Angol kémikus
Giessenben és Párizsban tanult. 1849 és 1887 között a londoni University College kémiaprofesszora volt. 1850-ben vizsgálta az éterek és az alkoholok szerkezete közötti kapcsolatot, ennek alapján a folyadékok egy osztályozását vezette be. Értelmezte a reverzibilis (megfordítható) kémiai reakciókat, és ő adott elsőként magyarázatot a dinamikus egyensúlyi állapot kialakulására. 1854-ben leírta, hogyan állítható elő az alkoholból éter, ezt az eljárást Williamson-szintézisnek nevezik. Ő adta meg elsőként a savas katalízis magyarázatát.