Amerikai matematikus
1908-1912 között hallgató volt a Baltimore Polytechnical Institute-ban, majd 1912-1913-ban a Columbia Egyetemen tanult, 1916-1917-ben Maxim Bôcher vezetésével folytatta tanulmányait. Doktori értekezését a Harvardon készítette el. 1920-ban megkapta a Ph.D. címet. Ösztöndíjas volt Párizsban Paul Montel-nél 1920-1921-ig és Caratheodory-nál Münchenben 1925-1926-ig. Visszatért a Harvardra ahol 1935-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Itt oktatott matematikát több mint 30 évig, 1936-ban beválasztották a Nemzeti Tudományos Akadémia tagjai közé, 1937-ben az Amerikai Matematikai Társaság alelnöke, 1949-ben a társaság elnöke. 1970-ben összesen 279 publikációja van, kutatási eredményeit ismertető cikkeinek gyűjteménye hét kötetet tesz ki. Nevét viseli a Walsh függvény, Walsh transzformáció, Walsh-bázis.