Német vegyész
Heidelbergben folytatott egyetemi tanulmányokat. Az orvosi diploma megszerzése után egy évig kémiát tanult Berzeliusnál. 1825-től Berlinben és Kasselben tanított, ezután Göttingenben a kémia professzora lett (1836) és ott élt haláláig. Ő állította elő először a vegytiszta alumíniumot (1827), a berilliumot (1828), a bórt és a titániumot. Justus Liebiggel együtt kidolgozta kémiai gyökök elméletét. 1828-ban az ammónium-cianátból kiindulva előállította a karbamidot. Ez a szintézis, melyben elsőként hozott létre szerves vegyületet szervetlen anyagból kiindulva, volt a szintetikus szerves kémia kezdete. Számos meteoritot vizsgált meg és felfedezte, hogy meteoritok is tartalmazhatnak szerves anyagokat.