Osztrák fizikus, matematikus
Bécsben végezte tanulmányait. 1850-1852 között Grazban gimnáziumi tanár volt, 1853-tól 1867-ig az innsbrucki egyetem, majd 1883-ig a prágai műegyetem fizikaprofesszora volt. Bécsben a műegyetemen 1883-ban létrehozták az elektrotechnikai intézetet, ennek első professzora, majd vezetője lett 1899-ig. Tudományos munkássága során leginkább a mágnességtannal, az elektromágneses jelenségekkel foglalkozott. Leghíresebb találmánya a Waltenhofen inga, amellyel az indukált örvényáramok létezését és azok fékező hatását lehet szemléltetni.