Építész
A 19. század legjelentősebb hazai építésze volt. Bécsben és Münchenben tanult. Stílusának kialakulásában fontos szerepet játszott itáliai tanulmányútja is. A pályát Pollack Mihály műhelyében kezdte. 1841-ben önálló irodát nyitott Pollack Ágosttal együtt. Első önálló műve a fóti templom, plébánia és iskola épületegyüttese volt. Első korszakát a romantika stílusjegyei jellemzik. Későbbi korszakában egyre jelentősebb megbízásokat kapott. Ekkori munkáit az olasz reneszánsz hatása alatt álló neoreneszánsz stílusban tervezte. Legfontosabb művei: a Vámház (ma Corvinus Egyetem) főépülete, az Operaház, a budai Várkert Bazár és a pesti Bazilika; ennek munkálatait Hild József halála után vette át az épületet lényeges vonásaiban áttervezte. Ybl számos magánpalotát, kastélyt is tervezett, így például a turai Schossberg és a szabadkígyósi Wenckheim kastélyt. Utolsó jelentős munkája a budai várpalota krisztinavárosi szárnyának tervezése volt. Ezt a munkát Ybl halála után Hauszmann Alajos folytatta. Emlékére 1953-ban az évenként kiosztásra kerülő Ybl-díj elnevezésű építészeti díjat alapították.