Kémikus, gyógyszerész, radiológus
A budapesti egyetemen 1895-ben gyógyszerészmesteri oklevelet kapott, majd Lengyel Béla mellett a II. sz. kémiai intézetben mint tanársegéd, utóbb adjunktusként működött. 1898-ban, miután bölcsészdoktori oklevelet is szerzett, a Magyar Gyógyszerész Egylet meghívta gyógyszerészgyakornoki tanfolyama előadójának. 1907-től 1937-ig a tanfolyam vezetője. 1912-ben anorganikus kémiából egyetemi magántanárrá képesítették, 1918-ban az egyetem radiológiai intézetének vezetésével bízták meg. Kutatásainak nagy része a radioaktivitás körébe tartozik. Emanációmérő módszerével 1911-ben a forrásvizek emanációtartalmát vizsgálta. A radioaktív sugárzás gyógyhatásával és ásványvízelemzésekkel is foglalkozott.