Hist�ria - Tud�snapt�r - Term�szettud�sokhoz kapcsol�d� �vfordul�k

2023. okt. 4.	Pupin, Michael Idvorsky (Mihajlo Mihailo) sz�let�s�nek 165. �vfordul�ja Idvor (Toront�ludvar), Osztr�k-Magyar Monarchia (ma Szerbia), 1858. okt. 4. [1854. okt. 9.] - New York, USA, 1935. m�rc. 12. Szerb sz�rmaz�s� amerikai m�rn�k, feltal�l� M�r 16 �ves kor�ban kiv�ndorolt az Egyes�lt �llamokba �s csak doktor�lni j�tt m�g vissza Berlinbe, Helmholtzhoz. 1889-ben a Columbia Egyetem m�rn�ki kar�n a matematikai fizika el�ad�ja lett. Itt tal�lta fel �s szabadalmaztatta a nagy t�vols�gokat �thidal� telefonh�l�zat ki�p�t�s�hez n�lk�l�zhetetlenn� v�lt �n. "Pupin tekercs"-eket. Politikai szerepet is v�llalt: 1911-ben a Szerb Kir�lys�g konzulja lett az USA-ban, majd az els� vil�gh�bor� ut�n sikeresen lobbizott Szerbia �s Montenegro �n�ll�s�g��rt Wilson eln�kn�l. New Yorkban a Columbia Egyetem egyik fizikai laborat�riuma ("Pupin Hall") 1935 �ta, Belgr�dban a m�rn�ki technol�giaii kutat�int�zet 1945 �ta viseli a nev�t. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. okt. 4.	Atanasoff, John Vincent sz�let�s�nek 120. �vfordul�ja Hamilton, New York, USA, 1903. okt. 4. - Frederick, Maryland, 1995. j�n. 15. Amerikai matematikus, fizikus Bolg�r bev�ndorl� csal�dban sz�letett. Az Iowa State University-n tanult, majd 1930-ban Madisonban nyerte el a Ph.D. fokozatot. Ezut�n az Iowa State University-n tan�tott. Disszert�ci�j�nak t�m�ja igen sz�m�t�sig�nyes volt, ez�rt kezdett el foglalkozni egy elektronikus sz�m�t�g�p tervez�s�vel, els�sorban nagym�ret� line�ris egyenletrendszerek megold�s�ra. 1939 m�rcius�ban egy �szt�nd�j seg�ts�g�vel fogott hozz� a fejleszt�shez, a munk�ba bevonta az egyetem egyik hallgat�j�t, Clifford Berryt is. A k�s�bb ABC-nek (Atanasoff-Berry Computer) nevezett g�p protot�pus�t 1939 december�ben mutatt�k be sz�k k�rben, megind�tott�k a szabadalmaz�si elj�r�st is, ezt azonban sohasem fejezt�k be. A h�bor� alatt mind Atanasoff, mind Berry hadi feladatokon dolgozott. Csak 1948-ban kezdtek �rdekl�dni az ABC ut�n, ekkor kider�lt, hogy a g�pet az Iowa-i egyetemen lebontott�k. Felt�telezhet�, hogy Eckert �s Mauchly felhaszn�lt�k Atanasoff elgondol�sait az ENIAC megalkot�sakor. Atanasoff az �tvenes �vekben az amerikai hadiiparnak dolgozott, majd saj�t m�rn�ki irod�t alap�tott, 1961-ben vonult vissza a munk�t�l. Hossz� �vekig folyt vita arr�l, hogy ki tal�lta fel az elektronikus sz�m�t�g�pet. 1973-ban b�r�i �t�let mondta ki, hogy Atanasoff tekintend� a sz�m�t�g�p feltal�l�j�nak.
	Web dokumentumok

2023. okt. 4.	Fukui, Kenichi sz�let�s�nek 105. �vfordul�ja Nara, Jap�n, 1918. okt. 4. - Kiot�, 1998. jan. 9. Jap�n vegy�sz, Nobel-d�jas 1948-ban doktor�lt, 1951-t�l volt a fizikai k�mia professzora. Koncepci�j�t 1954-ben publik�lta el�sz�r a molekul�k reakci�ira vonatkoz� �n. hat�rp�lya-elm�letet. Ennek a szerves vegy�letek reakci�inak fontos csoportjaiban van nagy jelent�s�ge. 1981-ben Roald Hoffmann t�rsas�g�ban k�miai Nobel-d�jat kapott, egym�st�l f�ggetlen�l vizsg�lt�k a k�miai reakci�k mechanizmusait. 1982-1988 k�z�tt a Kyoto Institute of Technology eln�ke. Tagja volt a Kvantummolekul�ris Tudom�nyok Nemzetk�zi Akad�mi�j�nak �s a Nemzetk�zi Tudom�nyos Akad�mi�nak. 1983-1984 k�z�tt a Jap�n K�miai T�rsas�g eln�ke volt.
	Web dokumentumok

2023. okt. 3.	Franc�, Raoul (Rezs�) Heinrich hal�l�nak 80. �vfordul�ja B�cs, Ausztria, 1874. m�j. 20. - Budapest, 1943. okt. 3. Osztr�k-magyar biol�gus, botanikus A budapesti m�egyetemen tanult, Entz G�za mellett dolgozott, majd Klein Gyula tan�rseg�de lett, 1892-t�l foglalkozott algol�giai �s mikrobiol�giai kutat�sokkal. Els� ilyen munk�ja 19 �ves kor�ban jelent meg a Char�k ivarsejtjeinek szerkezet�r�l. 1898-ban a magyar�v�ri gazdas�gi akad�mia tan�rseg�de, itt n�v�nyk�rtani k�rd�sekkel foglalkozott, 1902-t�l k�lf�ld�n �lt, de mindig magyarnak vallotta mag�t. 1906-ban M�nchenben saj�t biol�giai kutat��llom�st szervezett, �ltal�nos biol�giai probl�m�kkal, a talaj �l�vil�g�val, planktonkutat�sokkal foglalkozott. Sok, a term�szettudom�nyokat ismertet� k�nyvet �rt, ezek igen n�pszer�ek voltak.
	Web dokumentumok

2023. okt. 3.	Krup�r G�za hal�l�nak 55. �vfordul�ja Tardos, 1893. �pr. 15. - Budapest, 1968. okt. 3. B�nyam�rn�k Tanulm�nyait 1921-ben Sopronban fejezte be a B�ny�szati �s Erd�szeti F�iskol�n. Albertakn�n 1931-ben a v�kony sz�ntelepek �j, gazdas�gos lefejt�si m�dj�t k�s�rletezte ki. 1945 ut�n a Magyar �llami Sz�nb�ny�k f�oszt�lyvezet�helyettesk�nt kezdem�nyezte a sz�nb�ny�szat g�pes�t�s�t �s kidolgozta annak m�szaki el�felt�teleit. 1954-t�l Dorogon a tervez�iroda vezet�je, a v�zn�v� alatti homoktermel�s megold�s�nak elm�let�vel �s gyakorlati megval�s�t�s�val foglalkozott.
	Web dokumentumok

2023. okt. 3.	B�ll B�la sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Uraj, 1908. okt. 3. - Budapest, 1988. szept. 24. Meteorol�gus, egyetemi tan�r 1932-ben szerzett matematika-fizika szakos tan�ri diplom�t a budapesti tudom�nyegyetemen. 1936-37-ben �szt�nd�jask�nt N�metorsz�gban a berlini egyetemen �s a potsdami obszervat�riumban k�pezte mag�t tov�bb. 1943-ban az Orsz�gos Meteorol�giai Int�zet Aerol�giai Oszt�ly�nak vezet�je lett. Magasl�gk�ri sz�l- �s meteogr�f m�r�sekkel foglalkozott. 1945 ut�n megszervezte a hazai magasl�gk�ri sz�lm�r� h�l�zatot �s megind�totta a r�di�szond�s m�r�seket. 1952-t�l a Pestl�rinci Aerol�giai Obszervat�rium igazgat�ja volt. A Budapesti M�szaki Egyetemen agrometeorol�gi�t oktatott, �s r�szt vett az ELTE-�n a meteorol�gusk�pz�sben is. 1970-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2023. okt. 3.	Gorrie, John sz�let�s�nek 220. �vfordul�ja Charleston, South Carolina, USA, 1803. okt. 3. [1802.] - Apalachicola, Florida, 1855. j�n. 29. Amerikai orvos, feltal�l� Orvosi tanulm�nyait New York-ban folytatta. 1833-ban Apalachicola-ban, Florid�ban telepedett le. Az orvosi gyakorlat mellett sz�mos tiszts�get viselt a v�ros vezet�s�ben. 1841-ben a v�rosban kit�rt a s�rgal�z. A betegs�g lek�zd�se �rdek�ben polg�rmesterk�nt sokat tett a k�rnyez� mocsarak lecsapol�s��rt. A v�rosi k�rh�z vezet�jek�nt szerzett tapasztalatai alapj�n a s�rgal�zas betegek gy�gy�t�s�ban a h�t�st tartotta megfelel� gy�gym�dnak. A k�rh�zban ki�p�tette a j�gt�bl�k h�t�hat�s�n alapul� szell�ztet�si rendszert. J�gk�sz�t� g�pet szerkesztett, 1851-ben kapott r� szabadalmat. Florid�ban ma is Gorrie-t tekintik a l�gkondicion�l�s atyj�nak.
	Web dokumentumok

2023. okt. 3.	Lederman, Leon Max hal�l�nak 5. �vfordul�ja New York, USA, 1922. j�l. 15. - Rexburg, Idaho, 2018. okt. 3. Orosz sz�rmaz�s�, amerikai fizikus, Nobel-d�jas A Columbia Egyetemen doktor�lt 1951-ben, majd ugyanott dolgozott, 1958-t�l a fizika professzorak�nt. 1979-t�l 1989-ig a Fermilab igazgat�ja volt, ezut�n az Illinois Institute of Technology professzora volt. 1956-ban R. Garwin �s R. Weinrich t�rsas�g�ban k�s�rletileg kimutatt�k a gyenge k�lcs�nhat�s parit�ss�rt�s�t, a publik�ci�val azonban megv�rt�k Chien-Shiung Wu eredm�nyeit, �s a k�t cikk egym�s mellett jelent meg a Physical Review-ben. 1962-ben Jack Steinbergerrel �s Melvin Schwartz-cal neutr�n�nyal�bot �ll�tottak el�, �s felfedezt�k a m�on-neutr�n�t, meg�llap�tva, hogy a t�lt�tt leptonok mindegyik�hez m�s-m�s neutr�n� tartozik. 1977-ben a Fermilab egyik k�s�rlet�ben felfedezt�k az els�, b-kvarkot tartalmaz� r�szecsk�t. Lederman jelent�s tev�kenys�get fejtett ki a tudom�nypolitika �s az oktat�s moderniz�l�s�nak ter�let�n is, 1991-t�l az American Association for the Advancement of Science eln�ke is volt. Magyarul Az isteni a-tom c�mmel jelent meg a k�s�rleti r�szecskefizik�r�l, �s �ltal�ban a fizikai kutat�s mindennapjair�l sz�l�, �letrajzi jelleg�, j� humorral meg�rt k�nyve. 1988-ban fizikai Nobel-d�jat kapott Jack Steinbergerrel �s Melvin Schwartz-cal megosztva "a neutr�n�nyal�b m�dszer�rt, �s a m�onneutr�n� felfedez�s�vel a leptonok dublet szerkezet�nek kimutat�s��rt". (Piriti J�nos)
	Web dokumentumok

2023. okt. 2.	Schmid Rezs� hal�l�nak 80. �vfordul�ja Munk�cs, 1904. jan. 10. - Budapest, 1943. okt. 2. Spektroszk�pus, molekulaszerkezet kutat� vegy�szm�rn�k 1926-ban diplom�zott a budapesti m�egyetemen, s m�r a k�vetkez� �vben, 1927-ben doktor�lt Gr�h Gyula ir�ny�t�s�val a tudom�nyegyetemen. Pog�ny B�la vette fel a m�egyetemi fizika tansz�kre �s szerzett sz�m�ra Rockefeller �szt�nd�jat Chicagoba, Robert Mullikenhez. Az itt elt�lt�tt 1932-es �v eg�sz tov�bbi p�ly�j�t a molekulaszerkezet meghat�roz�s�ra szolg�l� spektroszk�piai kutat�sok fel� ir�ny�totta. Pog�ny B�la, Ger� Lor�nd �s Schmid Rezs� eur�pai szint� spektroszk�piai iskol�t teremtettek a m�egyetemen a 30-as �vekben. Schmid nemcsak kiv�l� kutat�, term�keny szerz�, hanem nagyszer� pedag�gus is volt. Sz�mos fiatal kutat� sz�m�ra adott t�m�t �s laborat�riumi lehet�s�get doktori disszert�ci�juk elk�sz�t�s�hez. K�z�l�k a legismertebbek: Boz�ky L�szl�, M. Zempl�n Jol�n, Bud� �goston, Kov�cs Istv�n, de m�g Schmid korai hal�la ut�n is t�bb olyan doktori disszert�ci� sz�letett, amelyben a szerz�k (pl. G�sp�r Rezs�, De�zsi Ir�n) h�l�san mondtak k�sz�netet a t�le kapott b�ztat�s�rt, �szt�nz� t�mogat�s�rt. 1950 �ta az anyagszerkezet kutat�sban el�rt kimagasl� eredm�nyeket Schmid Rezs� d�jjal jutalmazza az E�tv�s Lor�nd Fizikai T�rsulat. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. okt. 2.	Erd�lyi Arthur sz�let�s�nek 115. �vfordul�ja Budapest, 1908. okt. 2. - Edinburgh, Sk�cia, 1977. dec. 12. Magyar sz�let�s� angol matematikus K�z�piskol�s kor�ban eredm�nyes megold�ja volt a K�mal feladatainak. A numerus clausus miatt nem vett�k fel az egyetemre. Csehszlov�ki�ban folytatta tanulm�nyait. Brnoban elektrom�rn�knek tanult, de hamarosan �tment a matematika szakra. Tanulm�nyait a pr�gai egyetemen folytatta, ahol 1938-ban doktori fokozatot szerzett. A n�met megsz�ll�s ut�n �szt�nd�jjal Edinburghba ment, ott doktor�lt 1940-ben, �s az egyetem oktat�ja lett. 1947 �s 1964 k�z�tt a Caltech professzora volt az USA-ban, majd visszat�rt Edinburghba. A speci�lis f�ggv�nyek, k�l�n�sen a hipergeometrikus f�ggv�nyek, az ortogon�lis polinomok �s a Lam�-f�ggv�nyek vezet� kutat�ja volt. Az aszimptotikus sorfejt�sek �s szingul�ris parci�lis differenci�legyenletek t�mak�r�t szint�n vizsg�lta. Wilhelm Magnus-szal, F. Oberhettingerrel �s F. G. Tricomival egy�tt - az �n. "Bateman-projekt" keret�ben - �rt k�nyve a transzcendent�lis f�ggv�nyekr�l ma is alapm�nek sz�m�t.
	Web dokumentumok

2023. okt. 2.	Mogyor�di J�zsef sz�let�s�nek 90. �vfordul�ja Nagyoroszi, 1933. okt. 2. - Budapest, 1990. m�rc. 27. Matematikus, egyetemi tan�r Az ELTE TTK alkalmazott matematikus szak�n 1957-ben szerezett diplom�t. 1958-t�l az ELTE-n dolgozott, el�bb az anal�zis majd a val�sz�n�s�gsz�m�t�si tansz�ken 1968-ban docensnek nevezt�k ki. Ez �vben megb�zt�k a numerikus �s g�pi matematikai tansz�k megszervez�s�vel. R�nyi Alfr�dnek, a val�sz�n�s�gsz�m�t�si tansz�k vezet�j�nek hirtelen hal�la ut�n 1970-ben egyidej�leg mintegy f�l�vig a val�sz�n�s�gsz�m�t�si tansz�ket is vezette, 1971-t�l csak ennek a tansz�knek volt a vezet�je. Egyetemi oktat� munk�j�nak t�rgyai t�bbek k�z�tt a val�sz�n�s�gsz�m�t�s, a matematikai statisztika, a sz�m�t�g�pek programoz�sa. A numerikus �s g�pi matematikai tansz�k vezet�jek�nt az 1960-as �vek v�g�n m�sokkal egy�tt kezdem�nyezte a programoz� matematikus k�pz�s beind�t�s�t. Kutat�munk�j�ban t�bbek k�z�tt fizikai alkalmaz�sokkal (reaktorok elm�lete), a t�reloszl�st�telekkel, rekurrens folyamatokkal foglalkozott. 1970-ben a b�csi egyetemre h�vt�k meg. Oktatott a debreceni egyetemen is.
	Web dokumentumok

2023. okt. 2.	Ghetaldi, Marino (Getaldi�, Ghettaldi, Ghetaldus Marin) sz�let�s�nek 455. �vfordul�ja Raguza, Dalm�cia (ma Dubrovnik, Horv�torsz�g), 1568. okt. 2. [1566.] - Raguza, 1626. �pr. 11. [1606., 1609., 1627.] Dalm�t matematikus Humanista tanulm�nyai sor�n irodalmat �s nyelvtudom�nyokat, �gy latin nyelvet, valamint matematik�t �s csillag�szatot tanult Raguz�ban. 1590-t�l t�bb hivatalnoki �ll�st t�lt�tt be. 1595-t�l 1602-ig utaz�sai sor�n t�bb eur�pai v�rosba: R�m�ba, Londonba, Antwerpenbe, P�rizsba, N�metorsz�g �s Olaszorsz�g t�bb v�ros�ba l�togatott el. Kapcsolatba ker�lt kor�nak t�bb vezet� matematikus�val �s csillag�sz�val, �gy P�du�ban Galilei el�ad�sait is hallgatta. 1602-ben �s 1603-ban R�m�ban tart�zkodott, itt t�bb tudom�nyos munk�t is publik�lt. Vizsg�lta a parabola tulajdons�gait. Meghat�rozta t�bb f�mnek �s folyad�knak a fajs�ly�t is. R�m�b�l Raguz�ba visszat�rve a raguzai k�zt�rsas�g t�bb megb�zat�s�t teljes�tette, diplom�ciai utakat tett meg, er�d�tm�nyeket �p�tett. Teleszk�pot �s parabolat�kr�ket szerkesztett. Folyamatos levelez�st folytatott kor�nak kiemelked� matematikusaival, fizikusaival, mint pl. Christopher Clavius, Galileo Galilei �s Paul Guldin.
	Web dokumentumok

2023. okt. 2.	Arago, Dominique Fran�ois Jean hal�l�nak 170. �vfordul�ja Estagel, Roussillon, Franciaorsz�g , 1786. febr. 26. - P�rizs, 1853. okt. 2. Francia matematikus, fizikus, csillag�sz, politikus "1806-ban Biot-val egy�tt vezeti a m�ter pontos defin�ci�j�hoz sz�ks�ges geod�ziai m�r�seket Spanyolorsz�gban. � ismertette a tudom�nyos vil�ggal Oersted k�s�rlet�t is. Nev�t az Arago-k�s�rlet �rzi: forg� r�zkorong f�l� helyezett m�gnest� forogni kezd. 1830-t�l kezdve az Akad�mia titk�ra. A politikai �letben is r�szt vett (1848-ban miniszter volt) �s igen kiterjedt tudom�nyn�pszer�s�t� tev�kenys�get folytatott." (Simonyi K�roly: A fizika kult�rt�rt�nete) Optik�ban a sz�nes polariz�ci� jelens�gei, a kvarc optikai forgat�k�pess�g�nek felfedez�se �s a f�ny transzverz�lis hull�m modellje seg�ts�g�vel adott magyar�zata is az � �rdeme. A p�rizsi csillagvizsg�l� igazgat�ja volt. A Marson �s a Holdon egy-egy kr�tert, valamint a Neptunus egyik gy�r�j�t nevezt�k el r�la. Elhunyt akad�mikus t�rsai f�l�tt mondott eml�kbesz�deit magyarra is leford�tott�k. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok

2023. okt. 1.	Ker�kj�rt� B�la sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Budapest, 1898. okt. 1. - Gy�ngy�s, 1946. m�j. 26. Matematikus, egyetemi tan�r 1920-ban b�lcs�szdoktor a budapesti tudom�nyegyetemen, 1922-t�l mag�ntan�r a szegedi tudom�nyegyetemen (anal�zis �s geometria). 1925-t�l tan�r a szegedi, 1938-t�l a budapesti tudom�nyegyetemen. T�bb �zben tartott k�lf�ldi egyetemeken el�ad�sokat, s t�bb k�lf�ldi tudom�nyos t�rsas�g tagj�v� v�lasztotta. A topol�gia vil�gszerte ismert kiv�l� m�vel�je volt, t�bb alapt�tel bizony�t�sa t�le sz�rmazik, m�sokat egyszer�s�tett. Felismerte a topol�gia geometriai, f�ggv�nytani �s csoportelm�leti �j alkalmaz�sainak lehet�s�g�t. 1934-t�l az MTA tagja.
	Web dokumentumok

2023. okt. 1.	Simson, Robert hal�l�nak 255. �vfordul�ja Kirktonhill in Ayrshire, Sk�cia, 1687. okt. 14. - Glasgow, 1768. okt. 1. Sk�t matematikus A glasgow-i egyetemen tanult �s tan�tott. A geometria mellett a matematika m�s �gaival is foglalkozott. Euklidesz egy elveszett m�v�t a poriszm�kr�l m�s �kori szerz�k �r�sai alapj�n k�s�relte meg rekonstru�lni. Ezt a k�nyv�t sz�mos nyelven, igen sokszor kiadt�k. A h�romsz�g k�r� �rt k�r tetsz�leges pontj�nak az oldalegyenesekre es� mer�leges vet�letei egy egyenesbe esnek, ez az egyenes a Simson-egyenes.
	Web dokumentumok

2023. okt. 1.	Kraszovszkij, Feodoszij Nyikolajevics (Krasovsky, Feodosy Nikolaevich) hal�l�nak 75. �vfordul�ja Galics, Oroszorsz�g, 1878. szept. 26. - Moszkva, 1948. okt. 1. Szovjet-orosz asztrogeod�ta F� munkater�lete a F�ld alakj�nak pontos meghat�roz�sa. A moszkvai F�ldm�r�si Int�zet munkat�rsa, egyetemi tan�r (1912). 1928-ban megszervezte a moszkvai Geod�zia, L�gi felm�r�s �s T�rk�p�szet K�zponti Int�zet�t, amelynek 1937-ig igazgat�ja volt. A topogr�fia �s a gravit�ci�s felm�r�s mellett, munkat�rs�val, Alexandr Alexandrovics Izotovval meghat�rozta a F�ld pontos m�reteit �s alakj�t (eredm�nyei a standard-�rt�kek k�z� tartozott: pol�ris sug�r 6 278 245 m, lapults�g: 1/298,3). A Kraszovszkij-ellipszoidra kidolgozta a nagyl�pt�k� t�rk�p-vet�leti rendszer�t (Magyarorsz�gon 1992-ig volt haszn�latban). A Szovjetuni� Tudom�nyos Akad�mi�j�nak tagja, sz�mos kit�ntet�s birtokosa. (Bartha Lajos)
	Web dokumentumok

2023. okt. 1.	Sears, Francis Weston sz�let�s�nek 125. �vfordul�ja Plymouth, Massachusetts, USA , 1898. okt. 1. - Norwich, Vermont, 1975. nov. 12. Amerikai fizikus, tank�nyvszerz� Massachusetts �llamban sz�letett, s a Massachusetts Institution of Technology (MIT) nev� m�egyetemen diplom�zott fizik�b�l. Bent maradt ezen az egyetemen, s v�gigj�rva az akad�miai l�pcs�fokokat, 45 �ves kor�ban lett professzor. 1932-ben Peter Debye �s Francis Sears k�z�sen mutatt�k ki a f�ny elhajl�s�t az �tl�tsz� folyad�kokban l�trehozott ultrahang �ll�hull�mokon. 1933-ban optik�b�l jelent meg els� tank�nyve, melyet azut�n m�g t�bb m�sik k�vetett elektromoss�gtanb�l, mechanik�b�l, termodinamik�b�l. Legnagyobb sikere a Mark Zemanskyval egy�tt �rt College Physics, majd University Physics tank�nyv�knek volt, melyeket sok nyelvre, m�g szerb-horv�tra is leford�tottak, �s csak mint "Sears �s Zemansky"-t emlegett�k az eg�sz vil�gon. Az Amerikai Fizikatan�rok T�rsulat�nak (American Association of Physics Teachers, AAPT) legrangosabb d�j�t, az Oersted Medalt 1961-ben nyerte el. 1955-t�l nyugd�jaz�s�ig a Dartmouth College tan�ra volt. A demonstr�ci�s k�s�rletek mestere, szenved�lyes f�nyk�p�sz �s vil�gutaz� els� sorban tank�nyvei r�v�n �rta be nev�t a fizikaoktat�s aranyk�nyv�be. �gy is halt meg: tank�nyv�r�s k�zben �r�asztal�ra borulva, 77 �ves kor�ban. (Dr. Radnai Gyula)
	Web dokumentumok