Chicagoban tanult, majd a Yerkes Obszervatórium optikusaként 60 hüvelykes tükröt készített, melynek segítségével a kor legjobb minőségű fényképfelvételeit készítette a spirálködökről. Feltételezte, hogy ezek a Galaxisunkhoz hasonló képződmények, és a távolságukra is becslést adott. 1917-ben készült el a 100 hüvelykes távcső tükre, amely évtizedekig a legjobb képalkotású műszernek bizonyult. Ennek készítése során találta fel a nagyméretű távcsőtükrök mozaik-felépítését, ezt azonban az akkori technológiai lehetőségek miatt nem tudta megfelelően megvalósítani, a mai óriástávcsöveknél viszont már sikerrel alkalmazzák. Ugyanekkor tervezte meg a ma Ritchey-Chrétien-szerelésnek nevezett rendszert, amely az addigiaknál jobban korrigált nagyméretű látómezőt tesz lehetővé. A Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi a nevét. (Piriti János)