Geológus, egyetemi tanár
Vitális István geológus fia. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 25 éven keresztül a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. geológusa, majd a földtani osztályának vezetője. Bányageológiával, készletfeltárásokkal és készletbecslésekkel, valamint új lelőhelyek felkutatásával foglalkozott. Szénkutatásokat végzett Baranyában, részt vett a recski érckutatásban, a bándi, komlóskai, istenmezei bentonitok felkutatásában, a sikondai és pünkösdfürdői hévíz-, a kisterenyei ásványvízfeltárásban. Kidolgozta Salgótarján és környéke bánya- és hidrogeológiáját. 1946-1951 között a Magyar Állami Szénbányák, illetve a Szénbányászati Igazgatóság osztályvezetője. 1951-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 1952-ben kinevezték egyetemi tanárnak. Koncepciós per áldozataként 1952-1953-ban börtönbe került. 1953-ban rehabilitálták, visszakapta egyetemi tanszékét, melynek 71 éves koráig vezetője. Nevéhez kapcsolódik az Alföld földtani újratérképezésének és hidrogeológiai felvételének szervezése. Oktatott a Műegyetemen, a Mérnöktovábbképző Intézetben és több főiskolán. Aktív tagja a Magyarhoni Földtani Társulatnak és a Bányászati és Kohászati Egyesületnek is. A Társaság szakirodalmi nívódíjának a névadója.