Orosz tudós, matematikus, fizikus, mérnök
A moszkvai egyetemen matematikából diplomázott 1868-ban. 1872-ben a moszkvai Cári Műszaki Főiskola matematikatanárának nevezték ki. 1874-től már elméleti mechanikát is oktatott itt. 1876-ban a Moszkvai Állami Egyetemen a folyadékok mechanikájának tanulmányozására specializált tanszéket alapítottak a számára. Itt oktatott 1918-ig. 1886-ban aerodinamikai laboratóriumot épített fel. 1918-ban megszervezte a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetet, majd erre alapozva 1920-ban a Repülési Műszaki Főiskolát. A hidrodinamika és aerodinamika területén elért eredményei a repülés fejlődése szempontjából alapvető jelentőségűek. Fontos elméleti számításokat végzett a felhajtóerő, az áramlási örvények, az áramlási stabilitás kérdéseiben. Már 1890-ben intenzív érdeklődést tanúsított a repülés iránt. Nagy érdeklődéssel tanulmányozta Lilienthal munkásságát. 1912-1918 között megfogalmazta a hajócsavarok és légcsavarok elméletét. Az általa kidolgozott ún. Kutta-Zsukovszkij-transzformáció repülőgépek szárnyprofilja számításának alapjául szolgál. Több nemzetközi tudományos díjjal tüntették ki.