Osztrák vegyész
A bécsi műegyetemen volt tanársegéd, majd 1820 és 1835 között a selmecbányai akadémián a vegytan tanára volt. Ásványanalíziseket végzett és főleg ásványtannal foglalkozott. Két, tellúrt tartalmazó ásványt is neveztek el wehrlitnek, az egyik a börzsönyi hegyekben előforduló bizmut-tellúr-ezüst-szulfid, a másik egy Szarvaskőn található kalcium-vasszilikát alapú ásvány. Hozzájárult a tellúr technológiájának kifejlesztéséhez, kidolgozta a tellúrnak wehrlitből való előállítását és tökéletesítette egy másik fontos ásványból, a nagyágitból való kivonását is. Egészen a 20. sz. elejéig a világ tellúrszükségletét Selmecbánya elégítette ki.