Családjával együtt, tizennyolc éves korában emigrált az Egyesült Államokba, a II. Sándor cár meggyilkolását követő pogromok elől menekülve. A szegénységet és a nyelvi nehézségeket legyőzve, 1890-ben nyerte el első egyetemi fokozatát Ann Arborban a Michigani Egyetemen, majd itt doktorált 1894-ben. Ezután Németországban, Münchenben és Heidelbergben tett egyéves posztdoktori tanulmányutat. Innen visszatérve egész pályafutása alatt Ann Arborban, az egyetemen tanított és kutatott, 1927-től 1936-os nyugdíjba vonulásáig a kémia tanszéket vezette. 1900-ban elsőként sikerült tetrafenilmetánt szintetizálnia, ennek során előállította az első szerves szabad gyököt. Ezzel elindította a szabad gyökök kutatását a kémiában, egy új, széles alkalmazási területet nyitott meg.