Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte 1914-ben. A Bp.-i Folyammérnöki Hivatal szolgálatába lépett. 1923-ban Rohringer Sándor mellett adjunktus lett a műegyetem vízépítési tanszékén. 1926-tól a Győri Folyammérnöki Hivatal mérnöke, majd főnöke. Elsőként mérte a Duna görgetett hordalékhozamát és egy új kisvízszabályozási rendszert dolgozott ki. 1939-ben vízépítési kerületfelügyelő a Földművelésügyi Minisztériumban, 1940- től a Vízrajzi Intézet igazgatója. 1945-től a Vízrajzi Intézetnél működött. Elvállalta a magyar Duna-szakasz részletes felmérését és elkészítette a folyam mélységvonalas medertérképét. Megírta a Duna monográfiáját. 1949-ben a Vízgazdálkodási Hivatal szolgálatába állt. 1958-ban három évre a Duna Bizottság műszaki főosztályának vezetésével bízták meg. Lefordította Huszár Mátyásnak a Körösök szabályozásáról szóló kéziratos tanulmányát. A Magyar Hidrológiai Társaság 1963-ban tagjává választotta. A szakirodalmat számos tanulmánnyal gazdagította.