Amerikai matematikus
18 éves korában már doktori címet szerzett. 1935-ben két évet töltött Kínában, majd Cambridge-ben tanított. A 2. világháború alatt légvédelmi rendszerekkel foglalkozott. 1948-ban jelent meg a "Cybernetics or control and communication in the animal and the machine" című könyve, mellyel egyik megalapozója lett a kommunikáció- és információelméletnek, valamint a kibernetikának. 1950-ben adta ki úttörő művét "The Human Use of Human Beings" címmel, amelyben először villantotta fel a nagyközönség előtt a kibernetika lehetőségeit. Az ő elveire alapozták később a mesterséges intelligencia elméletét. Tudományos tevékenységét a Massachusetts Institute of Technology (MIT) matematikai intézetében folytatta és innen is ment nyugdíjba. 1933-ban a a National Academy of Sciences (USA) tagjává választották és Johnson elnöktől 1964-ben átvehette a "National Medal of Science" kitüntetést.