Angol-amerikai csillagász
A 2. világháború alatt mérnökként dolgozott és spektroszkópos anyagvizsgálatokkal foglalkozott. A háború után a greenwichi-i Királyi Obszervatóriumban kamatoztatta spektroszkópiai ismereteit a csillagok ultraibolya spektrumainak vizsgálatával, de szabad idejében a Hold akkori hivatalos térképének javítgatásával foglalkozott. 1955-ben Gerard Kuiper felhívására csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely egy új, modern holdtérkép megalkotását tűzte ki céljául. 1958-ban költözött az Egyesült Államokba, ahol a Yerkes Obszervatóriumban dolgozott tovább. 1960-ban itt jelent meg a világ első fotografikus Hold-atlasza (Photographic Lunar Atlas). Amikor Kuiper 1960-ban létrehozta az arizonai Tucsonban a Lunar and Planetary Laboratory-t, Whitaker továbbra is az egyik legfontosabb munkatársa volt. Jelentős szerepük volt az amerikai Ranger-, Surveyor- majd az Apollo programban a leszállóhelyek kiválasztását elősegítő térképek megalkotásával. Több jelentős holdatlaszt állítottak össze, ezen kívül Whitaker eredménye az Uránusz Miranda holdjának pályameghatározása, vagy Galilei első Hold-rajzai időpontjainak pontos meghatározása. Kidolgozta a Hold krátereinek elnevezési szabályait is. (Piriti János)