához kötődik. Kidolgozta az okszerű talajművelési (sekély művelési) rendszert a talaj nedvességének és a talajélet élő közösségének megvédése érdekében. A sekély művelési rendszerének lényege a mélyszántás esetenkénti alkalmazása, száraz időjárás esetén a talaj sekély tárcsázása és az így megművelt területek hengerrel történő azonnali lezárása. Szorgalmazta a magyar korai, minőségi Bánkuti 1201-es búzafajta nagy területeken történő termesztését. Ez a búzafajta a koraiságával a rozsdagomba fertőzést is elkerülte, ami 1930-as években előforduló rozsdagomba járványok idején, nagy jelentőséggel bírt a búzatermés sikeres betakaríthatósága szempontjából. Nemesített borsót, lent és az első magyar silókukorica fajta is nevéhez fűződik. Talajművelési és növénytermesztési elveinek és módszereinek széles körben való terjesztésével hazánkban és külföldön is elismertté vált. (Manninger Sándor)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Székely Mihály születésének 140. évfordulója
Szarvas, 1885. jan. 11. - Budapest, 1959. ápr. 3. Gépészmérnök, repülőgépszerkesztő, pilóta
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. Az 1910-ben Budapesten rendezett nemzetközi repülőversenyen saját szerkesztésű gépén alkalmazott oldalegyensúlyozó berendezésével díjat nyert. 1911-ben állami ösztöndíjjal a repülőgéptechnikában akkor legfejlettebbnek számító Franciaországban tanulmányúton volt. Ugyanez évben pilótavizsgát tett, több díjat nyert, majd az osztrák Autoplan Werke vállalat berepülő pilótájának szerződtette. Nevéhez fűződik az első magyar távrepülés Bécs-Budapest-Bécs útvonalon 1911. júl. 19-én. Ugyancsak ő szállított először légi úton 1911-ben napilapot s egyéb sajtóterméket a fővárosból vidékre. Az 1. világháborúban pilótaképző tanfolyamot vezetett, 1918-tól a Magyar Repülőgépgyár RT. mérnöke volt. A háború után gépjárműszerkesztéssel foglalkozott; az 1950-es évek második felében a Járműfejlesztési Intézetben dolgozott.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Kotsis Iván halálának 45. évfordulója
Arad, 1889. dec. 15. - Budapest, 1980. jan. 11. Építészmérnök, egyetemi tanár
A budapesti műegyetem építészeti osztályán 1911-ben kapott építészmérnöki oklevelet, utána ösztöndíjjal az olasz és a német építészetet tanulmányozta. Még ez évben tanársegéd, majd adjunktus lett a műegyetem újkori építészeti tanszékén. 1918-ban műszaki doktori oklevelet szerzett. 1922-től az épülettervezési tanszéken oktatott, 1927-1949-ig egyetemi tanárként működött. 1950-1966 között a Középülettervező Vállalat építésze volt. Életművében egyaránt kiemelkedő építésztervezői tevékenysége és pedagógusi munkája. Tervezői pályája kezdetén még neobarokk stílusban tervezte épületeit, az 1. világháború után azonban már modern építészeti felfogásban alkotott. Oktatói munkájában is a reális modern építészet ismereteit oktatta tanítványainak. Ő tervezte többek között a zalaegerszegi plébániatemplomot, a balatonboglári templomot, a székesfehérvári városházát, a Városligetben az - 1951-ben Rákosi Mátyás utasítására lebontott - Regnum Marianum templomot. Rekonstrukciói: az Eötvös Loránd Tudományegyetem és Erkel Színház. 1945-től az MTA tagja,
1951-ben Ybl-díjat kapott. Életéről "Tudós tanár - tanár tudós" címmel írt könyvet Szontagh Pál.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Nagy László halálának 55. évfordulója
Budapest, 1924. dec. 24. - Budapest, 1970. jan. 11. Fizikus
1948-tól a Bolyai Népi Kollégium tagja és a budapesti tudományegyetem hallgatója. Matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett 1951-ben. Az egyetem természettudományi kara tanulmányi osztályának vezetője 1949-1950-ig, az MTA III. Osztályának szaktitkára 1950-1952-ig. 1953-tól Jánossy Lajos mellett aspiráns a KFKI-ban. Megszervezte a KFKI Magfizikai Főosztályát. Kezdetben a kozmikus sugárzás záporainak lágy komponensét vizsgálta, majd az ún. Rossi-görbe kísérleti alapjait tárta fel. 1956-tól az új atomreaktor mellett dolgozott, ahol előbb lassú-neutronok spektroszkópiai, majd maghasadási vizsgálatának előkészítésén dolgozott. Számos kitüntetésben részesült.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Földes Péter születésének 95. évfordulója
Budapest, 1930. jan. 11. - Budapest, 1982. nov. 28. Vegyészmérnök, egyetemi tanár
1952-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet a BME-n. Ezután a Leningrádi Technológiai Intézetben védte meg kandidátusi disszertációját. Hazatérése után a BME vegyipari műveletek és gépek tanszékén helyezkedett el, 1977-től tanszékvezetőként tevékenykedett. Egyetemi munkája mellett 1957-58-ig az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetében, a kísérleti atomreaktor kémiai osztályon, 1960-ban a Berentei Vegyiműveknél, 1964-65-ig a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ösztöndíjasaként Münchenben, 1963-71-ig az MTA Automatizálási Kutató Intézetben dolgozott. Tudományos munkásságának középpontjában a desztillációs eljárások vizsgálata állt, de foglalkozott uránércextrakcióval, fluidágyas ioncserével, abszorpciós eljárásokkal, s a radioaktív szennyvizek bepárlásával
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Monte, Guidobaldo Marchese del születésének 480. évfordulója
Pesaro, Olaszország, 1545. jan. 11. - Montebaroccio, 1607. jan. 6. Olasz matematikus, filozófus, csillagász
Nemesi családból származott. A páduai egyetemen tanult, majd katonaként részt vett a török elleni magyarországi harcokban. Birtokára visszatérve matematikával és mechanikával foglalkozott. A perspektíváról írott könyve fontos előrehaladást jelentett a perspektíva elméletének tisztázásában. Korának számos matematikusával állt levelezésben, így Galileo Galileivel is, akinek barátja és támogatója volt. Galilei az ő segítségével nyerte el 1589-ben a pisai, majd 1592-ben a páduai egyetem tanszékét.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 11. | Hartmann, Johannes Franz születésének 160. évfordulója
Erfurt, Szászország, 1865. jan. 11. - Göttingen, 1936. szept. 13. Német csillagász
Lipcsében doktorált 1891-ben, majd ugyanitt az AG nagy csillagkatalógusának elkészítésében működött közre. 1896-tól H. C. Vogel asszisztense lett a potsdami asztrofizikai obszervatóriumban, később professzori címet kapott. Nagy jelentőségű a spektroszkópia nemzetközi standard hullámhossz-rendszerének kidolgozásában játszott szerepe, valamint a csillagászati optikák és spektroszkópiai eszközök fejlesztése. Nevét több eszköz (spektrográf, mikrofotométer, spektrokomparátor), továbbá a nagy csillagászati objektívek tesztelésére kidolgozott alapvető módszere őrzi. Megfigyelési eredményei alapján elsőként következtetett a csillagközi anyag létezésére. 1909-től a göttingeni, 1921-től az argentin La Plata obszervatórium igazgatója volt, ez idő alatt három kisbolygót fedezett fel, és az Eros kisbolygó földközelsége idején, a Nap parallaxisának új, pontos értékét határozta meg. 1934-ben tért vissza Göttingenbe. (Piriti János)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 10. | Weiss Ferenc Xaver (Franciscus) halálának 240. évfordulója
Nagyszombat, 1717. márc. 16. - Buda, 1785. jan. 10. Jezsuita matematikus és csillagász
Tanulmányait Nagyszombatban végezte, előbb jezsuita iskolákban tanított. 1752-ban a nagyszombati egyetem matematikatanára. Megbízták az egyetem csillagvizsgálójának megszervezésével, majd kinevezték igazgatóvá (1765). A nagyszombati csillagvizsgálót a 18. sz. derekának egyik legjobban felszerelt obszervatóriumává fejlesztette. A jezsuita rend 1773-ban történt feloszlatása után királyi csillagász. Az egyetem Budára telepítésekor, 1777-ben a budai várban az obszervatórium létrehozója, majd igazgatója, ebben Hell Miksa tanácsadóként segítette. Főleg asztrometriai észlelésekkel foglalkozott. A Jupiter holdjainak helyzetére és a napfogyatkozásokra vonatkozó mérései a maga korában igen jelentősek voltak, különösen a földrajzi hosszúságok meghatározásában. Megindította a rendszeres időjárás megfigyeléseket, és földmágneses méréseket végzett. Nagy érdeme, hogy tehetséges csillagász nemzedéket nevelt ki (Bruna Ferenc, Taucher Ferenc, Sajnovics János stb.). 1759-70 közt önálló rendszeres kiadványként megjelentette a nagyszombati észleléseket: "Observationes Astronomicae Annorum ... in Observatorio Collegii Acad. Soc. Jesu Tyrnaviae ..." címen. Cikkei a bécsi és berlini évkönyvekben is jelentek meg. (Bartha Lajos)
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 10. | Wagner Dániel (Wágner) halálának 135. évfordulója
Breznóbánya, 1800. - Budapest, 1890. jan. 10. Gyógyszerész, vegyész
Az első magyar gyógyszerészdoktor. 1821-ben gyógyszerésztanfolyamot végzett Pesten, majd tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta, ahol 1825-ben a magyarok közül elsőként a gyógyszerészet doktorává avatták. 1834-ben gyógyszertárat és kémiai laboratóriumot alapított Pesten, 1848-ban pedig egészségügyi tanácsos és a gyógyszerészeti ügyek alapítója lett. Magyarországon ő honosította meg a törvényszéki kémiai elemzéseket. Alapító tagja volt a Természettudományi Társulatnak.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 10. | Warga János (Szigeti) halálának 150. évfordulója
Kovácsvágás, 1804. jan. 8. - Nagykőrös, 1875. jan. 10. Mennyiségtan- és természettantanár
A sárospataki főiskolán végzett bölcsészeti, jogi és teológiai tanulmányokat. 1831-32-ben a kollégium mennyiségtan- és természettantanára. Szemere Bertalannal megalapította a Sárospataki Nyelvmívelő Társulatot, majd szerkesztette a Parthenon c. irodalmi folyóiratot. 1833-tól Nagykőrösön tanár, tanszékének elfoglalása előtt a berlini egyetemen a matematika és fizika mellett neveléstant és filozófiát is hallgatott. Egyike volt Hegel első magyarországi követőinek és első azok között, akik Kazinczy nyelvújító mozgalmának eredményeit és a reformkori irodalmat tanítványaikkal megismertették. 1837-től sürgette a magyar tanítóképzés ügyének rendezését, 1839-ben a nagykőrösi gimnáziumot tanítóképző osztályokkal bővítette és 1855-ben megszervezte az önálló tanítóképzőt. 1835-től az MTA tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 10. | Tangl Károly halálának 85. évfordulója
Pest, 1869. okt. 14. - Budapest, 1940. jan. 10. Fizikus, egyetemi tanár
Már egyetemi hallgatóként bekapcsolódott Eötvös Loránd korai gravitációs kísérleteibe, az új, akkoriban felépült D épületben. Eötvös mellett lett tanársegéd, potenciálelméleti kutatásai a torziós ingával folyó mérések kiértékelését segítették. 1895-ben doktorált, 1903-ban sikerrel pályázta meg a kolozsvári kísérleti fizika tanszéket, ahol azután folyadékok és gázok dielektromos tulajdonságait kutatta. Innen 1917-ben a budapesti műegyetemre, majd 1921-ben a tudományegyetemre került, az Eötvös halálával megüresedett tanszékre. Az ő intézetében indult meg a kozmikus sugárzások kutatása Magyarországon. 1935-től volt az MTA III. osztályának elnöke. Figyelemmel kísérte és ha kellett, önzetlenül támogatta kiváló tanítványait. Kolozsváron id. Szalay Sándor, Nagy L. József, Pogány Béla, Ortvay Rudolf, Gyulai Zoltán, a műegyetemen Lánczos Kornél, a tudományegyetemen Békésy György, Szalay Sándor, Barnóthy Jenő és Forró Magda voltak felfedezettjei, legtehetségesebb tanítványai. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 10. | Magyari Endre születésének 125. évfordulója
Arad, 1900. jan. 10. - Budapest, 1968. ápr. 9. Gépészmérnök, postamérnök
A híradástechnika és az elektroakusztika kiváló művelője. A hazai rádióhálózat kiépítésének műszaki munkáiban úttörő szerepe volt. 1957-ben elsőként foglalkozott Magyarországon a Posta Kísérleti Intézetében műholdak rádiós megfigyelésével. Nevéhez fűződik egy gravitációs elmélet kidolgozása, amelynek bizonyítására az 1961. febr. 15-i napfogyatkozás alkalmával végzett kísérletet. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Központi Asztronautikai Szakosztályának alapító tagja volt.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 10. | Károlyi Antal halálának 55. évfordulója
Csempeszkopács, 1906. júl. 17. - Szombathely, [Budapest] 1970. jan. 10. [1969. dec. 7.] Építész
A budapesti műegyetemen 1924-1928 között végezte tanulmányait. Tíz éven át Györgyi Dénes és Wälder Gyula tanárok tervező irodájában dolgozott. 1939-1948 között magánépítészként tevékenykedett, ekkori munkái: a budapesti Tímár utcai lakótelep, a pécsi OTI -lakótelep, majd a 2. világháború után a szófiai Magyar Nagykövetség. 1949-től a Magasépítési Tervező Intézet csoportvezetője, 1951-től a Középülettervező Vállalat műteremvezetője, 1952-től a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat főépítésze volt. Részt vett a komlói, a tatabányai, a várpalotai, a kazincbarcikai lakótelepek tervezésében. Budapesten a Nagy Lajos király úti lakótelepet tervezte. 1953-ban Ybl díjat kapott. Nevéhez fűződik a Vígszínház újjáépítése, a várpalotai kultúrház. Szombathelyi épületek egész sorát tervezte, elindította a Derkovits-lakótelep építkezését és 1954-től kezdve tervezte Szombathely rekonstrukcióját. Egyik alapítója volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, az Építészeti Tanácsnak, tanára a MÉSZ mesteriskolájának. 1971-óta utca viseli a nevét.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 10. | Schur, Issai születésének 150. évfordulója
Mogiljov, Oroszország, (ma Belorusszia), 1875. jan. 10. - Tel Aviv, Palesztina, 1941. jan. 10. Orosz-német matematikus
Oroszországban született. Egyetemi tanulmányait Németországban, Berlinben folytatta. 1903-ban a Berlini Egyetem oktatója, majd 1911-1916 a Bonni Egyetem matematikaprofesszora volt. 1916-ban visszatért Berlinbe, ahol 1919-ben professzorrá nevezték ki, ezt a pozíciót egészen 1935-ig megtartotta. Ekkor Németország faji törvényei miatt le kellett mondania tanszékéről, majd 1938-ban a Porosz Akadémiában betöltött tagságáról is. 1939-ben Palesztinába vándorolt ki, itt halt meg 1941-ben. Legfontosabb eredményeit az algebrában, ezen belül a csoportok reprezentációelméletében érte el. Nevéhez fűződik a Schur-lemma, és a Schur-dekompozíció.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 10. | Landszberg, Grigorij Szamuilovics (Landsberg, Grigory Samuilovich) születésének 135. évfordulója
Vologda, Oroszország, 1890. jan. 10. - Moszkva, Szovjetunió, 1957. febr. 2. Szovjet fizikus
1913-ban végzett a Moszkvai Egyetemen, majd ugyanitt dolgozott, 1923-tól professzorként. 1928-ban L. Mandelstammal felfedezték a fotonok rugalmatlan szórását kristályokban. Ezt tőlük függetlenül C. Raman is felfedezte, és mivel előbb publikálta, Raman-szórás néven vált közismertté. Úttörő munkát végzett a szerves molekulák spektroszkópiájának, és általában az atomi és molekuláris spektrálanalízisnek a területén. Optikai és bevezető elméleti fizikai tankönyveit sokáig használták. (Piriti János)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 9. | Fraunhoffer Lajos születésének 160. évfordulója
Kiskomlós, 1865. jan. 9. - Budapest, 1947. dec. 17. Meteorológus
Az egyetemet Budapesten, Berlinben és Lipcsében végezte matematika-fizika szakon. 1889-ben a Meteorológiai Intézet szolgálatába lépett mint kalkulátor. Utóbb asszisztens, adjunktus, majd 1912-ben az intézet aligazgatója lett. 1896-1926-ig szerkesztette az Időjárási jelentések Magyarországról, ill. a Budapesti időjárási havi jelentéseket. Különös figyelmet fordított a rendkívüli időjárási jelenségek vizsgálatára, tudományos dolgozatainak többsége is ezzel a témakörrel foglalkozott.
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 8. | Fényi Gyula születésének 180. évfordulója
Sopron, 1845. jan. 8. - Kalocsa, 1927. dec. 21. Jezsuita csillagász, tanár
Innsbruckban tanult. 1871-től a kalocsai Érseki Főgimnázium fizikatanára volt. 1877-ben szentelték pappá. 1880-1882 között a kalocsai Haynald Obszervatóriumban Karl Braun tanítványa és asszisztense volt. 1885-ig pozsonyi tanár, ezután 1913-ig a kalocsai Obszervatórium igazgatója, nyugalomba vonulása után 1917-ig folytatta észleléseit. Kalocsán elsősorban a protuberanciák megfigyelésével foglalkozott, e téren nemzetközi hírnevet szerzett. Különösen jelentősek a protuberanciák mozgási sebességére és alakváltozásaira, valamint a térbeli és időbeli változásaikra vonatkozó adatsorozatai. Észleléseit a Haynald Obszervatórium Publikációiban, és számos szakfolyóiratban adta ki. Szórványosan üstökös és meteor észleléseket is végzett. Elsőként észlelt spektroszkópikusan egy napkitörést. Foglalkozott meteorológiával, magyarázatot keresett a sztratoszféra kialakulására, valamint a naptevékenység és a felsőlégkör összefüggéseire. Számos tudományos társaság választotta tiszteletbeli és vezetőségi tagjai sorába. 1916-tól az MTA tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 8. | Szekeres Kálmán halálának 85. évfordulója
Nagyvárad, 1859. szept. 27. - Budapest, 1940. jan. 8. Mennyiségtan- és természettantanár, főreáliskolai igazgató
Középiskolai tanári diplomáját a budapesti tudományegyetemen és a műegyetemen szerezte. 1881-ben doktorált matematikából. Pályáját Rozsnyón kezdte, majd Szolnokon folytatta. Innen Sopronba került, ahol a főreáliskolában - a mai Széchenyi István Gimnázium elődjében - szervezte meg a fizikai laboratóriumot és itt dolgozta át Fehér Ipoly két kötetes Kísérleti fizika tankönyvét, melyet azután Fehér-Szekeres tankönyvként emlegettek és használtak az egész országban. A kilencvenes évek közepétől Budapesten, a Markó utcai főreálban tanított, többek között Mendlik Ferenc, Müller József, Reif Jakab és Závodszky Adolf kollegájaként. 1906-ban lett a budapesti II. kerületi főreál - a mai Toldy Ferenc Gimnázium elődje -igazgatója. Az általa vezetett tantestületben tanított többek között Hankó Vilmos, Kresznerics Károly és Németh József, Németh László író édesapja. (Maga Németh László is itt végezte el a középiskola utolsó két osztályát.) 1910-ben részt vett Brüsszelben az első nemzetközi radiológiai kongresszuson. Nyugdíjazása után huga, Szekeres Margit magán-leányiskolájában tanította kedvenc tantárgyait. Nemcsak jó tanárnak, de jó tollú írónak is számított az ismeretterjesztő szakirodalomban. (Dr. Radnai Gyula)
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 8. | Magyary-Kossa Gyula születésének 160. évfordulója
Debrecen, 1865. jan. 8. - Keszthely, 1944. jún. 21. Farmakológus, orvostörténész
1889-től gyakornok, majd tanársegéd a budapesti egyetem gyógyszertani tanszékén. 1894-ben a méregtan magántanára. 1896-tól a botanika és gyógyszertan tanára az Állatorvosi Főiskolán. Tanulmányokat írt a morfinról, a mérges növényekről, a mérgezések diagnosztikájáról, a gyógyszereknek lehűtött testrészekre gyakorolt hatásáról. Jelentősek gazdag adatanyagot feltáró orvostörténeti kutatásai, amelyek alapján 1921-ben az egyetemi rk. tanári címet kapta. 1920-tól az MTA tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 8. | Misángyi Vilmos születésének 145. évfordulója
Pécs, 1880. jan. 8. - Teisbach, 1948. ápr. 19. Gépészmérnök, műegyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1903-ban. A maradandó alakváltozásokról c. értekezésével 1907-ben műszaki doktori oklevelet nyert. Mint MÁV főfelügyelőt hívták meg 1924-ben - Rejtő Sándor utódaként - a műegyetem mechanikai technológiai tanszékére. 1927-től az Anyagvizsgálók Közlönye szerkesztője volt. Számos tanulmánya és több önálló munkája jelent meg a hazai és külföldi szaksajtóban. Az 1944-45-ös tanévben mint a Műegyetem rektora a nyilas kormány utasítására a Műegyetemet nyugatra akarta telepíteni. A tanári kar ellenállása miatt ez meghiúsult. A diákok és tanárok egy részét katonai behívóval kitelepítették Németországba, hogy a háború után legyen, aki újjáépíti az országot. Misángyi Vilmos diákjaival együtt távozott Németországba. A gépész- és vegyészmérnök hallgatókat Drezdába irányították, ahol átélték Drezda bombázását. Ezután Bajorországban - amennyire a háborús körülmények engedték - az oktatás folytatódott.
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 8. | Mauchly, John William halálának 45. évfordulója
Cincinnati, Ohio, 1907. aug. 30. - Ambler, Pennsylvania, 1980. jan. 8. Amerikai fizikus, mérnök
Fizikusként szerzett doktori fokozatot, Philadelhia-ban tanított
fizikát. 1941-ben a Pennsylvania-i Egyetemen részt vett egy Eckert
által tartott elektronikai kurzuson. Mauchly tervezetet dolgozott ki
mai terminológiával - elektronikus számítógép létrehozására,
amelyben felhasználta John V. Atanasoff elgondolásait is. Az
amerikai hadsereg támogatásával építették meg az ENIAC számítógépet,
elsősorban ballisztikai feladatok megoldására. 1945-ben Neumann
János meglátogatta az ENIAC építését, s ennek során megfogalmazta a
tárolt programú számítógép elvét. Az ENIAC első változata 1945-ben
működött. Eckert
és Mauchly újabb számítógép, az EDVAC tervezésébe
kezdett. 1946-ban Mauchly-val közös céget alapítottak, megépítették
az első UNIVAC számítógépet. A céget azonban pénzügyi nehézségek
miatt kénytelenek voltak eladni. Mauchly a továbbiakban újabb
cégeket is alapított, majd több cégnél működött, mint
számítástechnikai szakértő. 1973-ban a Honeywell cég megtámadta
Eckert-tel közös szabadalmukat, s a bíróság egy - szakmai körökben
máig vitatott végzésben Atanasoff-ot nyilvánította a számítógép
feltalálójának. Mauchly számos kitüntetésben és díjban részesült a
számítógépek fejlesztésében végzett úttörő munkájáért.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 7. | Cserna János (Udvardy Cherna János) születésének 230. évfordulója
Zámoly, Fejér vm., 1795. jan. 7. [1799.] - Heves, 1890. okt. 25. Mezőgazdasági mérnök
Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte s oklevelének megszerzése után 1821-ben uradalmi mérnök lett. Később Fejér, majd Heves vármegye mérnöke. Magyar nyelvű műszaki irodalmi munkássága, különösen a reformkor szellemében írt mezőgazdasági mérnöki kézikönyvei úttörő jelentőségűek. 1832-től az MTA levelező tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 7. | Dallos József (Josef) születésének 120. évfordulója
Budapest, 1905. jan. 7. - London, Anglia, 1979. jún. 27. Szemorvos
Budapesten szerezte orvosi oklevelét, majd Londonban telepedett le, ahol tökéletesítette a kontaktüveget. A budapesti I. sz. szemészeti klinika laboratóriumában végzett kísérleteinek eredménye volt az az üvegtechnikai eljárás, amely lehetővé tette a mintára pontosan simuló vékony üvegkagylók előállítását. Ehhez 1932-ben alkalmas anyagot talált, a Poller-féle negocollt, amelynek nagyüzemi előállítását is megszervezte. 1934-ben világszabadalmat szerzett az új kontaktüvegre.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 7. | Kövesdi Pál születésének 105. évfordulója
Újpest, 1920. jan. 7. - Szeged, 2003. szept. 21. Fizikatanár, főiskolai tanszékvezető
Tanítói, majd polgári iskolai tanári oklevelének megszerzése után még az Apponyi Kollégiumot is elvégezte. Rövid, kényszerű katonai szolgálatát követő hadifogsága után 1949-től lett a szegedi főiskola tanára, majd fizika tanszékének vezetője, s maradt az évtizedeken át. A tanszéknek a háborúban tönkrement fizikaszertárát Leybold eszközök vásárlásával sikerült a 70-es évekre színvonalassá fejlesztenie. Nemcsak jegyzeteket írt a főiskolai hallgatók számára, de tanszékének maga választotta oktatóival együtt általános iskolai reformtankönyveket, munkafüzeteket és egyéb oktatási segédanyagokat állított össze fizikából, melyeket a 80-as években széles körben használtak az országban. Szakmája iránti elkötelezettsége és alázata, oktatói hitvallása például szolgált tanítványai számára, akik közül sokan még nyugdíjas éveiben is felkeresték. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 7. | Groombridge, Stephen születésének 270. évfordulója
Goudhurst, Kent, Anglia, 1755. jan. 7. - London, 1832. márc. 30. Angol csillagász
A greenwichi Királyi Obszervatóriumban csillagkatalógust állított össze, amelyet róla neveztek el. Az Északi-sark 50o-os környezetén belül több mint 4000 olyan csillagnak az adatait közölte, a korábbiaknál nagyobb pontossággal, amelynek a látszó magnitúdója 9-nél nagyobb. A katalógus csak halála után jelent meg.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 7. | Mescserszkij, Ivan Vszevolodovics (Meshchersky, Meshcherskiy Ivan Vsevolodovich) halálának 90. évfordulója
Arhangelszk, Oroszország, 1859. aug. 10. - Leningrád, (ma Szentpétervár), 1935. jan. 7. Orosz matematikus
1882-től a pétervári egyetem tudományos munkatársa volt, majd 1902-től ugyancsak Pétervárott a műszaki főiskola mechanika professzora. A változó tömegű testek dinamikáját tárgyaló, 1897-ben megjelent fő művében, majd néhány további könyvében is számos olyan feladatot oldott meg, amelynek később, a rakétatechnológia területén lett fontos alkalmazása. Eredményei nagyjelentőségűek az üstökös mozgásának tárgyalásában is. 1914-ben írott mechanika-tankönyve 26 kiadást ért meg, a 26. kiadás 1960-ban angol nyelvre fordítva is megjelent. Egy holdkrátert neveztek el róla.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 6. | Horváth Árpád halálának 35. évfordulója
Győr, 1907. aug. 3. - Budapest, 1990. jan. 6. Vegyészmérnök, technikatörténész, ifjúsági író
1941-ben műszaki doktorátust szerzett. Számos vállalatnál dolgozott vegyészmérnökként, középiskolai tanárként is működött. Regényes történetekben dolgozta fel több híres magyar tudós, feltaláló életét. Sok műszaki témájú, érdekes ismeretterjesztő könyvben technikai alkotások összefoglaló történetét írta meg, elsősorban diákok számára. Több csillagászati tárgyú ismeretterjesztő könyvet is írt. Termékeny, a választott témában elmélyedő, sokoldalú szerző volt.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 6. | Mészöly Gyula születésének 115. évfordulója
Suhopolje, Verőce vm. (ma Horvátország), 1910. jan. 6. - Kecskemét, 1974. márc. 18. Biológus, növénynemesítő
Oklevelet a budapesti Kertészeti Tanintézetben szerzett 1935-ben. 1936-tól a bajai kertészeti középiskolában tanított. 1942-ben kapott megbízást a Kertészeti Kísérleti Telep megszervezésére, melynek csaknem 30 évig volt igazgatója. 1961-től a kecskeméti Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója. 1946-ban kezdte el a konzervipari paradicsomfajták nemesítését. 1956-ban sikerült előállítania Európában először a Lycopersicon peruvianummal életképes fajhibridet. 1964-ben a korai, exporttermesztés céljára alkalmas fajtajelöltjeiből négyet fajtaminősítésre jelentett be. Széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki, több tudományos bizottságnak és társaságnak volt tagja, ill. elnöke. Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselője 1957-1972-ben. 1967-től az MTA tagja.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 6. | Zeuthen, Hieronymous Georg halálának 105. évfordulója
Grimstrup, Nyugat-Jütland, Dánia, 1839. febr. 15. - Koppenhága, 1920. jan. 6. Dán matematikus
A koppenhágai egyetemen tanult, majd ugyanitt lett professzor. Kutatási eredményeket legfőképpen az algebrai geometria területén ért el. Jelentősek matematikatörténeti munkái, különösen a görög és a középkori matematikára vonatkozólag.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 6. | Cserenkov, Pavel Alekszejevics (Cherenkov, Pavel Alekseyevich) halálának 35. évfordulója
Novaja Csigla, Oroszország, 1904. júl. 28. - Moszkva, Szovjetunió, 1990. jan. 6. Szovjet fizikus, Nobel-díjas
1928-ban végzett fizika-matematika szakon a voronyezsi egyetemen. 1930-tól a leningrádi Fizikai Intézetben volt aspirantúrán. 1932-től Szergej Vavilov akadémikus mellett dolgozott, majd 1935-ben a Szovjet Tudományos Akadémia Lebegyevről elnevezett Fizikai Intézetében dolgozott Moszkvában. Kutatási területe a fizikai optika, atomfizika és a nagyenergiájú részecskék fizikája volt. 1953-tól a kísérleti fizika professzora. 1959-től a Fizikai Intézet Atomfizikai Laboratóriumát vezette. 1964-ben a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, 1970-ben pedig az akadémia rendes tagja lett. 1934-ben észlelte először a róla elnevezett jelenséget, amelyet ma Cserenkov-effektusként ismerünk. 1958-ban Igor Tammal és Ilja Frankkal megosztott Nobel-díjat kapott a Cserenkov-sugárzás jelenségének vizsgálatáért és értelmezéséért. Három ízben tüntették ki állami díjjal.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 5. | Andrássy István halálának 135. évfordulója
Lövéte, 1802. nov. 25. - Gyulafehérvár, 1890. jan. 5. Csillagász, kanonok
1848 - 49 közt Budán majd Bécsben csillagászatot tanult, 1851-től a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár és csillagvizsgáló vezetője csillagász kanonok, helyreállította és gyarapította a szabadságharc idején károkat szenvedett csillagvizsgálót, rendszeres időmérést és meteorológiai megfigyeléseket végzett 1860-ig.
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 5. | Alliquander Ödön halálának 35. évfordulója
Zalatna, 1914. nov. 14. [10.] - Budapest, 1990. jan. 5. Bányamérnök, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán 1936-ban szerzett doktori címet, a soproni Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1940-ben bányamérnöki oklevelet. Pályafutását 1940-ben a Magyar-angol Olaj Rt.-nél (MAORT) Bázakerettyén kezdte. 1944-ben Nagykanizsán az igazgató tanácsadója volt. 1945-ben a fúrási üzemek újraindításán tevékenykedett, 1948-ig a dunántúli terület fúrási felügyelője volt. 1957-től 1964-ig a Kőolajipari Tröszt, majd az OKGT Fúrási Főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1950-től részt vett az olajmérnök képzésben, kezdetben meghívott előadóként tanított Sopronban, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnök karán a mélyfúrás egyetemi tanára volt. Díszdoktorává választotta a Freiburgi Bányászati Akadémia. 1989. nov. elején a Nehézipari Műszaki Egyetemen vette át a Signum Aureum Universitatis kitüntetést.
Tudományos tevékenységét többszáz publikáció, könyv és szakcikk fémjelzi.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 5. | Born, Max halálának 55. évfordulója
Breslau, Németország, (ma: Wroclaw, Lengyelország), 1882. dec. 11. - Göttingen, 1970. jan. 5. Német-angol fizikus, matematikus, Nobel-díjas
1905-től Hilbert asszisztense a göttingeni egyetemen, 1912-től itt oktató, ekkor Kármán Tódorral együttműködve fontos eredményeket értek el a kristályok dinamikai elméletében. 1921-től 1933-ig a göttingeni egyetemen az elméleti fizika professzora volt. 1922-ig tanársegéde volt Bródy Imre, akivel korábbi, Kármán Tódorral közösen végzett kutatásait folytatta. Megadta a hőmennyiség nagyon pontos definícióját, és így a termodinamika első főtételét matematikailag kielégítőbben fogalmazta meg. Bevezette a Born-közelítésnek nevezett számítási módszert az atomi részecskék szóródásával kapcsolatos problémák megoldására. Ő és J. Robert Oppenheimer dolgozták ki a molekulák elektronszerkezetével foglalkozó kvantumkémiai számítások egyszerűsítését is (Born-Oppenheimer közelítés, BO). 1925-ben a Heisenberg által írt kvantumelméleti alapvető cikk publikálása után ezt Heisenberggel és Pascual Jordannal együtt továbbfejlesztették, kidolgozták a mátrixmechanikát. 1933-ban származása miatt megfosztották professzori állásától, Angliába távozott, ahol először a Cambridge-i egyetemen tanított, majd 1936-tól 1953-ig az edinburghi egyetem professzora volt. 1954-ben fizikai Nobel-díjat kapott a szubatomi részecskék viselkedésének statisztikai leírásáért, Walther Bothe-vel megosztva.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 5. | Parenago, Pavel Petrovics (Petrovich) halálának 65. évfordulója
Jekatyerinodar (ma: Krasznodar), Oroszország, 1906. márc. 20. - Moszkva, Szovjetunió, 1960. jan. 5. Szovjet-orosz csillagász
A moszkvai egyetemet elvégezve a moszkvai Csillagászati- Geodéziai Intézetben, 1934-től a Sternberg Csillagvizsgálóban dolgozott, 1938-tól a moszkvai egyetem tanára. A csillagok fotometriai sajátságaival és Tejútrendszerbeli mozgásával foglalkozott, majd a Napnak a környező csillagokhoz viszonyított mozgását határozta meg. Nagy jelentőségű a változófényű csillagokról, Borisz V. Kukarkinnal együtt összeállított részletes katalógusa, amelynek első kiadása, három kötetben 1937-47 között jelent meg (Obsevo Kataloga Peremennüh Zvezd, I-III). 1948-ban Nemzetközi Csillagászati Unió megbízásából készült el újabb, kibővített kiadása "General Catalogue of Variable Stars" címmel. 1953-tól a Szovjetunió Tudományos Akadémiája (SzUTA) Csillagászati Bizottságának megszervezője. A SzUTA a Bregyihin-emlékéremmel jutalmazta, nevét a 2484.sz. kisbolygó örökíti meg. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 4. | Lisznyai Kovács Pál születésének 395. évfordulója
Lisznyó [Háromszék], 1630. jan. 4. - 1695. Főiskolai tanár és krónikaíró
1663-tól Sárospatakon tanult; 1667-ben Kassán a református gimnáziumban iskolamester. 1671-ben az üldözések okán Németalföldre ment a groningeni és leideni egyetemekre. Amikor 1678-ban hazajött, katonáskodásra kényszerítették, de a debreceniek kiváltották és a kollégiumuk tanárává tették. Hazánkban az első volt, aki a földrajzot térképekről tanította. Történelmet, teológiát és logikát is oktatott. Legalább 6 könyve jelent meg, továbbá latin nyelvű versei is fennmaradtak. A magyar nyelvű munkái a hazai tudományos kifejezéseink fejlődése szempontjából is jelentősek. (Hujter Mihály)
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 4. | Dimény Pál (Dimién, Dimjén) halálának 305. évfordulója
Kolozsvár, 1655. körül - Kolozsvár, 1720. jan. 4. Unitárius orvos, iskolaigazgató
Kolozsvári tanulmányai végeztével a leydeni egyetemen tanult, ahol 1689-ben doktori vizsgát tett. 1690-ben tért vissza Kolozsvárra, ahol az iskola igazgatói állást foglalta el. Átélte az ó-vári iskola elvételét, a piactéri iskola leégését és az egyház vagyonának elvesztését. Átvészelte a kuruc-labanc háborúk viszontagságait, az 1710. évi és az 1712. évi pestist. Megfordult Hollandiában és Bécsben. Hollandiában az egyházi épületek felújítására adományokat gyűjtött. Bécsben az iskola megmentésén fáradozott. 30 évig állt az iskola élén. Kora keresett orvosa is volt. A leydeni egyetemen, doktori disszertációjában az emberi test megteremtéséről, megnövekedéséről és megszűnéséről értekezett. Elkötelezett híve volt a kísérleti orvosi tudománynak.
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 4. | Kenézy Gyula születésének 165. évfordulója
Hajdúszoboszló, 1860. jan. 4. - Debrecen, 1931. nov. 26. Orvos, nőgyógyász, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, és a diploma megszerzése után néhány évig Budapesten dolgozott. Debrecenben előbb gyakorló orvos, később Debrecen város tiszti főorvosa lett. Mint tiszti főorvos megszervezte a 80 ágyas Bábaképző Intézetet. Kiharcolta az Állami Gyermekmenhely felépítését, ahol később átmeneti elhelyezést kapott az egyetem gyermekklinikája. Az ő javaslatára hozott határozatot a Városi Tanács egy felállítandó egyetem támogatására. 1906-ban Kenézy kezdeményezésére Egyetemi Bizottságot létesítettek, amelynek vezetésével őt bízták meg. Irányításával kezdődött el a klinikák és az elméleti intézetek tervezése és építése. Kenézy pontos tervet dolgozott ki egy négykarú egyetem szervezésére. 1914-ben pedig a Debreceni Egyetem első egyetemi ny. rendes tanárává nevezték ki. Az 1918/19-es tanévben az orvoskart képviselő dékáni feladatkörrel is megbízták. Az 1919/20-as tanévben pedig a Tudományegyetem rektora volt. 1924-ben a Debreceni Tudományegyetem díszdoktorává avatták. 1930-ig a Szülészeti Klinika igazgatója volt. 1987-ben, a klinika fennállásának 60 éves jubileumi ünnepsége alkalmából. Róla nevezték el a DOTE könyvtárát, és 1988-ban az ő nevét vette fel a Hajdú-Bihar Megyei Kórház is.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 4. | Jánosi Imre halálának 105. évfordulója
Szolnok, 1883. nov. 5. - Budapest, 1920. jan. 4. Tanár, obszervátor
A Földrengési Számolóintézet munkatársa, obszervátor az 1900-as évek elején a kiskartali Podmaniczky-csillagvizsgálóban. 1905-től a Budapesti Földrengésvizsgáló Intézet és a Földrengési Számolóintézet munkatársa az 1. világháborúig. Számos jól megírt ismeretterjesztő cikke jelent meg az Uránia c. havi folyóiratban, főleg csillagászati témákról. Szakcikkei az Időjárásban (szeizmológiai tárgyból) és a Nemzetközi Földrengéskutató Szövetség (Comptes Rendus...) konferencia-köteteiben. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 4. | Istvánffy Edvin (Rainer) születésének 130. évfordulója
Párkány, 1895. jan. 4. - Budapest, 1967. jún. 3. Gépészmérnök, egyetemi tanár
1922-ben a budapesti műegyetemen szerzett oklevelet. 1928-tól a Standard Villamossági Gyár mérnöke, 1938-ban műszaki igazgatója volt. 1945 után az általános fejlesztési osztály, 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kutatólaboratóriumának vezetője volt. 1952 és 1958 között a Távközlési Kutató Intézet osztályvezetője, majd főosztályvezetője. 1949-ben az Állami Műszaki Főiskola tanára, majd a Műszaki Egyetem meghívott előadója. 1958-tól a Budapesti műegyetemen a mikrohullámú híradástechnika tanszékére egyetemi ny. r. tanárnak nevezték ki. Egyike volt a hazai rádiótechnika jelentős úttörőinek. Irányításával épült a 120 kW-os lakihegyi adóállomás és antenna, továbbá a vidéki reléadók. Nagy szerepet játszott az első hazai rádiólokátorok megtervezésében s általában a mikrohullámú ipar megalapozásában és kifejlesztésében. Élete utolsó éveiben főként az antennák műszaki problémái foglalkoztatták. 15 éven át vett részt a mérnök generáció nevelésében.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 4. | Henry, Paul-Pierre halálának 120. évfordulója
Nancy, Franciaország, 1848. aug. 21. - Párizs, 1905. jan. 4. Francia távcsőoptikus, csillagász
A francia Becsületrend Lovagja, a londoni Királyi Csillagászati Társaság külső tagja. Testvérével, Prosper Henry-vel állandóan együttműködve készítette a kiváló minőségű csillagászati tükröket és lencséket, és jelentős munkát végeztek az égbolt fotografikus feltérképezésén. 1868-tól a párizsi Nemzeti Obszervatórium munkatársa, előbb a Chacornac-féle ekliptikai csillagtérkép vizuális felmérésén dolgoztak, az 1870-es évektől. Saját műhelyükben kiváló távcső-lencséket és tükröket készítettek, amelyekkel elsősorban az égitestek fényképezésére törekedtek. Nevükhöz fűződik több franciaországi "óriás refraktor" objektívjének készítése, 1876-ben elkészítették a 33cm-es, nagy területet jól leképező fényképező lencséjüket, amely az 1887-ben megkezdett nemzetközi fotografikus égbolt térképezés (Carte du ciel) "alapműszere" lett. Fotografikusan számos addig ismeretlen objektumot fedeztek fel, pl. a Plejádok (Fiastyúk) csillaghalmazát körülvevő halvány köd-felhőt. Testvéréhez hasonlóan 7 aszteroida felfedezése kötődik nevéhez. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 4. | Edgerton, Harold Eugene halálának 35. évfordulója
Fremont, Nebraska, USA, 1903. ápr. 6. - Cambridge, Massachusetts, 1990. jan. 4. Amerikai mérnök
A stroboszkóp feltalálója. 1931-ben doktorált a MIT-en, doktori munkájában szinkronmotorok vizsgálatához fejlesztette ki a stroboszkópot. Később számos újítást végzett a rövid fényimpulzusokkal történő fényképezés terén is. A negyvenes években alapított cégének fontos szerepe volt a nukleáris robbanások folyamatának fotókon való rögzítésében az ötvenes-hatvanas években. Jelentős találmányai közé tartozik a víz alatti szonár-technológia kifejlesztése is, melynek segítségével számos történelmi hajóroncsot fedeztek fel, vagy pl. Jacques Cousteau expedícióin az óceán aljzatának feltérképezésében látták hasznát. Élete során számos kitüntetést kapott a Royal Photographic Society érmétől (1934) a National Medal of Science-ig (1973). Szereplésével készült és jórészt az ő munkájáról, a stroboszkopikus fényképezésről szóló Quicker'n a Wink c. rövid dokumentumfilm 1941-ben elnyerte az amerikai filmakadémia Oscar-díját is. (Piriti János)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 3. | Szilágyi Tönkő Márton halálának 325. évfordulója
Borzás, Szilágy vm., 1642. - Debrecen, 1700. jan. 3. Főiskolai természettantanár, református püspök
A debreceni kollégium elvégzése után, 1666 és 1669 között holland egyetemeken tanult. Leidenben 1669-ben bocsátotta nyilvános vitára a descartes-i elveknek megfelelő értekezését. 1670-től a debreceni kollégiumban Komáromi Csipkés György utódjaként a bibliai nyelvek és a filozófia tanára lett. Heidelbergben 1678-ban jelent meg előadásaiból készített műve, a Philosophia ad usum scholarum praesertim Debrecinae applicata (Filozófia az iskolák, elsősorban a debreceni használatára alkalmazva). Könyvében filozófián a természettudományok összességét érti, s a mű a karteziánus ismeretelmélet (metafizika) és természettan szemléletét tükrözi. Írásában modern természettudományos ismereteket nyújt. A fizikával foglalkozó részek értékét növeli, hogy a magyar szakirodalomban először szólt a mágnesség és az elektromosság jelenségéről. Tankönyve több mint fél évszázadon át - Maróthi György felléptéig - maradt használatban. Később a dogmatika tanára lett, s eleinte Amesius tanait hirdette, majd a nagy hollandiai teológus, Cocceius felfogását és módszereit is terjesztette. 1699-ben püspökké választották, ám emellett megtartotta tanári állását is.
|
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 3. | Pollack Mihály János (Pollák) halálának 170. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1773. aug. 30. - Pest, 1855. jan. 3. [5.] Építész
Apja és bátyja is építőmester volt, mellettük sajátította el a mesterséget. Bécsben a Képzőművészeti Akadémián tanult, majd a milánói dóm építésén dolgozott. 1798-ban Pesten telepedett le. Az érett klasszicista építészet képviselője volt. Jelentős épületeivel, valamint közéleti tevékenységével, a Szépítő Bizottmány tagjaként, hozzájárult a pesti városkép kialakításához, befolyást gyakorolt a városrendezési tervekre. Fontosabb épületei: Pesten a Deák-téri evangélikus templom, a Ludovika Akadémia, a Szép-utcai Almássy-palota, a Pesti Vigadó (1849-ben elpusztult) épülete, a budai Sándor-palota (ma a köztársasági elnök rezidenciája). Számos vidéki kastélyt is tervezett, így a dégi Festetics-kastélyt, a tengelici Csapó-kúriát, József nádor (a 2. világháborúban elpusztult) alcsúti kastélyát. Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete. A tahitótfalusi temetőben nyugszik, síremlékét Ybl Miklós tervezte.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 3. | Eberhard, Paul Alexander Julius Gustav halálának 85. évfordulója
Gotha, Németország, 1867. aug. 10. - Potsdam, 1940. jan. 3. Német csillagász
1892-ben Münchenben doktorált Hugo von Seeligernél, majd több német obszervatórium után 1898-től 1932-ig (nyugdíjazásáig) a potsdami csillagvizsgáló obszervátora, 1916-tól professzora volt. Nevét a ritka elemek spektroszkópiája terén és a fotografikus fotometriában elért eredményei tették ismertté. A Handbuch der Astrophysik (Az asztrofizika kézikönyve) egyik szerkesztőjeként a "Fotografikus fotometria" és a "Csillagspektroszkópia és a radiális sebességek meghatározása" fejezeteket írta. (Piriti János)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 2. | Simonkai Lajos halálának 115. évfordulója
Nyíregyháza, 1851. jan. 9. - Budapest, 1910. jan. 2. Botanikus
Borbás Vince mellett a 19. sz. második felének legnagyobb magyar flórakutatója. Az eperjesi gimnáziumban Hazslinszky Frigyes tanítványa, ő kedveltette meg vele a botanikát. 1870-től a pesti egyetemen természetrajzot hallgatott, 1872-ben Jurányi Lajos tanársegédje a növénytani tanszéken. 1874-ben tanári oklevelet szerzett, 1879-ben doktorált. 1875-től a nagyváradi, 1880-tól a pancsovai, 1881-től az aradi, 1891-től a budapesti VII. ker. főgimnázium természetrajztanára volt. 1892-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. A növényföldrajz mellett főleg növényrendszertani kérdésekkel foglalkozott, így megírta Magyarország tölgyeinek, hársfáinak, zanótjainak, szilfáinak, juharfáinak, ribizkéinek stb. monográfiáit 1888-1908 között. Ő dolgozta fel kritikailag Erdély flóráját, ez a könyve a század legjobb magyar flóraműve. Hatalmas herbáriumát (22 000 faj és változat) a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 2. | Fábián Gáspár születésének 140. évfordulója
Székesfehérvár, 1885. jan. 2. - Budapest, 1953. jan. 13. Építész
A budapesti műegyetemen tanult. Előbb Aigner Sándor és Kauser József mellett dolgozott, majd két évig Nagy Virgil műegyetemi tanár tanársegédje volt. Több iskolát, kórházat, templomot épített történelmi stíluselemekkel (jászapáti gimnázium, a budapesti Szent Margit Leánygimnázium, az angyalföldi, szekszárdi és nyíregyházi közkórházak, a székesfehérvári Prohászka-emléktemplom stb.). Szakirodalmi tevékenységet is folytatott.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 2. | Ortvay Rudolf halálának 80. évfordulója
Miskolc, 1885. jan. 1. - Budapest, 1945. jan. 2. Fizikus, egyetemi tanár
Budapesten és Göttingenben járt egyetemre, majd Kolozsváron doktorált fizikából. Tangl Károly segítségével nyert ösztöndíjat Debye-hoz Zürichbe és Sommerfeldhez Münchenbe. Kolozsváron, majd a trianoni döntést követően Szegeden lett az elméleti fizika tanára. Ismét csak Tangl Károly segítségével került 1928-ban Budapestre, egyetemünk elméleti fizika tanszékére. Elsősorban az ő érdeme, hogy a magyar elméleti fizika felzárkózott a világszínvonalhoz. Szoros kapcsolatot tartott a külföldi egyetemeken működő magyar fizikusokkal. Fizikai kollokviumokat szervezett a legmodernebb elméletek megtárgyalására, ezekre hazahívta előadónak Neumann Jánost, Wigner Jenőt, Lánczos Kornélt, Teller Edét, Tisza Lászlót. "Az anyag korpuszkuláris elmélete" c. egyetemi tankönyve, amely az akkor még csak 1-2 éve felfedezett kvantummechanika szellemében íródott, 1927-ben jelent meg. Rendkívül olvasott, széles látókörű ember volt, aki a fizika mellett a matematika, a csillagászat, a biológia, a filozófia de még az archeológia területén is élvezettel kalandozott. (Dr. Radnai Gyula)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 2. | Mados László (Kotzmann) halálának 80. évfordulója
Beregszász, 1901. febr. 26. - Budapest, 1945. jan. 2. Talajvegyész, műegyetemi tanár
1926-ban vegyészmérnöki, 1929-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. Sigmond Elek mellett tanársegéd, majd adjunktus. Közben 1935-36-ban az egyiptomi kormány megbízásából megszervezte a kairói Mezőgazdasági Múzeum mezőgazdasági ipari, talaj- és trágyázástani osztályát és tanulmányozta az egyiptomi talajviszonyokat és öntözési eljárásokat. Hazatérése után műegyetemi magántanár és Sigmond Elek halála után a talajtan meghívott előadója. 1943-tól az újonnan szervezett talajtan tanszék ny. r. tanára. Tudományos munkássága a talajtan minden területére kiterjedt. Működése kezdetén főleg a humusz sajátosságaival és szerepével foglalkozott, majd a bázis-elnyelés jelenségével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel, és tömegvizsgálatokra alkalmas módszert dolgozott ki a talajok adszorpciós telítetlenségének meghatározására. Részt vett az ország talajtani térképezésének megkezdésében és foglalkozott a talajok vízháztartásának vizsgálatával. A Magyar Talajtani Társaság egyik alapítója és első elnöke 1943-ban.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 2. | Hatchett, Charles születésének 260. évfordulója
London, 1765. jan. 2. - London, 1847. márc. 10. Angol vegyész, gyáros
1801-ben felfedezte a nióbiumot, amelyet kolumbiumnak nevezett el - mert a British Múzeum gyűjteményében szereplő, kolumbit nevű ásványban találta meg. Több ásvány viseli a nevét: az Ausztráliában felfedezett hatchettin vagy hatchettit és az Egyesült Államokban, North Carolinában talált hatchettolit. Apja halála után felhagyott az ásványtannal, és a családkocsigyártó vállalkozásában dolgozott.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 2. | Snyirelman, Lev Genrihovics (Shnirelman, Lev Genrikhovich) születésének 120. évfordulója
Gomel, Belorusszia, 1905. jan. 2. - Moszkva, Szovjetunió, 1938. szept. 24. Szovjet matematikus
Már gyermekkorában kiderült, hogy nagyon tehetséges matematikában. 16 éves korára már a Moszkvai Egyetem hallgatója. Oktatói: Kinchin, Luzin és Urysohn. Még egyetemi hallgatóként algebrai, geometriai és topológiai kutatásokba kezdett, de az eredményeit ekkor még nem tartotta publikálásra méltónak. 1929-ben kinevezést kapott a Don Politechnic Institute matematikai tanszékének vezetésére Novocserkaszk-ban. Egy évvel később a Moszkvai Egyetemen tanított, majd 1931-ben Göttingenbe ment továbbképezni magát. Moszkvába visszatérve az egyetemen tanított. 1933-ban a Szovjet Tudományos Akadémia
tagjává választotta. Egy évvel később az Akadémia Matemetikai Intézetében dolgozott. 34 éves korában meghalt, de ilyen rövid élet alatt is jelentős eredményeket ért el a számelmélet területén. A Goldbach-sejtésről, mi szerint minden 5-nél nagyobb természetes szám előállítható három prímszám összegeként, Shnirelman új elképzeléssel állt elő, bebizonyította, hogy minden természetes szám előállítható véges számú prímszám összegeként.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 2. | Herbig, George Howard születésének 105. évfordulója
Wheeling, West Virginia, USA, 1920. jan. 2. - Honolulu Oahu, Hawaii, 2013. okt. 12. Amerikai csillagász
Berkeley-ben doktorált 1948-ban majd a Lick Obszervatórium munkatársa lett. 1987-től a Hawaii Egyetm professzora volt. Szakterülete a csillagok fejlődésének korai szakasza volt, legismertebb felfedezése a Herbig-Haro-objektumok néven ismert csillagkeletkezési régiók. Jelentős eredményeket ért el a csillagközi anyag abszorpciós tulajdonságainak vizsgálatai során is.
1980-ban elnyerte a Bruce-érmet, az (11754) Herbig kisbolygó viseli a nevét. (Piriti János)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 2. | Asimov, Isaac születésének 105. évfordulója
Petrovicsi, Szovjetunió, 1920. jan. 2. - New York, USA, 1992. ápr. 6. Orosz születésű amerikai biokémikus, ismeretterjesztő, irodalmi alkotó
(Eredeti családi neve Ozimov, Iszak Ljudovics, születésének pontos dátuma kétséges a héber, pravoszláv és Gergely-naptárak eltérése következtében.) Hároméves volt, amikor családja az USÁ-ba emigrált. A Columbia Egyetemen szerzett diplomát, a Ph.D. fokozatot - a II. világháborús szolgálatát követően 1948-ban kapta meg. A Bostoni Egyetem orvosi fakultásán tanított, de 1958-tól irodalmi tevékenységének jövedelméből élt. 1979-ben az egyetemtől professzori címet kapott. Már fiatalon megmutatkozott irodalmi tehetsége, első novellái 1939-ben jelentek meg. A szépirodalmi értékű modern tudományos-fantasztikus irodalom egyik megteremtője, különösen a robotika, emberek és robotok viszonya foglalkoztatta. Széleskörű tudományos ismereteit eredetien, és mély humánus tartalommal értékesítette írásaiban Megfogalmazta a szakmai körökben is méltányolt "robotika három alaptörvényé"-t. Emellett számos természettudományi tankönyv, enciklopédia és ismeretterjesztő munka szerzője. Mintegy 500 mű szerzője és szerkesztője, rövid írásainak száma eléri a 9000-t. Számos munkáját magyar nyelvre is lefordították. Legnevezetesebb a "Birodalom", a "Galaktikus Birodalom", az "Alapítvány" és a "Robot" sorozata. Számos szépirodalmi és tudományos kitüntetésben részesült, több egyetem tiszteletbeli doktora. Nevét az 5020.sz. kisbolygó viseli. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 1. | Várallyay György, id. születésének 125. évfordulója
Kisgeresd, 1900. jan. 1. - Mosonmagyaróvár, 1954. aug. 7. Vegyész, agrokémikus
1928-1930-ig az Országos Chemiai Intézet Talajtani Osztályán dolgozott, ahol a 'Sigmond-iskola tagjaként korszerű agrokémiai ismereteket szerzett. Innen került a Soproni, majd a Debreceni Vegykísérleti Állomás Laboratóriuma élére. 1936-ban Mosonmagyaróvárott az Országos Növénytermesztési Kísérleti Intézetnek lett munkatársa, majd vezetője. A talaj ún. könnyen oldható ("felvehető") tápanyagtartalmának vizsgálata, egész életművében központi helyet foglalt el és vezérfonalként húzódott végig. Meghatározó szerepe volt trágyázási szaktanácsadási rendszerek tudományos alapjainak kidolgozása. Eredményesen harcolt a savasságot tompító, a talajsavanyodást megelőző vagy mérséklő meszezés országos akcióvá fejlesztéséért és állami támogatásáért. A több ismétléses kisparcellás szabadföldi kísérletek, ill. kísérletsorozatok beállításával hazánkban ő honosította meg a szabadföldi trágyázási kísérletek modern, ma is alkalmazott módszertanát. (Szabóné Kele Gabriella)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 1. | Wigner Jenő Pál halálának 30. évfordulója
Budapest, 1902. nov. 17. - Princeton, New Jersey, USA, 1995. jan. 1. Magyar születésű amerikai fizikus, Nobel-díjas
A budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium tanulója volt. 1925-ben doktorált kémiából a berlini Technische Hochschulén, ezt követően több német egyetemen, majd 1928-30-ig a Technische Hochschulén tanított. 1930-ban az USA-ba hívták és ettől fogva Princetonban dolgozott, néhány rövid időszakot leszámítva. Meghatározó szerepe volt az atombomba kifejlesztésében. Egy évvel a neutron felfedezése után, 1933-ban írt tanulmányában megmutatta, hogy a neutronok és a protonok között ható erőnek nagyon rövid hatótávolságúnak kell lennie. Kimutatta azt is, hogy a magerők függetlenek az elektromos töltéstől. 1963-ban Nobel-díjat kapott az atommagok és az elemi részek elmélete terén elért eredményeiért, Maria Goeppert Mayerrel és J.H.D. Jensen-nel megosztva. 1978-ban kapta meg - Valentine Bargmannal megosztva - a fizika csoportelméleti alkalmazásaiért akkor első ízben kiosztott kitüntetést, amely Wigner Jenő halála óta már az ő nevét viseli (Wigner medal). Budapesten pedig az újjászervezett Központi Fizikai Kutatóintézet vette fel 2012-ben Wigner Jenő nevét.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 1. | Aczél János (Aczél, János Dezső) halálának 5. évfordulója
Budapest, 1924. dec. 26. - Waterloo, Ontario, Kanada, 2020. jan. 1. Kanadai-magyar matematikus
1947-ben matematika-fizika szakon doktorált Fejér Lipót és Riesz Frigyes tanítványaként Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egyike a Fejér által elnevezett "Öt Nagy" ("Big Five") ifjú matematikusnak. További négyen: Császár Ákos, Gál István, Fuchs László, Horváth János Mihály. (A tréfás elnevezés egyik oka lehet, hogy az akkoriban nagyon népszerű vadásztörténetek "Big Five"-nak nevezték a legnehezebben elejthető nemes vadakat: párduc, oroszlán, kafferbivaly, orrszarvú, elefánt.) Aczél előbb díjtalan gyakornok Budapesten, majd tanársegéd Szegeden, aztán docens Miskolcon (az ottani nehézipari műszaki egyetemen).
1952-től 1965-ig Debrecenben tanszékvezető egyetemi tanárságig jutott, majd Kanadába került a Waterloo Egyetemre. Kutatási területe a függvényegyenletek és alkalmazásaik az információelméletre, a társadalom- és magatartástudományokra. (Hujter Mihály)
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 1. | Lee, Benjamin Whiso születésének 90. évfordulója
Szöul, Korea, 1935. jan. 1. - Kewanee, 1977. jún. 16. Koreai-amerikai elméleti fizikus
Még diákként emigrált az Egyesült Államokba, ott folytatta egyetemi tanulmányait. A Miami Egyetemen bachelor, a Pittsburgh-i Egyetemen master, a Pennsylvania Egyetemen 25 éves korában Ph.D. fokozatot szerzett. Több egyetemen és a princetoni Institute for Advanced Studies-ban a fizika professzoraként dolgozott. 1971-től a Fermi National Accelerator Laboratory-ban dolgozott, az elméleti fizikai osztály vezetője volt, egyszersmind a chicagoi egyetem professzora is. Elsősorban részecske-fizikával, a gyenge kölcsönhatásokkal és a szimmetriaelvekkel foglalkozott. 1977-ben autóbalesetben vesztette életét.
| |
| Web dokumentumok |
|
2025. jan. 1. | Vaiana, Giuseppe Salvatore születésének 90. évfordulója
Prizzi (Palermo), Olaszország, 1935. jan. 1. - Palermo, 1991. aug. 25. Olasz asztrofizikus
A röntgencsillagászat egyik létrehozója. A palermói Egyetem fizikai tanszékén szerzett diplomát. Az égitestek röntgensugárzása kutatásában, és műszereinek kifejlesztésében szerzett érdemeket. Elsősorban a Nap, főleg a napkorona röntgensugárzásával foglalkozott. 1964-től az Egyesült Államokban egy nagy kutató-fejlesztő vállalat röntgencsillagászati csoportjának munkatársaként az 1973-ban kezdődött Skylab program röntgencsillagászati műszereinek egyik fejlesztője. A csillagok röntgensugárzásának tanulmányozására 1978-ben felbocsátott Einstein-űrobszervatórium adatai feldolgozásának egyik vezetője. 1976-tól a palermói egyetem csillagvizsgáló intézetének igazgatója, majd 1988-tól az önállóvá vált intézet igazgatója is. Az intézet ma az ő nevét viseli. A NASA, az USA Űrkutatási Hivatala a "Különösen kiemelkedő tudományos teljesítményért" éremmel (Exceptional Scientific Achievement Medal) tüntette ki 1974-ben. (Bartha Lajos)
| |
| Web dokumentumok |